« vissza a listához

Dr. Kallós Mária

Készítették:

Déska Krisztina, Mucsi Gabriella
PTE BTK Kommunikáció és médiatudomány I.évf. MA

A projekt oktatási célú megvalósításához az eredeti hangos interjút használtuk fel.

A diákok figyelmének koncentrálását elősegíti, ha egy érzékszervre ható inger éri őket, ez esetben az auditív, rádiós megoldásra esett a választás. Mellette szól, hogy az interjú alanya szépen, tisztán, érthetően beszél. Választékos kifejezéseket használ, szókincse megegyezik a mai diákok által használt divatos szavakkal.

Az élettörténet szemléltetéséhez négy fontos szakaszt választottunk ki és vágtunk össze. Ezeket adott sorrendben játszottuk le és megkértük a hallgatóságot, figyeljenek az alábbiakra:

· Mit találnak szokatlannak/furcsának az adott szituációban

· Mi az, ami előzetes várakozásaikhoz képest/eddigi tanulmányaikhoz képest eltér

· Milyen kifejezésekre, utalásokra, esetleg idegen szavakra figyeltek fel, ezeket tisztázzuk a bejátszás végén

Majd minden szakasz végén megálltunk, és beszélgettünk a hallottakról. Tisztáztuk, miről szól, milyen összefüggésben értendő az elhangzott beszélgetés, a furcsaságoknak mi lehet a magyarázata.

1. szakasz: Élet a lágerben

Ebben a részben Mária arról mesél, hogyan teltek a napok a lágerben és a munkavégzés helyén. Érdemes megfigyelni, milyen kifejezésekkel szemlélteti ezt az időszakot, milyen pozitív élményekre támaszkodik, hogy megszépítse az emlékeket, amit a nagy átlaghoz viszonyítva könnyebben vészelt át, kevésbé megrázónak érez.

2. szakasz: Édesanya látogatása

Élethelyzetük kivételes abból a szempontból, hogy Mária édesanyja várandósan kerül munkaszolgálatra, és ez idő alatt születik meg gyermeke. Máriának összekötő szerepe van a családtagok között, a nagyszülőkkel azonos táborban él és mindent megtesz, hogy látogathassa öccsét és édesanyját a város másik felében lévő kórházban.

3. szakasz: Felszabadulás

A Bécsben felszabadult embereknek más élményeik vannak, mint a többi tábor lakójának. Mária elmeséli a család megmenekülését, és hogy milyen egyéb kimenetele lehetett volna a dolognak, amit utólag láttak már igazán tisztán. (Szükség esetén el kell magyarázni a diákoknak, mi történt az említett más táborokban) Hangsúlyozza a közösség, a család összetartó erejét, az egymásról való gondoskodást. Érdekes ellentétbe kerül az életben maradásért folyó küzdelem és a zsidó vallási előírásoknak való megfelelés. Szükség esetén itt kell átbeszélni a diákokkal, mit jelent a „kóser”.

4. szakasz: Visszailleszkedés a társadalomba

Ebben a részben meséli el Mária az egyetemi éveit, tanulmányait és az antiszemitizmus megtapasztalását a hétköznapokban. Itt ismerkedett meg férjével, a magánéletébe is beszüremkedik a vallási ellentét, majd annak sikeres feloldása. A későbbiekben gyermeket vállal és karriert épít, megvalósítja gyermekkori álmát: orvos lesz. Érdemes átbeszélni a hallgatósággal, hogy egy sikeres életpálya végén készült beszélgetés hogyan szépíti meg a múlt emlékeit.

A fenti kiemelt időszakok közti történéseket felvázoltuk a hallgatóságnak, hogy folyamatosságában lássák az életutat és válaszoltunk a felmerült kérdésekre.

Tapasztalataink szerint ezzel a módszerrel sikerült a diákokat aktivizálni, párbeszéd alakult ki a csoportban, a végén az irányított kérdések után kötetlen beszélgetés alakult ki a témáról, kiegészítették személyes háttértudásukkal az elhangzottakat.

Készítették:

Déska Krisztina
Mucsi Gabriella
PTE BTK Kommunikáció és médiatudomány I.évf. MA

Mária 1929-ben született Debrecenben. Édesapja banktisztviselőként dolgozik, édesanyja háztartásbeli. Módos vidéki család, első gyermekként a családban előjogokra számíthat. Anyai nagyapja vízvezeték-szerelő, nagy vállalkozása van, vagyonos ember. A világválság azonban megingatja ezt a stabilitást.

1932-ben apját áthelyezik Hatvanba egy kisebb bankfiókhoz, oda költözik a család.

Mária nem zsidó, hanem polgári iskolában végzi elemi tanulmányait. Hátrányos bánásmóddal alig találkozik. Új barátokra tesz szert a család zsidó és nem zsidó körökben egyaránt.

1940-től az édesapát munkaszolgálatra hívják be, innentől kezdve már nehezebb eltitkolni a gyermek elől, hogy nincs minden rendben.

