Készítették:
Krancz Noémi és Pálfi Tímea
PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék MA
Készítették:
Krancz Noémi és Pálfi Tímea
PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék MA
Sorszám |
Dátum |
Esemény |
0.0 |
|
Anya: gyerekgyógyász, belgyógyász, nagy praxissal, sok beteggel |
0.1 |
|
Anya: 7 nyelven beszél, fiatalkorában nyelvtanításból tartotta el testvéreit |
0.2 |
|
Anya: 3 éves korában került Bécsből Magyarországra |
0.3 |
|
Anya: családfája 1600-as évekig visszavezethető |
0.4 |
|
Apa: urológus, bőrgyógyász, tüdőproblémája miatt kevesebbet dolgozott, mint az anya |
0.5 |
|
Apa: nem vallásos, „haragudott a zsidókra”, ellenezte a fényűző életmódot |
0.6 |
|
Nagyapa: nem vallásos, de hitközségi elnök Kápolnásnyéken |
0.7 |
|
Feleség: Éva, zsidó gimnáziumban tanul, majd fodrász |
0.8 |
|
Testvér: György érettségizett, Olaszországban járt egyetemre |
0.9 |
|
Testvér: György szállodában dolgozott, majd villanyszerelőként |
0.10 |
|
2. testvér: 1937-ben érettségi, dramaturgként dolgozik a filmgyárban |
0.11 |
|
Nagybátyja: fényképész |
1 |
1920 |
Születés éve, cím: Budapest, Király utca 57., újpolgári élet |
2 |
1925-33 |
Általános Iskola |
3 |
1933-37 |
Barcsay Gimnázium |
4 |
? |
Numerus clausus miatt nem került be az egyetemre |
5 |
1938 körül |
Munkahely a család barátjánál, Szilárd Bélánál, Nagymező utcai üzletében |
6 |
? |
Bécs,Welthandel Akademie |
7 |
? |
Munkahely egy raktárban, könyvelés |
8 |
? |
Zsidótörvény miatt elveszti munkahelyét |
9 |
? |
Géplakatos, esztergályos, majd inas |
10 |
1941 |
Megismerkedik Évával, későbbi feleségével |
11 |
1941 körül |
Apja kapcsolatai által lekerül az első Borba induló vonatról |
12 |
1942 körül |
Munkaszolgálatra viszik, Domony, 101/6. század |
13 |
1942 |
Szentkirályszabadja, musz, 101/2. század, csillés század |
14 |
1942 |
György meghal Voronyezsben, kórház, sárgaság |
15 |
? |
Galícia, Runguri, rendszeres bántalmazások |
16 |
kb. 1943 augusztus eleje |
Debrecen, kórház, lábtöréssel |
17 |
kb. 1943 |
Zalaegerszeg, Jókai utca, hadi kórház |
|
augusztu s végétől novemb erig |
|
18 |
? |
Budapest, Tattersall(lovarda), sofőr |
19 |
1944 április |
Esküvő feleségével |
20 |
1944 |
Szegedi egyetem visszautasítása a felvételiről |
21 |
1945 |
Orvostudományi Egyetem, Budapest |
22 |
kb. 1945 |
Egyetemi évek alatt mozgalmi tag/vezető, filozófiai szemináriumokat tartott |
23 |
? |
Miskolc, Honvédségnél, Központi Katonai Kórház, zászlóaljnál orvos |
24 |
kb. 1950 |
Megszületik első gyermeke betegen, sok pénzbe kerül ápolása, később speciális intézetbe kerül |
24 |
1949-50 |
Kizárják a pártból |
25 |
1949-50 |
Honvéd Egészségügyi Tudománykutató Intézetnél (HETKI) kap munkát, aspiráns |
26 |
kb. 1951 |
Megszületik gyermeke, Ancsa |
27 |
1950es évek |
Éva rádiónál dolgozik |
28 |
1954 |
Második lánya, Mari születése (később orvos lesz) |
29 |
1956 |
Behívják a Honvéd Kórházba |
30 |
1956 |
'56 után nem lép be a pártba, Kádár ellenes lesz |
31 |
1957 |
Központi Kórház, belgyógyász |
32 |
1958 |
Országos Kardiológiai Intézetnél dolgozik, tudományos főmunkatárs |
33 |
1970 |
London, világkongresszus (passzív hallgató), Ross Gyógyszergyár fogadta |
34 |
?-1985 |
Szövetség utcai kórházban dolgozik |
35 |
1985 |
Nyugdíjba küldik |
36 |
1985 - 1990 |
Magánpraxist folytat |
37 |
1990- 2004 |
MÁV-hoz belépett, szerződéses orvos |
38 |
2004-től |
háziorvos |
Készítették:
Krancz Noémi és Pálfi Tímea
PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék MA
Jelmagyarázat: H-Hipotézis, V-Várható esemény
0.0– Anya: gyerekgyógyász, belgyógyász, nagy praxissal, sok beteggel
H0.0.1. Később gyermekei is orvosok lesznek
H0.0.2. Anyagi biztonság a családnak
H0.0.3. Nagy ismeretségi kör, befolyás
H0.0.4. Család modern felfogású
V0.0.1. Később támogatja a gyermekei továbbtanulását
0.1- Anya: 7 nyelven beszél, fiatalkorában nyelvtanításból tartotta el testvéreit
H0.1.1. Család hangsúlyt fektet oktatására
H0.1.2. Gyermekeinek jó lesz a nyelvérzéke
H0.1.3. Gondoskodó később a saját családjával is
V0.1.1. Gyermekei is több nyelvet beszélnek majd
0.2- Anya: 3 éves korában került Bécsből Magyarországra
H0.2.1. Anyanyelve német
