Készítették:

Forrai Mariann - Mercz Melinda
PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudomány MA

prezentáció elindítása

Készítették:

Forrai Mariann - Mercz Melinda
PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudomány MA

Kornidesz Judit 1936-ban született Szeged mellett, valószínűleg Kisteleken, kispolgári középosztálybeli család első gyermekeként. Két öccse van. Családja megfelelő anyagi hátteret tudott biztosítani számukra. A nagyapa gyárképviselőként dolgozott, befolyásos ember volt.

A második világháború kihatott családi és anyagi helyzetükre is. Az apa katonai- majd munkaszolgálatot teljesített, fent állt a veszélye annak, hogy nem tér haza a frontról. A család többi tagja a helyi fatelepre, majd a szegedi téglagyárba került, melyek gettóként funkcionáltak. 1944 végén a családot bevagonírozták, az úticél Auschwitz volt. Óriási szerencse folytán vonatuk késett Kassán, így egy másik vonatot indítottak el a haláltábor felé, őket pedig Bécsbe irányították.

1945. április közepén hazaszöknek Kistelekre, ahol a család újra egyesül. Az édesapa, megmenekülve a munkaszolgálatból, csemegeboltot nyit a falu közepén. A bolt biztosítja a család anyagi biztonságát az államosításig, mely 1950-ben vagy 1951-ben következik be.

A család a zsidó vallást nem gyakorolta, az interjúalany tudatosan keres másik vallást, nem akar zsidó lenni. Vegyes házasságot köt, férje evangélikus. A vallási oktatás gyermekei esetében sem lesz fontos.

Az interjúalany textilipari technikumot végzett, felsőfokú továbbtanulási szándékát a család nem támogatta, mivel két öccsének oktatását fontosabbnak vélték. Így a Szegedi Ruhagyárban, majd a pesti textilgyárban helyezkedett el, anyagilag önállósodik, függetlenedik.

Időközben megismerkedik a férjével, akivel családot alapít, két lányuk is születik. Nem mond le diplomaszerzési szándékáról, esti tagozaton végez a Közgazdaságtudományi Karon. 1966-ban belép a Kommunista Pártba, férje is párttag. Valószínűleg ennek köszönhetően szerez állást a Művelődési Minisztériumnál, mely nagy presztízzsel jár. Közgazdászként kezd el dolgozni, majd a közgazdasági szakközépiskolák instruálásával foglalkozik. Közben elvégzi a tanár szakot és a Külkereskedelmi Főiskolán, majd a Jogi Karon dolgozik, mint tanár. Kis kitérőt téve a Pesti Filmgyárban önálló közgazdászként tevékenykedik, elemzéseket készít, valószínűleg munkatársairól.

1977-ben az Ipargazdasági Kutatóintézetben dolgozik, mint külső munkatárs, ahol új területen próbálhatja ki magát, kutatásokat végez.

Ugyanezen évben egy textil nagyvállalat vezérigazgatója lesz, mely kapcsolatrendszerének kiterjedését, magas presztízst és a közösség általi elismerést biztosított. Az itt eltöltött tíz éve alatt a nagyvállalat felvirágzott.

Kétszer is kiutazott Izraelbe, 1984-ben, majd 2000-ben, hogy megtalálja gyökereit.

A család sorsa bizonytalanná válik, amikor a férje miatt 1988-ban külföldre kellett utazniuk. Így vezérigazgatói pozíciójáról és addigi életviteléről le kellett mondania.

A rendszerváltást követően a család hazatért és az interjúalany a Bábolnai Mezőgazdasági Részvénytársaság vezetője lett. Munkáját nagyon nem szerette.

Családi élete kiteljesedett, amikor 1993-ban főállású nagymama lett.

Sorszám	Évszám	Esemény
0.	-	Nagyapa: nagyon gazdag
1.	1941-től	Apa: katona, musz
2.	1945.	Apa: csemege üzletet nyitott
3.	1936.	Szegeden született
4.		Első gyerek, két öccse van
5.	1943. február	Megszületik az idősebbik öccse
6.	1943.	Fatelep
7.	1944.	Téglagyár, Szeged
8.	1944.	Vagon, 2-3 napig utaztak Strasshofba, majd Bécsbe, Floridsdorfba
9.	1945. április	Elvitték őket beljebb Ausztriába, leszakadtak a csoporttól
10.	1945. április 28.	Budapestre érkeznek Sopronból vonattal, onnan Kistelekre utaznak szintén vonattal
11.	1951.	Befejezi az általános iskolát
12.	1951-1955.	Textilipari technikum Szegeden
13.	1955.	Felvételizett a Műegyetemre, átirányították a gépész karra, amit otthagyott
14.	1955-1956.	Szegedi Ruhagyár
15.	1957-1964.	Textilgyárban dolgozik Pesten
16.		Felvették a Közgázra, estire
17.		Elvégezte a Közgázt, lánya született (1960 ?)
18.		Művelődési Minisztériumban dolgozik közgazdászként
19.	1960-as évek vége	Befejezett egy másik egyetemet, letett egy nyelvvizsgát, közben még egy lánya született (1965 ?)
20.	1968-1971.	Művelődési Minisztériumban a közgazdasági szakközépiskolákat instruálta (tanterv, tematika, új tankönyvek)
21.	1968-1971.	Elvégezte a közgázon a tanár szakot
22.	1971-1975.	Külker Főiskolán tanít, otthagyta a Minisztériumot
23.	1975.	Filmgyárban dolgozik önálló közgazdászként, elemzéseket készít
24.	1975-1978. tavasz	Jogi karon oktat
25.	1977.	Ipargazdasági kutatóintézetben dolgozik, mint külső munkatárs
26.	1976-1986. ?	Textil nagyvállalat vezetője
27.	1988.	Külföldre kellett menniük
28.		Bábolnai részvénytársaság vezetője
29.	1993-2006.	Főállású nagymama