Szülei 15 éve szeretnének már második gyermeket, de 1944 februárjában, egy hónappal vágyuk beteljesülése után, az egész családörömét beárnyékolják a politikában kibontakozó feszültségek. Debrecenből az egész családot deportálják Bécsbe. Arra számítottunk, hogy egy 15 éves kislánnyal, két hetven éven felüli öreggel és egy állapotos nővel nem végeztetnek majd nehéz fizikai munkát, de ez nem így történt. Az édesanya konyhán, a többiek pedig építkezéseken kaptak munkát. Mária ácsmesternél dolgozott, téglát rakodott és kitanulta a tetőfedés mesterségét. Csak az édesapáról nem tudtak ez idő tájt semmit, a család többi tagja együtt volt. Itt született meg öccse, Gábor. Egy év elteltével szabadultak fel. Pozsonyon keresztül jutottak haza. Az édesapa is életben maradt, Debrecenben újra találkoztak, ekkor látta először kisfiát. A családnak semmije sem maradt, újra egzisztenciát kellett teremteniük.

A nagyszülőknek már nem volt elég erejük az újrakezdéshez, ők Izraelbe mentek két fiukhoz, hogy ott végleg letelepedjenek.

Mária sikeresen leérettségizett, majd rögtön 1947-ben fel is vették a Debreceni Orvostudományi Egyetemre. Hátrányos megkülönböztetés már nem érte vallási hovatartozása miatt. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, egy csehszlovák származású keresztény fiúval.

Várakozásunknak megfelelően a vallási ellentét tényleg beárnyékolta kapcsolatuk elejét, a házasságot mindkét család ellenezte, mégis megköttetett 1950-ben. Albérletbe kényszerültek. Első gyermekük, Erzsébet 2 év múlva született, így Mária csak később fejezte be egyetemi tanulmányait. Orvos férje a környéken nem kapott munkát, a 250 kilométerre lévő Balassagyarmaton lesz osztályvezető-főorvos. Mária befejezi az egyetemet 1954-ben és következő évben születik második gyermekük, Zsuzsi. Az ország északi részéből az értelmiség jelentős része disszidál, így további orvosi állások maradnak betöltetlenül. Mária is Balassagyarmaton helyezkedik el, az idegosztályon kap munkát és lakást is biztosítanak számukra. A kényszerűségből lakóhelyet váltó család beilleszkedik, jól érzik magukat Gyarmaton, új barátokra tesznek szert. A család anyagi helyzete és hivatali protekciója révén el tudja intézni, hogy a férj szülei átköltözzenek Csehszlovákiából. Mária disszidált nagyszüleit is sikerül visszahozni az országba, nagymamája már nem él sokáig, de leépült nagyapját még magukhoz veszik.

A későbbiekben többször is kimennek Izraelbe, de csak látogatóba.

Magasabb pozíció reményében a berettyóújfalui kórházban dolgoznak, de személyes konfliktusok miatt nem maradnak sokáig. Másfél év elteltével visszaköltöznek Nógrád megyébe, a Balassagyarmattal szomszédos salgótarjáni kórházban kapnak vezető státuszt.

Nyugdíjas éveiket részben Gyarmaton töltik, Máriának magánpraxisa van, férje a híres nógrádgárdonyi tüdőszanatóriumban dolgozik. Majd váratlan fordulattal Pestre költöznek, kisebbik lányukkal együtt. Anyagi gondokkal ugyan nem küzdenek, csak a segítő szándék vezeti őket, amikor hajléktalanszállón vállalnak heti egy nap munkát.

Az interjú felvételének időpontjáig, 2005-ig így élnek.

Sorszám

Évszám

Esemény

0.

Édesapa - banktisztviselő, Angol-Magyar Bank, édesanya - htb., anyai nagypapa - vízvezeték-szerelő

1.

1929

Születés Debrecenben, első gyerek

2.

1932

Édesapát áthelyezik Hatvanba, költözés

3.

1930-as évek

Elemi iskola

4.

1940-1944

Polgári iskola

5.

1940-1944

Édesapa munkaszolgálaton, néha hazajárt

6.

1944. február

Édesanya terhes

7.

1944 tavasza

Deportálás Bécsbe, a 12-es lágerbe, nagyszülők, édesanya és Mária

8.

Mária egy ácsmesternél dolgozott segédként

9.

1944 október

Bécsi kórházban megszületett kistestvére, Gábor

10.

1944 második fele

Felszabadulás után Pozsony, onnan Hatvanba

11.

1944-48

Nagyszülők Izraelben 2 fiuknál

12.

1947

Leérettségizett

13.

1947

Felvették a Debreceni Orvostudományi Egyetemre

14.

1950 jan.

Férjhez ment

15.

Férje Csehszlovákiából származó, keresztény fiú

16.

1952

Első lányuk, Erzsébet születése

17.

1954

Férj osztályvezető-főorvos Balassagyarmaton

18.

1954

Egyetemet Mária befejezi

19.

1955

Második lány, Zsuzsi születése

20.

1957

Mária is Balassagyarmaton, az idegosztályon kap állást, Debrecenből költözés

21.

1960

Férje szüleit és saját nagyapját magukhoz veszik

22.

1961

Szakvizsgát tesz pszichiátriából

23.

1972

1. út Izraelbe, 2 nagybátyjához 1 hónapra

24.

1980

1,5 év Berettyóújfalun az idegosztályon

25.

1981-1989

Salgótarjáni kórházban kapnak mindketten állást

26.

1989-1990

Nyugdíjas évek Balassagyarmaton, férj még tüdőszanatóriumban dolgozik, Máriának magánpraxisa van

27.

1990

Lakáscserével felköltöznek Pestre, kisebb lányukkal

28.