H0.2.2. Valamelyik szülője magyar
H0.2.3. Jobb megélhetés reményében jöttek Magyarországra
H0.2.4. Visszaköltözik családjával Bécsbe
V0.2.1. Aktív kapcsolat Ausztriával, külföldi utak
0.3- Anya: Családfája az 1600-as évekig visszavezethető
H0.3.1. Nemesi vagy gazdagabb családból származik
H0.3.2. Nagy család, sok fontos kapcsolattal
V0.3.1. Férje is előkelő, nagy múltú családból származik majd
0.4- Apa: urológus, bőrgyógyász, kevesebbet dolgozott, mint az anya, tüdőprobléma miatt
H0.3.1. Család anyagi biztonsága apa felől is
H0.3.2. Az anya a család fő eltartója
H0.3.3. Magas iskolázottságú, vagyonos szülők
H0.3.4. Hangsúly presztízsen, társadalmi státuszon
H0.3.5. Megfelelő kapcsolatrendszer munka által
V0.3.1. Két orvos szülő által jobb továbbtanulási lehetőségek gyermekeknek
V0.3.2. Elhelyezkedés biztosítása gyermekeik számára
0.5- Apa: nem vallásos, „haragudott a zsidókra”, ellenezte a fényűző életmódot
H0.5.1. Otthon nem részesült vallásos neveltetésben
H0.5.2. Nem járt vallásos iskolába
H0.5.3. Gyermekeibe is ilyen ellenszenvet nevel majd
H0.5.4. Gyermekei sem járnak majd vallásos iskolába
V0.5.1. Elhatárolódik az ilyen zsidóktól
0.6- Nagyapa: Nem vallásos, de hitközségi elnök Kápolnásnyéken
H0.6.1. Fontos a közösség fenntartása
H0.6.2. Presztízs, elismerés, tisztelet övezte
H0.6.3. Család nem gyakorolja a vallást
H0.6.4. Kapcsolatrendszer a posztja által
V0.6.1. Elnökségi pozíció később a gyerekeknél is fontos
0.7- Feleség: Éva, zsidó gimnáziumban tanul, később fodrász
H0.7.1. Fontos számára a vallás
H0.7.2. Gazdag család-továbbtanulhatott
H0.7.3. Egyetemre már nem volt pénz, ezért fodrász
V0.7.1. Gyermekeit vallásosan neveli
V0.7.2. Gyermekek továbbtanulása fontos számára
0.8- Testvér: György, érettségizett, Olaszországban járt egyetemre
H0.8.1. Szülők megfelelő anyagi háttérrel
H0.8.2. Ott tanul tovább a többi testvére is
V0.8.1. Sikeres, nagypolgári életet él
V0.8.2. Olaszországban él később is
0.9- Testvér: György szállodában dolgozott, majd villanyszerelőként
H0.9.1. Elfogyott a szülők pénzbeli támogatása/ennek lehetősége
H0.9.2. Szülők nyomására tanult tovább
H0.9.3. Szabad szellemű, életet élvezi egyetem helyett
V0.9.1. Szülők erőltetik a továbbtanulását
V0.9.2. Hazajön Magyarországra
0.10- 2. testvér: 1937-ben érettségi, dramaturgként dolgozik a filmgyárban
H0.10.1. Szülők jó anyagi helyzetben
H0.10.2. Szülők kapcsolatai által kapja ezt a munkahelyet
H0.10.3. Nyitott szülők-nem orvos lett belőle
V0.10.4. Történet megfilmesítése
0.11- Nagybátyja: fényképész
H0.11.1. Hatás az interjúalany családjára-művészet szempontjából
H0.11.2. Ő hatására második testvére érdeklődik a filmek iránt
H0.11.3. Gazdag rokonok - fényképezés drága volt akkoriban
V0.11.1. Művészi véna fontos része az életüknek
1- 1920, születés éve, cím: Budapest, Király u. 57, újpolgári élet
H1.1. belváros, jómód
H1.2. az I vh. hatása nem érezhető a családon
H1.3. Szülők orvosok, ő is az lesz
H1.4. Harmadik testvérként születik a családba
V1.1. Anyagi biztonság
V1.2. Továbbtanulási lehetőség
V1.3. Karrierlehetőség orvosként, szülei kapcsolatai segítségével
2- 1925-33, Általános Iskola
H2.1. Pesten tanul
H2.2. Nem zsidó iskolába jár, mert a szülők sem vallásosak
V2.1. Anyagi biztonság
V2.2. Továbbtanulási lehetőség
3- 1933-37, Barcsay Gimnázium
H3.1. Anyagi biztonság továbbra is megvan
V3.2. Tovább tanul egyetemen
V3.3. Orvosi egyetemen tanul
4- Numerus clausus miatt nem került be az egyetemre
H4.1. Újrapróbálja a jelentkezést
H4.2. Szülők kapcsolatai által kerül majd egyetemre
H4.3. Munkát vállal
H4.4. Bécsbe vagy külföldre utazik
H4.5. Később sem sikerül bekerülnie a törvény miatt
V4.1. Nem jut az egyetemre később sem
V5.2. Elhagyja az országot
V5.3. Háború után elvégzi az egyetemet
5- kb. 1938, Munkahely a család barátjának üzletében
H5.1. Dolgozik, amíg nem tud egyetemre menni
H5.2. Protekcióval juthatott csak munkához
6- Bécs, Welthandel Akademie
H6.1. Eleget spórolt munkájával, így elhagyhatta az országot
H6.2. Rokonoknál lehet a szállása
H6.3. Szülők nyomására tovább tanul
H6.4. Német nyelvet eltanulja
H6.5. Tovább marad Bécsben
V6.1. Sikeres üzletember lesz Bécsben
