A 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhely RESCAPE projektje (REturn[visszatérés]és eSCAPE[menekülés]) két interjús gyűjteményt dolgozott fel az oktatás és a kutatás számára, felső- és középfokú oktatási intézmények közreműködésével: a RETURN (audio interjúk a munkaszolgálatból visszatérőkkel) és ESCAPE (videó interjúk emigráns magyarokkal) gyűjteményt. Digitalizálástuk, katalogizáltuk a hangokat, legépeltük és szerkesztettük az átíratokat, háttéranyagok gyűjtöttünk. Mindkét projekt az 1939-1956 közötti magyar történelem kényszermigrációs időszakaival foglalkozik, így a munkaszolgálattal, a holokauszttal, a háborút követő kényszermozgásokkal és a kommunista rezsim alatti száműzetésekkel. A RETURN a koncentrációs és munkatáborból hazatérőkre, a hazatérés földrajzi nehézségeire és a beilleszkedés társadalmi, anyagi és érzelmi korlátaira helyezi a hangsúlyt, az ESCAPE a történelem viharait túlélők megmenekülésének drámai történetét helyezi a megismerés középpontjába, és a menekülés körülményeit, az arról való beszédmódot és annak az élettörténetbe való beágyazottságát próbálja megérteni.
A projekt célja, hogy a holokauszt és a kommunizmus történetét a személyes emlékezéseken és tanúságtételeken keresztül juttassa el a jelen generációihoz. A szemtanúk és áldozatok visszaemlékezéseinek oktatási anyagként való felhasználása hozzájárul a múlt megértéséhez és új interpretációk kialakításához. Habár a kényszermigráció időszakáról (1939-1956) sokat tudunk egyéb kutatásokból, azok legtöbbje inkább a makro-társadalmi szintre, s kevésbé az egyéni élethelyzetekre, személyes visszaemlékezésekre helyezi a hangsúlyt. Úgy gondoljuk, hogy az adott kor megértésében azonban nem csupán a tények és az adatok, hanem a túlélők hangja is nélkülözhetetlen, s így a források egymás mellé rendelésével teljesebb lesz és talán átélhetőbbé válik a deportálás, a megsemmisítés és a kitelepítés időszaka. A személyes elbeszélések mind azt sugallják, hogy nem létezik nagybetűs „Történelem”, hanem „történelmek” vannak, hiszen az idő és annak megtapasztalása – így a koncentrációs és kényszermunka táborok emlékezete, vagy a ’haza’ és a ’nemzet’ fogalmai – nemi, etnikai és társadalmi hovatartozástól függően eltérő mintázatot mutat.
Az interjúk elemzésekor a biográfia- és szövegelemzés módszereit alkalmaztuk. Ez az eljárás a szövegre, mint én-elbeszélésre tekint, melyben bár a múlt kerül értelmezésre, kifejeződik benne a jelen perspektívája és a jövővel kapcsolatos várakozások is. A hermeneutikai esetrekonstrukció módszerét alkalmazva az elemzés célja, hogy a megélt és az elbeszélt élettörténet viszonyát, azaz a társadalmi valóság és az elbeszélő élményvilága közötti viszonyt, interakciót megértse.
A projekt sikeresen ötvözi a tudományos kutatást és archiválást, illetve hatékonyan járul hozzá a kutatás és oktatás összekapcsolásához, hiszen az anyagok megőrzésén, feldolgozásán és kutathatóvá tételén túl a visszaemlékezésekre, mint 14-18 éves középiskolás diákok oktatási programelemeire tekint. A projekt "végterméke" a nácizmus és kommunizmus áldozatairól való megemlékezés oktatási segédanyaga. Így a weboldalról letölthető kurzustervek, bibliográfiák és didaktikai segédanyagok jövőbeni kutatások és oktatási programok alapanyagául szolgálhatnak.
A projekt a 20. század hangja Archívum (Szociológiai Kutatóintézet, Magyar Tudományos Akadémia) kezdeményezésére jött létre. Partnerek: Mauthausen Memorial (Bécs), Karta Foundation (Varsó); Visual History Archive (Berlin), Dokumenta (Zágráb), Memorial (Moszkva), HAVER Informális Zsidó Közhasznú Alapítvány, ELTE Társadalomtudományi Szakkollégium, Történelemtanárok Egylete és a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke. A RESCAPE projektet az EACEA ‘Europe for Citizens’ Programme finanszírozta. Külön köszönet Baumann Tímeának, Németh Györgynek és Vörös Istvánnak.
A projekt munkatársai:
habil. Dr. Kovács Éva, projektvezető
CsC. Tibori Tímea, projekt koordinátor
Prof. Dr. Csepeli György, szakértő
Prof. Dr. Örkény Antal, szakértő
Gárdos Judit, szerkesztés, digitalizálás
Szász Anna, fordítás, web design
Dr. Vidra Zsuzsa, projekt manager
Dr. Zombory Máté, oktatás, szerkesztés