1993

2. út Izraelbe

29. 1993 Hajléktalanszállón dolgoznak Pesten részmunkaidőben

Készítették:

Déska Krisztina
Mucsi Gabriella
PTE BTK Kommunikáció és médiatudomány I.évf. MA


0. Édesapa-banktisztviselő, Angol-Magyar Bank, édesanya - htb., anyai nagypapa- vízvezeték- szerelő

H.0.1 Felső középosztálybeli család, anyagi biztonság.

1. 1929 Születés Debrecenben, első gyerek

H.1.1 Vidéki városi értékrendet képvisel a család.

H.1.2 Válság éve, meginoghatnak a bankok.

H.1.3 Első gyerek, kiváltságos helyzet.

V.1.1 Tipikus családmodell alapján lesz még testvére.

2. 1932 Édesapát áthelyezik Hatvanba, költözés

H.2.1 Kisebb bankfiók, szerényebb lehet a fizetés.

H.2.2 Kiszakadás a rokoni környezetből.

H.2.3 Új háztartás kialakítása anyagilag megterheli a családot.

3. 1930-as évek - Elemi iskola

H.3.1 Új ismeretségre tesznek szert.

V.3.1 Zsidó iskolában taníttatják.

4. 1940-1944. - Polgári iskola

H.4.1 Nincs zsidó középiskola a városban.

H.4.2 Megbélyegzés az iskolában.

V.4.1 Ha lesz lehetőség, zsidó iskolába fogják járatni.

5. 1940-1944 Édesapa munkaszolgálaton, néha hazajárt

H.5.1 Bankárként nem bírja a fizikai terhelést, megbetegedhet.

H.5.2 Egyedüli kenyérkereső a családban, jelentős jövedelem-kiesés.

H.5.3 Ha meghal az apa, rokoni segítségre szorul a család.

V.5.1 Visszaköltöznek Debrecenbe.

6. 1944. február - Édesanya terhes

H.6.1 Örülnek, mert régóta szerettek volna második gyereket (15éve).

H.6.2 Nem felhőtlen az öröm, apa munkaszolgálaton van.

H.6.3 Bizonytalan politikai körülmények között kockázatos a gyermekvállalás.

7. 1944 tavasza - Deportálás Bécsbe, a 12-es lágerbe kerülnek

H.7.1 Szétválasztják a családtagokat, lehet, hogy valakit tovább is szállítanak.

H.7.2 Nők, gyerekek és idősek nem kapnak nehéz fizikai munkát.

H.7.3 Terhes nőnek még veszélyesebb a helyzet, elveszítheti a babát.

V.7.1 Ha egy helyen maradnak, segíteni fogják egymást a családtagok.

8. 1944 tavasza - Mária és a nagyszülők ácsmesternél dolgoztak, anyja pedig konyhán kapott munkát

H.8.1 Az idősek nem fogják bírni a terhelést.

H.8.2 Édesanya máshová kerül, nem tudnak majd egymásról.

9. 1944 október - Bécsi kórházban megszületett kistestvére, Gábor

H.9.1 Körülményekhez képest biztonságos a környezet, kórházi ellátást kapnak.

H.9.2 A második gyerek fiú, ő lesz kiváltságos helyzetben a családban.

10. 1944 második fele - Felszabadulás után Pozsony, onnan Hatvanba

H.10.1 Pozsonyba kell előbb menniük, akkor nem könnyű a közvetlen hazaút.

H.10.2 Otthon találkoznak a családtagok, lelki támasz.

V.10.1 Nincs már meg a vagyonuk, újra meg kell teremteni.

V.10.2 Ha leromlott az egészségi állapotuk, nem tudnak munkába állni.

11. 1944-48 - Nagyszülők Izraelben 2 fiúknál

H.11.1 Végleg ott maradnak, nagyobb biztonság.

H.11.2 Nem tudnak újra visszailleszkedni a magyarországi környezetbe.

V.11.1 A család itthon maradt tagjai is követik őket később.

V.11.2 Szétszakad a család, nem találkoznak többet.

12. 1947 - Leérettségizett

H.12.1 Iskoláztatják, újra be tudtak illeszkedni, értékrendet megőrizték.

H.12.2 Ismét van anyagi háttér a tanuláshoz, apa valószínűleg dolgozik.

V.12.1 Tovább fog tanulni.

V.12.2 Ha nem tanul tovább, férjhez megy.

13. 1947 - Felvették a Debreceni Orvostudományi Egyetemre

H.13.1 Nincs hátrányos megkülönböztetés, ha be tudott kerülni a felsőoktatásba.

H.13.2 Orvosként lesz presztízse, anyagi stabilitása.

H.13.3 Szakít a hagyománnyal és háztartásbeli helyett dolgozó nő lesz.

V.13.1 Csak a tanulmányok befejezése után megy férjhez.

14 1950. január - Férjhez ment

H.14.1 Nem fejezi be tanulmányait.

H.14.2 Mégsem szakít a hagyománnyal, háztartásbeli lesz.

H.14.3 Zsidó férjet választ.

V.14.1 Ha a férjének stabil az anyagi háttere, hamarosan gyereket vállalnak.

15. 1950 január - Férje Csehszlovákiából származó keresztény fiú

H.15.1 Vallás miatt konfliktus lehet a két család között.

H.15.2 A férj szüleivel nem tudják tartani a kapcsolatot a határok nehézkes átjárhatósága miatt.

V.15.1 A vallási ellentét miatt a szülők nem támogatják anyagilag a fiatalokat.