V6.2. Újrapróbálja az orvosi egyetemet
7- Munkahely egy raktárban, könyvelés
H7.1. Elbocsátották az egyetemről
H7.2. Szülei nem támogatták
H7.3. Egyetem mellett próbál pénzt keresni
8- Zsidótörvény miatt elveszti munkahelyét
H8.1. Rosszabb anyagi körülmény miatt hazautazik
H8.2. Más munkát keres
V8.1. Zsidótörvény egyre erősebb hatása az életére
9- Géplakatos, esztergályos, majd inas
H9.1. Elmenekül a zsidótörvény elől
H9.2. Rossz anyagi körülményei miatt nem válogathat
10- Megismerkedik Évával, későbbi feleségével
H10.1. Világháború megnehezíti kapcsolatuk kibontakozását
H10.2. Éva is zsidó
V10.1. A háború végeztével összeházasodnak
11- kb. 1941, Apja kapcsolatai által lekerül az első Borba induló vonatról
H11.1. Eleinte zsidóknak is voltak még lehetőségeik kapcsolataik által
H11.2. Meghatározza életét, hogy a többi ember a vonatról mind meghalt
V11.1. Később munkaszolgálatos lesz
12- kb. 1942, Domony, munkaszolgálat
H12.1. Első alkalom, hogy elviszik, remény a háború gyors végében
V12.1. Talán nem jut haza, a rossz bántalmazás miatt
13- kb. 1942, Szentkirályszabadja, munkaszolgálat
H13.1. Teljes elkeseredés, reménytelennek látja a helyzetet
14- 1942, György meghal Voronyezsben
H14.1. Nem biztos, hogy ekkor értesült róla, valószínűleg csak később
H14.1. Elkeseredés erősödik, általános depresszió jellemezheti
15- Galícia, Runguri, rendszeres bántalmazások
H15.1. Hosszú idő munkaszolgálaton, valószínűleg gyenge
H15.2. Betegség, fertőzés lehetősége
V15.1. Szökés próbája
16- kb. 1943 augusztus, Debrecen, kórház, lábtöréssel
H16.1. Hazaküldhetik
H16.2. Komplikációk a lábával
17- kb. 1943, Zalaegerszeg, hadi kórház
H17.1. Tapasztalatokat nyerhet, amit később orvosként kamatoztat
H17.2. Jobban belekeveredik a háborúba
H17.3. Szülei orvosi kapcsolatai által jobb ellátásban részesül
18- Budapest, Tattersall, sofőr
H18.1. Lehetséges, hogy ismerős, mert zsidóként alkalmazza
H18.2. Biztonságban lehet a zsidókat elszállítóktól
H18.3. Később is lovakkal foglalkozik
V18.1. Átvészeli a háborút a lovardában való munkával
19- 1944 április, Esküvő feleségével
H19.1. Anyagi biztonság
H19.2. Várható a gyermekek érkezése
H19.2. Zsidók elszállítása ellenére biztonságban vannak
V19.1. Családot is alapítanak
20- 1944, Szeged, visszautasítják az egyetemi felvételijét
H20.1. Anyagi biztonság, ha házasság mellett továbbtanulási lehetősége van
H20.2. Zsidók elleni törvények erősödnek
21- 1945, Orvostudományi Egyetem, Budapest
H21.1. Elvégezheti az egyetemet
H21.2. Szülők protekciója segíthetett esetleg
V21.1. Az orvosi elvégeztével magas életszínvonalon élhetnek
V21.2. Gyermekvállalás is lehetséges az egyetem végeztével
22- kb. 1945, Egyetem alatt mozgalmi vezető, filozófiai szemináriumokat tart
H22.1. Politikailag fontos személy lesz
H22.2. Később hátrányos helyzetbe kerül politikai aktivitása miatt
V22.1. Politikai pályára tér át
V22.2. Orvoskénti lehetőségeire hatással lesz politikai aktivitása
23- Miskolc, Honvédség, zászlóalj orvos
H23.1. Első munkája orvosként
H23.2. Főként hadi sérültekkel kerül kapcsolatba
H23.3. Saját tapasztalatait korábbról felhasználhatja
V23.1. További életében orvosként lehet sikeres
24- kb. 1950, megszületik első gyermeke, beteg, drága ápolás, speciális intézetben
H24.1. Sötét pont az életében
H24.2. Család lehetőségeit csökkenti
H24.3. Anyagi helyzetük rosszabb lesz, ápolása sokba kerül
V24.1. Sok időt töltenek a gyermekük mellett
V24.2. Nem vállalnak további gyermeket
V24.3. Többet dolgozik, hogy továbbra is eltarthassa családját
25- 1945-50, Kizárják a Pártból
H25.1. Politika negatív hatással a karrierjére
V25.1. Börtönbe kerülhet
V25.2. Kapcsolatai által folytathatja munkáját
26- HETKI-nél aspiráns
H26.1. biztos állás nyugdíjig
H26.2. biztos anyagi helyzet
H26.3. kapcsolatok kiépítése
H26.4. Praxis
H26.5. Új munkahely után néz
V26.1. Kiépíti a betegkörét
27- kb 1951, Megszületik gyermeke, Ancsa
H27.1. Ancsa is orvos lesz
H27.1. biztos anyagi háttér
H27.2. Továbbtanulás fontos lesz
H27.3. Első egészséges gyermek, jobban támogatják
V27.1. Szülei nyomdokaiba lép
V27.2. Nem lesz vallásos
28- 1950es évek, Éva rádiónál dolgozik
H28.1. Jó fizetés
H28.2. Nem biztos állás