16. 1952 - Első lányuk, Erzsébet születése

H.16.1 Stabil az anyagi háttér a gyerekvállaláshoz.

H.16.2 Lehet, hogy a szülők mégis támogatják őket.

H.16.3 A férjnek megbecsült munkahelye lehet.

V.16.1 Testvérek születése még várható.

17. 1954 - Férj osztályvezető-főorvos Balassagyarmaton

H.17.1 Debrecenben nincs számukra munkalehetőség.

H.17.2 Lehet, hogy elköltöznek Balassagyarmatra.

H.17.3 A család támogatja Máriát a férje távollétében.

18. 1954 - Mária befejezi az egyetemet

H.18.1 Ő is tud munkát vállalni, anyagi gyarapodás.

H.18.2 Követi a férjét és ugyanott lesz orvos.

H.18.3 Lehet, hogy a gyereknevelés mellett nem fog praktizálni.

19. 1955 - Második lány, Zsuzsi születése

H.19.1 Stabil az anyagi hátterük a második gyerekhez is.

H.19.2 Jobban rá van utalva a család segítségére.

H.19.3 2 gyermekkel már nehezebb költözni, helyben vállal munkát.

V.19.1 Az apa visszajön Debrecenbe, hogy közelebb legyen a családhoz.

20. 1957 - Mária is Balassagyarmaton, az idegosztályon kap állást, Debrecenből költözés

H.20.1 Mindkét felnőtt dolgozik, anyagi gyarapodás.

H.20.2 Beilleszkedés a helyi zsidó közösségbe.

H.20.3 A gyerekekről más gondoskodik, nagyszülők messze vannak.

21. 1960 - Férje szüleit, és saját nagyapját magukhoz veszik

H.21.1 Határon túlról a költözéshez protekció kell a hatóságoknál.

H.21.2 Jól állnak anyagilag, ha a nagyszülőket is el tudják tartani.

H.21.3 A gyermekek nevelésében tudnak segíteni a nagyszülők.

V.21.1 A debreceni családtagok is Balassagyarmatra követhetik őket.

22. 1961 - Szakvizsgát tesz pszichiátriából

H.22.1 Előléptetésre számíthat a szakterületén.

H.22.2 Nagyobb presztízs, magasabb fizetés.

23. 1972 - 1. út Izraelbe, 2 nagybátyjához, 1 hónapra

H.23.1 Biztonságosabb környezetet ismer meg, lehet, hogy nem vágyik többet vissza Magyarországra.

V.23.1 Legközelebb a családját is magával viszi, kint is maradhatnak.

V.23.2 Szép élményekkel tér vissza, de marad Magyarországon a család.

24. 1980 - 1,5 év Berettyóújfalun az idegosztályon

H.24.1 Visszavágynak Debrecen környékére, közelebb van a család.

H.24.2 A Gyarmati kórházban nem volt előrelépési lehetőség.

H.24.3 Balassagyarmati hitközségbe nem tudtak beilleszkedni.

H.24.4 Itt sem maradnak sokáig, nem találták meg a számításaikat.

25. 1981-1989 - Salgótarjáni kórházban kapnak mindketten állást

H.25.1 Gyermekeik már felnőttek, szabadon válogathatnak a lehetőségek közül.

H.25.2 Visszavágynak Nógrád megyébe, kialakult baráti körük.

H.25.3 Sok év orvosi tapasztalat, egyre jobb állást kapnak.

26. 1989-1990 - Nyugdíjas évek Balassagyarmaton, Máriának magánpraxisa van

H.26.1 Vidéki városban nyugalomra vágynak.

H.26.2 Teljesen nem tud elszakadni a munkától, tevékeny időskor.

27. 1989-1990 -Férj tüdőszanatóriumban dolgozik

H.27.1 Nagy felelősséggel járó pozíciót már nem vállal, de még nem akar teljesen visszavonulni az orvoslástól.

28. 1990 - Lakáscserével felköltöznek Pestre, kisebb lányukkal

H.28.1 Mégsem akarnak vidéki nyugalmat.

H.28.2 Magasabb fizetésre számíthatnak a fővárosban.

H.28.3 Lehet, hogy a lányuk szorul segítségre, ezért mennek együtt Pestre.

29. 1993 - 2. út Izraelbe

H.29.1 Hiányzik a család távolra szakadt része.

H.29.2 Idős korában ő is oda vágyódik.

30. 1993 - Hajléktalanszállón dolgoznak Pesten részmunkaidőben

H.30.1 Szeretnek segíteni az embereken.

H.30.2 Nyugdíj mellett kiegészítő jövedelem.

Készítették:

Déska Krisztina
Mucsi Gabriella
PTE BTK Kommunikáció és médiatudomány I.évf. MA

Sorszám

Hossz

Típus

Tartalom

1.

1

V. Egyéb

Felhívás élettörténet elmesélésére

 

 

H.1

Teljes szabadságot kap az interjúalany

 

 

V.1

Belekezd a történetbe

 

 

V.2

Visszakérdez pontosítás végett

2.

2

IV. Kiszólás

„De csak úgy nagyvonalakba”

 

 

H.2.1

Túl hosszúnak tarja a részletes élettörténetét

 

 

V.2.1

Csak a munkaszolgálatra fog fókuszálni, hogy a lényegesnek véltet emelje ki

 

 

V.2.2

Később az interjúernek meg kell kérdeznie a kimaradt részleteket

3.