V28.1. Befolyásos emberekkel ismerkedik meg
29- 1954, Második lánya, Mari születése, orvos lesz
H29.1. Anyagi háttere biztosítva
H29.2. Magas színvonalú iskolázottság
V29.1. Szülei nyomdokaiba lép
V29.2. Nem lesz vallásos
30- 1956, behívják a Honvéd Kórházba
H30.1. Forradalmárként nem vesz részt a harcokban
H30.2. Információkat szerezhet
H30.3. Bizonytalan körülmények
V30.1. Negatív hatással jövőjére, mert politikai múltja is van
31- 1956, Nem áll be a pártba, Kádár ellenes lesz
H31.1. Politikai nézetektől távol tartja magát
H31.2. Csak orvoslással akar foglalkozni
V31.1. Munkalehetőségeire negatív hatással a Kádár ellenessége
32- 1957, Központi Kórház, belgyógyász
H32.1. Biztos anyagi helyzet
H32.2. Kapcsolati kör kiépítése
V32.1. Nyugdíjazásig itt marad
V32.2. Új munkahely után néz
V32.3. Kiépíti betegkörét
33- 1958, Országos Kardiológiai Intézet, tudományos főmunkatárs
H33.1. Magas rangú pozíció
H33.2. Támogathatja gyermekeit
V33.1. Praxis, ismeretségi kör kiépítése/bővítése
34- 1970, London, kongresszus, passzív hallgató
H34.1. Több lehetőség, politika lazul
H34.2. Megtanul angolul
V34.1. Kinn marad dolgozni, majd családja is hozzáköltözik
35- ?-1985, Szövetség utcai kórházban dolgozik
H35.1. Biztos anyagi helyzet
H35.2. Lányának biztosíthat állást
V35.1. Nyugdíjig itt dolgozik
36- 1985, nyugdíj
H36.1. Nyugdíj mellett dolgozik
V36.1. Otthon marad
37- 1985-1990, magánpraxist folytat
H37.1. Biztos betegi körrel rendelkezik
H37.2. Biztos anyagi háttér
38- 1990-2004, MÁV, szerződéses orvos
H38.1. Biztos állami fizetés
H38.1. Ismeretségi és betegi kör szélesítése
39- 2004-től, háziorvos
H39.1. Biztos állás
H39.2. Gyermeke folytathatja a praxist
Dr. Wessely János 1920-ban született Budapesten, egy jómódú zsidó családharmadik gyermekeként. Mindkét szülő orvosként dolgozott, és megfelelő anyagi hátterettudott biztosítani számára. Várakozásainknak megfelelően mindhárom fiút megfelelő,magas fokú oktatásban részesítették és támogatták. A család a vallásukat nemgyakorolta, és ellenszenvet éreztek az olyan zsidók ellen, akik nagy lábon éltek. Azinterjúalany számára sem volt fontos a vallási oktatás később, gyermekei esetében. Avárakozásokkal ellentétben ő volt az egyetlen a gyermekek közül, aki továbbvitte az orvosiszakmát.
A szülők támogatásával sorra végzi az iskolákat, a politika viszont beleszól alépésekbe, a numerus clausus miatt nem jut be az egyetemre. Ismételten a családkapcsolatai által munkához jut Budapesten egy ismerős üzletében.A magyar helyzet miatt Bécsben, ahonnan édesanyja származik, próbálja mega továbbtanulást a Welthandel Akademie hallgatójaként. A zsidótörvények viszont itt iserősek, így elveszti munkahelyét is. A várakozásaink ellenére nem marad Bécsben, éskezd bele a kereskedői szakmába, hanem visszatér Magyarországra, ahol megismerkedikmajdani feleségével.
A zsidók elszállítása megkezdődik. Őt is Borba próbálják vinni, viszont szüleikapcsolatai elég erősek még akkor, hogy ezt megakadályozzák, így sikerülitthon tartani. Domony, Szentkirályszabadja, majd Runguri voltak az állomásai amunkaszolgálatának. A sok haláleset mellett, mint például bátyja György, az esélye annak,hogy életben marad, főként lábtörése miatt is, nagyon alacsony volt, de kórházi ápolásután felépülve visszaérkezett Budapestre, ahol egy lovardában dolgozhatott. A háború után megházasodott és bejutott a Budapesti Orvostudományi Egyetemre.
Szülei példáját követve orvosként helyezkedik el, így megfelelő anyagi körülményeket tud biztosítani három gyermeke számára is. Első leánya betegen születik és intézetbe kerül. Aztgondoltuk, hogy miután ez meglehetős anyagi terhet ró a családra, nem vállalnak többgyermeket, ám további két lányuk született. Kettőjük közül az egyik orvosként továbbvitte a családi hivatást.Bár Dr. Wessely egyetemi évei alatt politikailag aktív volt, később mégistartózkodott az ilyesfajta szerepvállalástól. Az kiderül azonban, hogy ellenezte Kádár politikáját, így előzetes iskolai tanulmányaink alapján feltételeztük,hogy az akkori rendszerben a politikai hatalommal szembe fordulni nem tanácsos, s ebből hátrányok érhették a riportalanyunkat. Erről a későbbiekben nem olvastunk.