3

V. Egyéb

„Ahogy gondolod, persze”

 

 

H.3.1

Megerősíti, hogy szabadságot kap

 

 

V.3.1

Az alany csak a nagyobb fordulópontokra fog koncentrálni

4.

4

V. Kiszólás

„Ühm. Jó”

 

 

H.4.1

Megnyugtatja, hogy szabadságot kap

 

 

V4.1

Belekezd a története elmesélésébe

5.

5

V Egyéb

Kérdező instrukciója

 

 

H.5.1

Nem akarja elterelni az alany figyelmét

 

 

H.5.2

Meg akarja erősíteni, hogy a mondanivalója a fontos

 

 

V.5.1

A néni mégis figyel a felvevőgépre is

6.

6-7

I.1. Tudósítás

Születés, első gyerek, szülők foglalkozás

 

 

H.6.1

Születésével kezd, mert fontos az élete első szakasza is

 

 

H.6.2

Első gyereknek lenni különös jelentőséggel bír

 

 

H.6.3

Szülők foglalkozása hangsúlyos, ha már az elején kiemeli

 

 

V.6.1

A család történetét részletezi

 

 

V.6.2

A testvére(it) fogja bemutatni

7.

7-8

I.8. Beszúrás

Akkoriban a nők otthon dolgoztak

 

 

H.7.1

Megerősíti, hogy a családja nem tért el az átlagtól, akkor ez volt a normális

 

 

V.7.1

Történetet mesél a korabeli viszonyokról

 

 

V.7.2

Evaluáció következik a nők munkájáról

8.

8-10

I.1. Tudósítás

Debrecenbe született, édesapát áthelyezték

 

 

H.8.1

Túl fiatal ahhoz, hogy saját emlékei legyenek, későbbi tudásából egészíti ki

 

 

V.8.1

Témaváltás a zsidók megkülönböztetésére

9.

10-12

I.7. Evaluáció

Áthelyezés oka

 

 

H.9.1

Család életét befolyásolja az áthelyezés

 

 

H.9.2

Személyesen szembesül a diszkriminációval életében először (3 éves)

 

 

V.9.1

Témaváltás: gyerekkorról a zsidóüldözésre

10.

12-13

I.7. Evaluáció

„Jó életünk volt”

 

 

H.10.1

Stabil családi kötelék a távolság ellenére is

 

 

H.10.2

Anyagilag nem rendültek meg a változástól

 

 

V.10.1

Elmesélhet egy jó emléket

 

 

V.10.2

Kontrasztot képez egy későbbi rossz emlékkel

11.

13-16

I.1. Tudósítás

Édesapát behívják muszosnak 1944-ig az

 

 

H.11.1

Vége szakad a „jó életnek”

 

 

H.11.2

Megelőlegezi, hogy a megkülönböztetés üldözésbe csaphat át

 

 

V.11.1

tárgyilagosan részletezi a musz időszakát

 

 

V.11.2

Saját érzelmeit fogja megfogalmazni

12.

16-17

I.3. Epikus elbeszélés

Édesanya terhes

 

 

H.12.1

Boldog időszak említésével egyensúlyt teremt jó és rossz szakaszok között

 

 

H.12.2

Már rég terveztek második gyereket

 

 

V.12.1

Kifejti, milyen öröm és nehézség egyszerre

13.

17-18

I.7. Evaluáció

Szülők addig is akartak gyereket

 

 

H.13.1

Megerősíti, hogy mekkora az öröm

 

 

H.13.2

Családi esemény fontosabb neki, mint a politikai helyzet, erről többet mond

 

 

V.13.1

Testvéréről fog mesélni

14.

18-22

I.3. Epikus elbeszélés

Édesanya terhességének másnapján bejöttek a németek

 

 

H.14.1

Kiemeli, milyen rövid ideig örültek csak

 

 

H.14.2

Belsőséges élményekbe már belevegyül a politika

 

 

V.14.1

Tudósításba kezd a politikai helyzetről

 

 

V.14.2

Családi/érzelmi vetületét meséli el a bevonulásnak

15.

23-23

IV. Kiszólás

„Biztosan te is tudod”

 

 

H.15.1

Megerősítést vár

 

 

V.15.1

Megerősítést kap és folytatja

 

 

V.15.2

Ha bizonytalanságot lát kitér a részletekre

16.

23-24

I.1. Tudósítás

Németek intézkedései a zsidókra

 

 

H.16.1

Nem a konkrét intézkedéseken, hanem általában a bánásmódon van a hangsúly

 

 

H.16.2

Tiltások az érzékeny pont, külön kiemeli

 

 

V.16.1

Evaluáció következik az intézkedésekről

 

 

V.16.2

Tudósítás lesz a konkrét intézkedésekről

17.

24-25

I.1. Tudósítás

Deportálás

 

 

H.17.1

Egyre szörnyűbb emlék kerül felszínre

 

 

H.17.2

Politika személyes vetülete fontos

 

 

V.17.1

Részletezi a deportálást

18.

25-25

I.7. Evaluáció

„Hát nekünk óriási szerencsénk volt”

 

 

H.18.1

Kiemeli a pozitívumot a rossz dolgok közül

 

 

H.18.2

Utólagos tudásával kiegészíti az emlékeket

 

 

V.18.1

Kifejti a szerencsés részt

 

 

V.18.2

Ellentétet képez mi lett azzal, aki nem volt szerencsés

19.