Az ilyen múlt járhat hátrányokkal is, de az ő esetében szépen befutott karrierrőlbeszélhetünk, mely elsősorban anyagi biztonságot és biztos munkahelyet jelentett, illetve gyermekei számára a megfelelő oktatáshoz való hozzáférés garanciáját. Politikai nézetei nem akadályozták meg a munkahelyszerzésben: az ’56-osforradalom után több kórház munkatársa lett, ráadásul magas rangú pozícióban.Munkáját és szaktudását bizonyára elismerték. Élete során Londonba is eljuthatott, ami azakkori politikai rendszerben meglehetősen kiváltságosnak számíthatott, hiszen akommunizmus időszakában csak nagyon kevesen, és főként tekintélyes, nagy befolyássalbíró emberek utazhattak csak külföldre. Feltételeztük, hogy esetleg a lazább politikaikötöttségek miatt, illetve tudás- és tapasztalatszerzés céljából Angliában marad családjával. Ezen elképzelésünk azonban nem igazolódott be, munkáját továbbra isMagyarországon folytatja. Hivatásának igazi megszállottja, nyugdíjazása után is dolgozik.
Nem csak állami kézben levő kórházakban kap állást, hanem magánrendelőt is nyit,melyből arra következtettünk, hogy szintén orvos lánya, majd segédkezhet apjának arendelőjében, illetve idővel tovább viheti a magánpraxist.
Készítették: Krancz Noémi és Pálfi Tímea PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék MA
Sorszám |
Hossza |
Típus |
Tartalom |
1. |
1-2 |
Egyéb |
Felkérés élettörténet elmesélésére |
2. |
3 |
Kiszólás |
„Igenis” |
3. |
3-4 |
Tudósítás |
Szülők foglalkozásának bemutatása |
4. |
4 |
Beszúrás |
„Nem sebész urológus” |
5. |
5 |
Evaluáció |
Másként volt, nehezen éltek |
6. |
6-8 |
Tudósítás |
1920, születés éve |
7. |
8-9 |
Evaluáció |
Jó polgári élet |
8. |
10 |
Tudósítás |
Báty, 18 hónappal idősebb |
9. |
10-15 |
Történet |
Olvasni tanul |
10. |
15-17 |
Epikus elb. |
Neki is iskolába kell mennie öt évesen |
11. |
17 |
Evaluáció |
„Nem túl okos döntés” |
12. |
17-18 |
Kiszólás |
„Diákévekről nem érdemes beszélni” |
13. |
19 |
Egyéb |
„Dehogynem” |
14. |
20 |
Kiszólás |
„Tessék?” |
15. |
21 |
Egyéb |
„Dehogynem” |
16. |
22 |
Evaluáció |
„Nem túl különös” |
17. |
22-23 |
Mellébeszélés |
Barcsay Gimnázium, ma Madách |
18. |
23-24 |
Evaluáció |
Rossz tanárok, buta gyerek |
19. |
24-30 |
Epikus elb. |
Felvételi az egyetemre sikertelen |
20. |
26 |
Mellébeszélés |
Zsidók száma meghatározott, ezért nem került be |
21. |
30-32 |
Tudósítás |
Munka a család ismerősénél |
22. |
30-35 |
Történet |
Információk Szilárd Béláról |
23. |
35 |
Kiszólás |
„Ez nem érdekes” |
24. |
35-39 |
Történet |
Munka végével Bécs, Welthandel Akademie |
25. |
39 |
Mellébeszélés |
Apja támogatta a német miatt |
26. |
40-41 |
Mellébeszélés |
„Ment akkor a német,pedig egy könyvet sem olvasott” |
27. |
41-43 |
Történet |
„Raktárban dolgozott, majd beosztott irodában” |
28. |
43 |
Evaluáció |
Beosztottjáról:”Nálam is butább volt” |
29. |
43-45 |
Történet |
Munkájáról, könyvelés, csapágyak |
30. |
46 |
Mellébeszélés |
„Hogy minden rendben legyen, sosem volt” |
31. |
46-49 |
Mellébeszélés |
Többletről, könyvelési problémákról |
32. |
49 |
Kiszólás |
„Na” |
33. |
50 |
Beszúrás |
„Akkor jött a zsidótörvény” |
34. |
51-56 |
Történet |
Zsidótörvény miatt veszti el munkáját |
35. |
56-60 |
Mellébeszélés |
Azért lett sofőr, mert a főnök vett egy autót |
36. |
60-63 |
Evaluáció |
Rosszul végezte munkáját |
37. |
63 |
Kiszólás |
„Na, hát...” |
38. |
63-67 |
Történet |
Ahogy behívták és bement musz-ra |
39. |
68 |
Kiszólás |
„Tehát így kezdődött” |
40. |
68-70 |
Történet |
Tábla, ami előtt tisztelegni kellett volna |
41. |
70 |
Kiszólás |
„Na, mindegy...” |
42. |
70-74 |
Történet |
Orvosi vizsgálat, alkalmas, már nem mehetett haza, Domonyba vitték |
43. |
74-76 |
Leírás |
101/64-es század, fiatalokkal |
44. |
76-78 |
Mellébeszélés |
22 éves volt akkor, többiek idősebbek is voltak |
45. |
78 |
Kiszólás |
„Valahogy így jött ki a lépés...” |
46. |
79-81 |
Leírás |
Kiképzést kaptak |
47. |
81 |
Evaluáció |
„Nem volt rossz ott az élet” |
47. |
81-84 |
Történet |
Szentkirályszabadja, bunkerekben |
49. |
84-90 |
Leírás |
Borba küldik őket, mert megfelelően képzettek |
50. |
90 |
Kiszólás |
„Szóval ilyen dumák hangzottak el..” |
51. |
91 |
Evaluáció |
„Kedélyes ügylet volt” |
52. |
91-95 |
Leírás+Eval. |
Egyedül maradt, sokan hazamentek |
53. |
95-100 |
Evaluáció |
„Finnek” műveletlen emberek voltak |
54. |
100-104 |
Történet |
Hazaírt szüleinek, fontos ismerősük a Vízműveknél dolgozott, segítségére siettek |
55. |
104-110 |
Történet |
Elmentek hozzá a táborba, beszéltek a főparancsnokkal, hogy biztos helye legyen Borban |
56. |
110-116 |
Történet |
Vonatra szállítják, de az utolsó pillanatban lehívják róla |
57. |
116-117 |
Kiszólás |
„Részletkérdés, nem olyan fontos” |
58. |
118 |
Egyéb |
„De érdekel” |
59. |
119 |
Kiszólás |
„De érdekli?” |
60. |
119 |
Evaluáció |
Parancsnok kedves embere |
61. |
120 |
Történet |
5 ember szökése |
62. |
120 |
Mellébeszélés |
„Szóval nincsenek itt” |
63. |
120-125 |
Történet |
Az 5 szökött embert megtalálták és feltették a Borba induló vonatra |
64. |
125-126 |
Leírás |
Nem volt semmijük |
65. |
126 |
Kiszólás |
„Nem sokáig akarom ezzel húzni a dolgot” |
66. |
126-127 |
Tudósítás |
Senki nem érkezett vissza arról a vonatról |
67. |
127-129 |
Mellébeszélés |
Volt második vonat is, fél évvel később |
68. |
129 |
Kiszólás |
„Na, hát...” |
69. |
130 |
Tudósítás |
101/12-es, csillés századba kerül |
70. |
133-137 |
Mellébeszélés |
Csillékkel szállítottak földet |
71. |
137-138 |
Evaluáció |
„Könnyű volt” |
72. |
138 |
Kiszólás |
„Na” |
73. |
138-141 |
Evaluáció |
Jó kapcsolat a keretlegénységgel |
74. |
141-144 |
Mellébeszélés |
Hargitán még kártyáztak is |
75. |
144-145 |
Tudósítás |
Menetszázad lett és Galíciába vitték őket |
76. |
145 |
Kiszólás |
„Ez a Galícia, te...” |
77. |
146 |
Mellébeszélés |
„Rosszul emlékszem nevekre” |
78. |
147 |
Tudósítás |
Első állomás: Delatin |
79. |
147-150 |
Leírás |
Üres zsidó házakban a szállásuk |
80. |
151 |
Tudósítás |
Stanislo felé mentek |
81. |
151-152 |
Mellébeszélés |
„Ilyen nevek nem jutnak eszembe” |
82. |
152 |
Tudósítás |
Runguri volt, ahova legmesszebb elvitték |
83. |
153 |
Kiszólás |
„Ami magát érdekli” |
84. |
154-156 |
Leírás |
Megváltozott viszony, állandó verések |
85. |
156-163 |
Mellébeszélés |
Állandóan felfegyverezve jártak körülöttük |
86. |
163-164 |
Evaluáció |
Két különleges élmény |
87. |
164-170 |
Leírás |
Barla parancsnok, kedvelte, dalt is írtak róla |
88. |
170-175 |
Leírás |
Fekete listán volt, őt ugráltatták legtöbbet |
89. |
175-176 |
Evaluáció |
„jó része is volt”, élelmiszerraktárban dolgozott |
90. |
176-180 |
Leírás |
Loptak az élelmiszerraktárból, pedig halálos büntetés várta volna őket érte |
91. |
180 |
Kiszólás |
„Na, mindegy” |
92. |
180-181 |
Kiszólás |
„terv kellene arról, mit mondjon” |
93. |
181-182 |
Kiszólás |
„Na most, azt mondtam” |
94. |
182-183 |
Leírás |
Jó parancsnokot megfúrták és áthelyezték |
95. |
184 |
Tudósítás |
Új parancsnok, „Tapsoló” |
96. |
184 |
Kiszólás |
„Tudniillik” |
97. |
185-190 |
Leírás |
Tapsolni kellett a csapatnak |
98. |
190 |
Kiszólás |
„Hát igen” |
99 |
191-192 |
Leírás |
Gonosz ember volt a parancsnok |
100. |
192-196 |
Leírás |
Első történet a gonoszságokról |
101. |
196 |
Kiszólás |
„Tudja, mi a kikötés?” |
102. |
197-202 |
Leírás |
A kikötés abból áll, hogy befogják az embereket, és egy kocsit kell húzniuk, miközben a parancsnok ostorozza őket |
103. |
202 |
Evaluáció |
„Hát kb. ilyen ember volt” |
104. |
203-211 |
Leírás |
A parancsnok a földmunka után gyeptéglával rakatta ki az emberekkel az utat,mire egy német parancsnok pisztolyt fogott rá, hogy hagyja abba ezt a munkát az emberekkel |
105. |
211-213 |
Evaluáció |