25-27

I.1. Tudósítás

Harmadik transzporttal Bécsbe mentek

 

 

H.19.1

Volt jelentősége, hogy melyik transzporttal mentek

 

 

H.19.2

Fontos, hogy Bécsbe kerülnek-e vagy máshová

 

 

V.19.1

Tudósítás következik a többi transzportról

 

 

V.19.2

Kontrasztot képez más városok és Bécs között

20.

27-28

I.7. Evaluáció

Szerencséjük volt, hogy nem Auschwitzba mentek

 

 

H.20.1

Szerencsén múlt és nem pedig tudatos döntés miatt alakult így

 

 

H.20.2

Összehasonlítja a még rosszabb kimenetel lehetőségével

 

 

V.20.1

Értékeli a többi alternatívát

21.

28-34

I.3. Epikus elbeszélés

Hogyan kerültek Bécsbe a 12-es lágerbe

 

 

H.21.1

Kiszolgáltatottság, minden a szerencsén múlik

 

 

H.21.2

Szétosztják őket (személytelen, mintha tárgy vagy áru lenne)

 

 

V.21.1

Történetet mesél a táborról

22.

34-36

I.2. Történet

Ekkor 15 éves, Firma Schindlerhez került dolgozni

 

 

H.22.1

Korához képest komoly munkát kap

 

 

H.22.2

A sorstársaknak sem könnyebb

 

 

V.22.1

Összehasonlítja a kevésbé megterhelő gyermekmunkákkal

23.

36-37

I.8. Beszúrás

Gyakori név a Schindler

 

 

H.23.1

Feltételezi, hogy a híres Schindler listája film miatt ismerős a név

 

 

V.23.1

Tisztázza, hogy nem arra kell gondolni

24.

37-40

I.2. Történet

Munka Bécsben

 

 

H.24.1

Fizikailag megterhelő munkát kap

 

 

H.24.2

Nem egyedi eset, más lány is téglát pakol

 

 

V.24.1

Elismerést, együttérzést vár a hallgatótól

25.

40-40

IV. Kiszólás

„Tényleg”

 

 

H.25.1

Megerősíti a történet igazságtartalmát

 

 

H.25.2

Feltételezi, hogy hihetetlennek tűnik

26.

40-40

I.7. Evaluáció

Először félt, aztán megszokta

 

 

H.26.1

Leküzdötte a kezdeti nehézséget

 

 

V.26.1

Később jobb emlék is fűződik hozzá

27.

41-41

IV. Kiszólás

„Mert az ember minden rosszat megszokik”

 

 

H.27.1

Már nem tragédiaként éli meg

 

 

H.27.2

Többször volt olyan rossz dolog az életében, amihez hozzá kellett szokni

 

 

V.27.1

Elmesél egy másik rosszat ami megszokott

 

 

V.27.2

A könnyebb időszakról fog beszélni

28.

41-42

II. Leírás

Kifeküdtek a tetőre

 

 

H.28.1

Nem volt minden percük szigorúan szabályozva

 

 

V.28.2

Történetet mesél erről

29.

42-44

I.1. Tudósítás

Felszabadulás, hazatérés

 

 

H.29.1

Higgadtan közli, nem érte meglepetésként

 

 

V.29.1

Részletesen beszámol a hazatérésről

 

 

V.29.2

Érzelmekkel telítettebb rész következik

30.

44-44

IV. Kiszólás

„Nem”

 

 

H.30.1

Elbizonytalanodik, hogy jól emlékszik-e

 

 

V.30.1

Elmesél egy kifelejtett részt

31.

45-48

I.2. Történet

Pozsonyból Hatvanba

 

 

H.31.1

Nincs lehetőségük közvetlenül hazajutni

 

 

H.31.2

Ismerősöknél érzik magukat biztonságban

 

 

V.31.1

Megindokolja, hogy miért oda mentek

32.

48-50

I.3. Epikus elbeszélés

Hír édesapáról

 

 

H.32.1

Eloszlatja a bizonytalanságot

 

 

H.32.2

Esély, hogy újra együtt lesz a család

 

 

V.32.1

Beszámol a találkozásról

33.

50-50

I.7. Evaluáció

„ez írtó boldogság volt”

 

 

H.33.1

Nem volt biztos, hogy él-e még és hol van

 

 

V.33.1

Elmeséli, milyen volt újra látni

34.

50-50

IV. Kiszólás

„közben azt kihagytam”

 

 

H.34.1

Hű akar maradni az időbeli sorrendhez

 

 

V.34.1

Elmeséli a kifelejtett részt

35.

50-51

I.1. Tudósítás

Öccse megszületett

 

 

H.35.1

Jó emlék csak most ugrik be

 

 

H.35.2

Öröm összekapcsolódik a közeli felszabadulással

 

 

V.35.1

Elmeséli, hogyan élte ezt meg

36.

51-53

I.2. Történet

Kiszökött anyjához a kórházba

 

 

H.36.1

Természetesnek tarja hogy kockáztat

 

 

H.36.2

Fontos a családi kötelék

 

 

V.36.1

Felidéz egy konkrét szökést

37.

53-54

I.8. Beszúrás

Zsidó kórház Bécsben

 

 

H.37.1

Volt egészségügyi ellátás

 

 

H.37.2

Elkülönítve kezelték a zsidókat

 

 

V.37.1

Összeveti a bécsi zsidók helyzetét az övével

38.