„Ennyit tud róla, még a nevére sem emlékszik |
106. |
213-214 |
Kiszólás |
„Hát, ez volt...” „Na, és...” |
107. |
215-217 |
Tudósítás |
Runguriban van, és visszavonulás parancsát kapják |
108. |
217 |
Mellébeszélés |
„Tehát az egész hadsereg vonuljon” |
109. |
217 |
Kiszólás |
„Nem, bocsánat” |
110. |
218 |
Kiszólás |
„Még ezt a valamit el kell mondanom” |
111. |
218 |
Evaluáció |
„Pszichológiailag érdekes dolog” |
112. |
219 |
Tudósítás |
Elküldték eltemetni 10 embert |
113. |
220-223 |
Leírás |
Közel volt a harcvonalhoz |
114. |
223-224 |
Mellébeszélés |
„Így volt a távolság, 500 méter” |
115. |
224-227 |
Leírás |
Sok hulla volt |
116. |
227-231 |
Leírás |
Egy keret mindig volt velük, civilek nem lőttek rájuk |
117. |
231-242 |
Leírás |
Neki kellett őrt állnia, földrengésszerűt érzett, azt hitték vége a háborúnak, kifutottak az útra, de a tábori csendőrök elkapták őket, és visszazavarták |
118. |
239-240 |
Mellébeszélés |
„Azt hitte földrengés, bár még nem érzett olyat” |
119. |
242 |
Evaluáció |
„Érdekes epizód volt” |
120. |
242-244 |
Leírás |
Erdőt kellett 500 méterrel arréb telepíteni |
121. |
246-247 |
Leírás |
„Húzta, amíg oda nem ért” |
122. |
247-247 |
Kiszólás |
„Hát ott tartottunk, jön a visszavonulás” |
123. |
247-249 |
Leírás |
Nem voltak kegyetlenségek, sem kikötés |
124. |
249-253 |
Mellébeszélés |
Ez volt a legdurvább büntetés, főleg a tisztítatlan, sáros lapátok miatt |
125. |
253 |
Kiszólás |
„Ez, na” |
126. |
254 |
Tudósítás |
Hazafelé kiosztották az élelmet |
127. |
255-260 |
Leírás |
Kenyeret kaptak főleg, ami nem sokáig volt elég, nyersen próbáltak talált zöldségeket is enni |
128. |
260 |
Kiszólás |
„Na, most” |
129. |
260-268 |
Epikus elb. |
Levente parancsnoka felismerte, de többet nem tett érte |
130. |
268-273 |
Epikus elb. |
Magyarországra érve az összes értékét elcserélte egy cipóra, amit őrmestere észre vett, és felpofozta érte |
131. |
273-274 |
Tudósítás |
Eltörött a lába |
132. |
274-276 |
Mellébeszélés |
Vitaminhiány miatt törhetett el |
133. |
276-280 |
Leírás |
Hallotta eltörni lábát, először zsibbadt, majd később fájt. |
134. |
280-281 |
Tudósítás |
Kórházba kerül, sínbe teszik a lábát |
135. |
281-283 |
Tudósítás |
3 hétnél tovább gyógyulóakat vonattal szállították |
136. |
283-288 |
Leírás |
24 óra alatt Debrecenben volt, elosztó központban, ahol utolsóként látták el a muszosokat |
137. |
288-296 |
Leírás |
Ellátást nem kapott, orvosokat alig látott, lazult kötéssel szállították tovább |
138. |
296-298 |
Evaluáció |
Erős fájdalmai voltak |
139. |
298-299 |
Tudósítás |
Zalaegerszegre kerül, Jókai utca, iskola |
140. |
299-302 |
Leírás |
Első emelet:katonák, második emelet: nagyon sok muszos zsidó |
141. |
302-303 |
Kiszólás |
„Na, most egy epizódot el kell mondanom” |
142. |
303-312 |
Történet |
Volt egy kedves pap náluk, aki segítette |
143. |
312-314 |
Kiszólás |
„Elugrottam a mesével”, fontos részt kihagyott |
144. |
314-316 |
Tudósítás |
3 hét múlva csak hárman maradtak |
145. |
316-317 |
Evaluáció |
„Teljesen gipszben volt, borzasztó” |
146. |
316-319 |
Leírás |
1.lábtól nyakig gipszben, 2. leamputált lábú, 3.ő |
147. |
319-320 |
Kiszólás |
„Megmondom, nem tudtam csinálni semmit” |
148. |
320-321 |
Tudósítás |
Egész augusztusban ott feküdt |
149. |
321-322 |
Tudósítás |
Mikor jobban lett, betették a honvédek közé |
150. |
322-324 |
Evaluáció |
„Őrületesen javult a színvonal, kaptak vajat is” |
151. |
324-325 |
Tudósítás |
Jöttek az SS-esek látogatóba |
152. |
325-327 |
Mellébeszélés |
Belgák voltak, velük beszélt németül |
153. |
328-336 |
Leírás |
Zenéltek is nekik, összekötő volt, Hitler-vicceket is meséltek |
154. |
336 |
Evaluáció |
„Na, hát ez egy érdekes epizód volt.” |
155. |
336-337 |
Evauláció |
A legérdekesebb az volt - amikor |
156. |
338 |
Egyéb |
Proklamáció |
157. |
339 |
Kiszólás |
„Proklamá- Bocsánat” |
158. |
339-341 |