54-56

I.6. Mellékelbeszélés

Lengyel

 

 

H.38.1

Fontosnak tartja a nemzetiséget számon tartani

 

 

V.38.1

Mesél az orvosról

39.

56-59

IV. Kiszólás

Nem tudja hogy jutott eszébe

 

 

H.39.1

Nem szokott ezen gondolkodni

 

 

V.39.1

Más is beugrik neki hirtelen

40.

59-60

IV. Kiszólás

Ellenőrzi hol tart

 

 

H.40.1

Elbizonytalanodik, hogy mindent elmondott-e ami fontos

 

 

H.40.2

Visszakapcsol a lágerbeli élményekhez

 

 

V.40.1

Elmeséli a lágerről, amit kifelejtett

 

 

V.40.2

A hazatéréshez ugrik vissza

41.

60-63

I.2. Történet

Mit csináltak a lágerben

 

 

H.41.1

Fontos a nagyszülők sorsa is

 

 

V.41.1

A többi családtag munkájáról is mesél

42.

65-66

I.2. Történet

Édesanya szülés után

 

 

H.42.1

Volt számukra gyermekotthon is

 

 

V.42.1

Leírás következik az intézményről

43.

66-68

II. Leírás

Édesanya munkahelye

 

 

H.43.1

Anya munkája is fizikailag nehéz

 

 

H.43.2

Nem láttak még nagyüzemi konyhát

 

 

V.43.1

Elmeséli a meglepettségét

44.

68-69

I.7. Evaluáció

„Mondom te jóságos Isten”

 

 

H.44.1

Megerősíti, hogy meglepődött

 

 

V.44.1

Összehasonlítja a családi konyhával

45.

69-73

I.3. Epikus elbeszélés

Nagyszülők nem szöktek ki

 

 

H.45.1

Idősek, már nem mernek kockáztatni

 

 

H.45.2

Szigorúbban őrzött területen voltak

 

 

V.45.1

Evaluáció következik a táborról

46.

73-73

II. Leírás

Ruházatuk

 

 

H.46.1

Árulkodó öltözet a csillag nélkül is

 

 

H.46.2

Emberek jóindulatára épített, hogy nem jelentik fel

 

 

V.46.1

Történetet mesél a szökésről

47.

73-74

IV. Kiszólás

Kérdező gyújtson rá

 

 

H.47.1

Ő maga is dohányzik

48.

75-75

V. Egyéb

Nem akar

 

 

H.48.1

Nem akarja kizökkenteni a történetből

49.

76-76

IV. Kiszólás

Bíztatja

 

 

H.49.1

Udvarias akar lenni

50.

77-77

V. Egyéb

Elfogadja

 

 

H.50.1

Megnyugszik, hogy nem zavarja

51.

78-78

I.1. Tudósítás

Hazakerült, öt gimnáziuma volt

 

 

H.51.1

A lágerről nem jut eszébe több emlék, visszaugrik a hazatérés időszakához

 

 

H.51.2

Fontos, hogyan tud továbbtanulni

 

 

H.51.3

Vissza kell illeszkedni a korábbi környezetbe

 

 

V.51.1

Ezzel járó nehézségekről mesél

52.

79-83

I.3. Epikus elbeszélés

Deportálás évében rövid tanév

 

 

H.52.1

Tanulmányait is veszélyeztette a politika

 

 

H.52.2

Bizonytalan kimenetelű a folytatás

 

 

V.52.1

Az iskolás évekről tudósít

53.

83-84

I.1. Tudósítás

Megkezdte a hetedik gimnáziumot

 

 

H.53.1

Fontos, hogy nem veszített el egy évet, mert a hatodikat nem pótoltatták be egészen

 

 

H.53.2

Egyenlő bánásmód az iskolában

 

 

H.53.3

Nő az esély a visszailleszkedésre

 

 

V.53.1

Kellemes emléket idéz fel

54.

84-84

I.7. Evaluáció

Már rendes tanév

 

 

H.54.1

Értékeli, hogy a korábban megszokott kerékvágásba zökken vissza

 

 

V.54.1

Folytatni akarja a tanulmányokat

55.

85-90

I.2. Tudósítás

Érettségi, felvételi, egyetem, házasság

 

 

H.55.1

Gyorsan pörögnek az események

 

 

H.55.2

Nem történik semmi rossz, ami akadályozná a normális élet kialakítását

 

 

V.55.1

Nem ilyen elnagyoltan mondja végig

56.

90-90

IV. Kiszólás

„Várjál csak”

 

 

H.56.1

Eszébe jut egy fontos kifelejtett rész

57.

90-90

I.1. Tudósítás

1950. januárban ment férjhez

 

 

H.57.1

Jelentősebb egy gyors felsorolásnál

 

 

H.57.2

Fontosnak tartja a férj nemzetiségét

 

 

H.57.3

Vallásuk is eltér

 

 

V.57.1

Házasságból adódó konfliktusokra kitér

 

 

V.57.2

Ellentétetek dacára jó házasság lesz

58.

90-95

I.3. Epikus elbeszélés

Férje szülei elfogadták

 

 

H.58.1

Fontos a másik fél véleménye

 

 

H.58.2

Már egy család, ne legyen ellentét

 

 

H.58.3

Rossz emlékei vannak az el nem fogadásról, ezzel szembeállítja

 

 

V.58.1

Mesél a férje szüleiről

59.

95-95

I.V. Kiszólás

„Még mindig –majd elbőgöm magam”

 

 

H.59.1

Érzékenyen éli meg a másság elfogadásával kapcsolatos kérdéseket

 

 

V.59.1

Evaluáció következik az új családtagokról

60.

95-96

I.7. Evaluáció

„szerettem anyósomékat is”

 

 

H.60.1

Az új családot is összetartja a szeretet

 

 

V.60.2

Visszatér az élettörténet elbeszéléséhez

61.

96-99

I.1. Tudósítás

Családja, két gyerek, unokák

 

 

H.61.1

Fontos a leszármazottak családja is

 

 

H.61.2

Gyorsítás, leltárszerű felsorolás

 

 

V.61.1

Visszatér a saját élettörténetéhez

62.

99-100

I.7. Evaluáció

„Hát aztán végigdolgoztuk az időt”

 

 

H.62.1

Ő már nem volt háztartásbeli, mint az előző generáció

 

 

H.62.2

Karrierjében nem történt olyan esemény, amit külön kiemelne

 

 

V.62.1

Mégis eszébe jut valami, amit kiemel

63.

100-100

IV. Kiszólás

„És hál’Istennek semmi különös nem történt”

 

 

H.63.1

Előre mentegetőzik, amiért nincs kiemelésre méltó esemény

 

 

H.63.2

Ami különös, az nála a rosszal fonódik össze.

 

 

V.63.1

Valami jót fog kiemelni, ha rossz nem volt

64.

100-101

I.7. Evaluáció

Különös nálunk rosszat jelent

 

 

H.64.1

megerősíti az előző feltevést

 

 

V.64.1

Ellentétet képez a normális élettel

65.

101-102

I.7. Evaluáció

Férje nem zsidó, de jobb zsidó, mint sok másik

 

 

H.65.1

Újra hangsúlyozza, hogy más vallású

 

 

H.65.2

Többre becsüli az életvitelt, mint a vallást amibe beleszületik az ember

 

 

H.65.3

Elismeri, hogy a kommunista időszakban nem volt könnyű felvállalni a zsidóságot

 

 

V.65.1

Evaluáció a férj életviteléről

66.

102-104

IV. Kiszólás

„Érted hogy ezt hogy mondom?”

 

 

H.66.1

Sejti, hogy nem egyértelmű a célzás

 

 

V.66.1

Megerősítés esetén folytatja a történetet

 

 

V.66.2

Ha bizonytalanságot lát, kifejti hogy érti

67.

104-104

V Egyéb

Kérdező kéri, hogy mondja el

 

 

H.67.1

Kétségek eloszlatása a cél

68.

105-105

I. 7. Evaluáció

„Ezt ő így veszik, hogy mi zsidók. Szóval teljesen ő asszimilálódott.”

 

 

H.68.1

Becsüli a férjét, amiért ő asszimilálódott

 

 

H.68.2

Sugallja, hogy ellenkező esetben konfliktus lehetett volna a vallás miatt

 

 

V.68.1

Megerősítést vár, hogy most már érthető

69.

106-106

I.7. Evaluáció

„És hál’istennek jól vagyunk”

 

 

H.69.1

Már csak jó dolgok jutnak eszébe

 

 

H.69.2

Ha nem történik semmi különös, az már jót jelent

 

 

V.69.1

Le fogja zárni a történetet

70.

107-108

I.8. Beszúrás

Ez minden zsidóval így volt

 

 

H.70.1

Kiemeli, hogy nem egyedi az esetük

 

 

V.70.1

Általános érvényű lezárást tervez

71.

108-108

IV. Kiszólás

„Ugye?”

 

 

H.71.1

Megerősítést vár

72.

109-110

I.7. Evaluáció

Szülei nagyon szerették a férjét

 

 

H.72.1

Párhuzam: őt is szerették a férje szülei

 

 

H.72.2

Fontos a családi összetartás

 

 

V.72.1

Elmesél egy történetet ami megerősíti ezt

73.

110-114

I.3. Epikus elbeszélés

Szüleinek a férjével való kapcsolata

 

 

H.73.1

Újra előkerül a vallási ellentét, és hogy ennek dacára milyen jó a kapcsolat

 

 

H.73.2

Politika szította rossz emlékeket kizárják

 

 

H.73.3

Vitában a férj mellé állnak, teljes asszimiláció

 

 

V.73.1

Saját kapcsolatát részletezi majd a férje szüleivel

74.

115-116

I.1. Tudósítás

Férje szüleit és saját nagyapját magukhoz vették

 

 

H.74.1

Jó a gyerekek szempontjából

 

 

H.74.2

Átadja a nagy család értékrendjét

 

 

V.74.1

Összefoglalja az értékrendet

75.

116-119

I.7. Evaluáció

Jó volt azt együttlakás, anyósa szerette

 

 

H.75.1

Praktikusság mellett az élménye is fontos az együttélésnek

 

 

H.75.2

Megerősíti, hogy a kezdeti ellentét megszűnt

 

 

V.75.1

Le fogja zárni a beszélgetést, ha nincs semmi különös a továbbiakban

76.

120-120

IV. Kiszólás

Mindent elmondott

 

 

H.76.1

Várja, van-e kérdés

 

 

H.76.2

Amit fontosnak tartott, azt elmondta

 

 

V.76.1

Megerősítést vár, hogy megfelel-e a történet részletessége az interjúernek