Történet |
Hírek jöttek, jobbra fordulhat a sorsuk |
159. |
341-346 |
Külsőleg |
Zsidók menjenek ki a kórteremből |
160. |
347 |
Evaluáció |
Érdekes epizód |
161. |
347-348 |
Mellékelbeszé lés |
„ugye ez a fiú, ez: a ez a:akit az előbb említettem |
162. |
348-350 |
Tudósítás |
beszélhet az őrmester úr előtt, az Horthy embere |
163. |
351 |
Beszúrás |
„Hár=mert=hiszen Horthy volt akkor a szélső baloldal” |
164. |
352 |
Kiszólás |
„Mit meséljek még erről az időszakról?” |
165. |
352 |
Evaluáció |
„Talán nem is olyan-.” |
166. |
352-353 |
Kiszólás |
„Maga kapott valami képet erről, hogy ez a kórház e- ez jó, jó dolog volt.” |
167. |
353-356 |
Beszúrás |
senkinek sem volt cigarettája, egy pengő volt az ára |
168. |
356-359 |
Történet |
úri hölgyek meglátogatták őket, kaptak cigarettát |
169. |
360-361 |
Kiszólás |
„Ja! Hát nem meséltem el a lényeget!” |
170. |
361 |
Evauláció |
„Ez mindig jellemző.” |
171. |
362 |
Egyéb |
„Ez így szokott lenni, igen” |
172. |
363-364 |
Mellékelbeszé lés |
ottmaradt novemberig, ez szokatlan volt |
173. |
364-371 |
Elbeszélés |
jött orvos, begipszelték a lábát |
174. |
371-380 |
Epikus elbeszélés |
századot elvitték Németországba |
175. |
381 |
Kiszólás |
„Azt=hiszem, tehát a kórházat befejeztük.” |
176. |
381-385 |
Elbeszélés |
parancsot kap, hogy menjen fel Budapestre az elosztóközpontba |
177. |
383-384 |
Evaluáció |
„katonák föl voltak háborodva” |
178. |
385-386 |
Kiszólás |
„Ja, hát nem! Mondom hát bocsánat. Hát nem fejeztem be a a mesémet a papokról.” |
179. |
386-387 |
Evaluáció |
„ez a pap, ez egy borzasztó rendes volt” |
180. |
387-388 |
Leírás |
az egyik pap meghalt, a másikkal nem tudja mi történt |
181. |
389-393 |
Elbeszélés |
a pap szerez neki cipőt |
182. |
394 |
Egyéb |
„Bakancsban.” |
183. |
395 |
Mellékelbeszé lés |
„begyullad a lábam” |
184. |
395-396 |
Elbeszélés |
„És akkor elment - - értem jött a kórházba. Együtt elmentünk, és |
185. |
397 |
Egyéb |
„Csináltatott lúdtalpbetétet” |
186. |
398-401 |
Evauláció |
jó emberek inkább elvesznek, mint a rosszak |
187. |
401-410 |
Elbeszélés |
felkerül Pestre |
188. |
410 |
Mellékelbeszé lés |
„Miután tudta, hogy tudok vezetni” |
189. |
410-414 |
Beszúrás |
elment olajat szerezni |
190. |
415 |
Evaluáció |
„gondoltam, nekem ez nem lesz nehéz” |
191. |
415-416 |
Beszúrás |
„Mert hiszen én dolgoztam annál a bizonyos Szilárd cégnél…” |
192. |
416-432 |
Elbeszélés |
olajat próbál szerezni |
193. |
432-433 |
Mellékelbeszé lés |
„Nem igazi zászlós volt ez, ez is ilyen - - De zászlós volt” |
194. |
434 |
Evaluáció |
”nagyon jó dolgom volt ott” |
195. |
435-437 |
Tudósítás |
ezredes kocsija az első sorban |
196. |
437-438 |
Kiszólás |
„el kell mondanom egy kalandomat” |
197. |
438 |
Evaluácó |
„Ez egy tényleg érdekes kaland volt” |
198. |
438-453 |
Elbeszélés |
bennfentes volt Tattersallba, levette a sárga karszalagot, szabadon járt a városban |
199. |
453-455 |
Kiszólás |
„Nem jut eszembe a neve. A feleségem rögtön tudná mondani…” |
200. |
455-470 |
Epikus elbeszélés |
telefonál a felesége testvérének, elfogja a főhadnagy |
201. |
471 |
Egyéb |
„Fokozat (…)?” |
202. |
472-496 |
Történet, kiszólás |
elengedik „Hát ilyenek. Ilyen is volt.” |
203. |
497 |
Egyéb |
telefoncsörgés |
204. |
499 |
Egyéb |
„Ott tartottunk, hogy a sógora, a leendő sógorával szökésben volt.” |
205. |
500-504 |
Történet |
sógora beszélt a parancsnokkal |
206. |
505 |
Evaluáció |
„de nagyon sajátos módon” |
207. |
505-509 |
Történet |
ottmaradt egyedül |
208. |
509-510 |
Kiszólás |
„Képzelje el” |
209. |
510-511 |
Beszúrás |
„mert azért mindig problémás volt kimenni” |
210. |
511-514 |
Történet |
múlt az idő, rég Pesten volt |
211. |
514-515 |
Kiszólás |
„Szóval mindegy. De az idő össze- összekavarodik. És - - miről is? Mit is beszél-?” |
212. |
516 |
Egyéb |
„Egyedül maradt.” |
213. |
517 |
Kiszólás |