Készítették:

Forrai Mariann - Mercz Melinda
PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudomány MA

 

1. 1936. - Születés Szeged, Szeged mellett éltek

H.1.1. Kisebb település, szűkösebb körülmények.

H.1.2. Közelben munkalehetőség.

H.1.3. II. világháború előtti időszak, család még együtt van.

2. Gyermekkor - Első gyermek, két öccse van

H.2.1. Legidősebb gyermek.

H.2.2. Anyagi biztonság, születhet három gyermek. (II. világháború)

H.2.3. Fiatalabb testvérei felnéztek rá, ezért jobbak a vezetői képességei, felelőséggel érez mások iránt.

3. Gyermekkor - Kispolgári középosztályhoz tartoztak

H.3.1. Polgári középosztály: munkások.

H.3.2. Feltörekvő családból származik.

V.3.2 A szülők taníttattjak a gyermekeiket a biztosabb jövő érdekében.

4. Gyermekkor – Nagyapa nagyon gazdag, gyárképviselő

H.4.1. Nagyapa befolyásos ember.

H.4.2. Anyagi biztonság.

H.4.3. Nagyapa kapcsolatai kiterjedtek.

V.4.2. Támogatni fogja az unokák iskoláztatását.

5. 1941-1945. – Apa katona, majd musz

H.5.1. Apa távol van a családtól.

H.5.2. Anya egyedül neveli a gyermekeket.

V.5.2. Nélkülöznie kell az apai támaszt.

6. 1943. február – Megszületik az idősebbik öccse

H.6.1. Valószínűleg apa nélkül fog felnőni.

H.6.2. Zajlik a II. világháború, a fiú sorsa bizonytalan.

H.6.3. Nehezebb körülmények között kell felnőnie.

7. 1943. – Fatelep

H.7.1. A családot kitelepítik a faluból a gettóba.

H.7.2. Várhatóan nagyon rossz körülmények közt fognak élni.

H.7.3. A létminimum alá csökkennek az anyagi körülményeik.

8. 1944. – Téglagyár, Szeged

H.8.1. A családot téglagyárban dolgoztatják.

H.8.2. A gyerekeknek megrázó élményben van részük.

H.8.3. A család éhezik.

9. 1944. – 2-3 napig utazás Strasshofba, majd Bécsbe, Floridsdorfba vagonokban.

H.9.1. A család jövője bizonytalan.

H.9.2. Várhatóan koncentrációs táborba kerülnek.

10. 1945. eleje – Apa csemegeboltot nyit Kisteleken, a falu közepén

H.10.1. Apa megtakarítással rendelkezik, így képes boltot nyitni.

H.10.2. Anyagi biztonság a bolt által.

H.10.3. Falu közepe, magasabb státusz.

11. 1945. április közepe – Beljebb vitték őket Ausztriába, leszakadtak a csoporttól

H.11.1. Hazaszökési kísérlet.

V.11.1. Jobb életük lehet a megszökés után.

12. 1945. április 28. - Sopronból Budapestre, majd Kistelekre utaznak vonattal

H.12.1. Hazautazási kísérlet.

13. 1945 vagy 1946. - Fakultatív hitoktatás bevezetése Magyarországon, 1 év zsidó

hittantanulás után, katolikus, majd református lett

H.13.1. A család nem vallásos.

H.13.2. Biztos, hogy nem ortodox zsidók.

H.13.3. Az interjúalany tudatosan keres más vallást, nem akar zsidó lenni.

H.13.4. Az interjúalany családja sem lesz vallásos.

14. Gyermekkor – Család nem vallásos

H.14.1. Biztos, hogy nem ortodox zsidók.

H.14.2. Az interjúalany családja sem lesz vallásos.

15. 1950. vagy 1951. – Apa csemegeboltját államosítják

H.15.1. A család elveszti biztos megélhetését, anyagi biztonságát.

H.15.2. Szűkösebb életkörülmények.

H.15.2. A család csalódik a politikai rendszerben.

16. 1951. – Befejezi az elemi iskolát (8 osztályt) Kisteleken

H.16.1. Valószínű alacsonyabb színvonalú az oktatás.

H.16.2.1. Interjúalany oktatása más településen folytatódik (akár Szegeden).

H.16.2.2. Interjúalany nem kap magasabb szintű oktatást.

17. 1950. vagy 1951. – Csillebérc, úttörőtábor

H.17.1. Anyagi biztonság, gyermek táborozhat.

H.17.2. Visszatér a felhőtlen gyerekkor.

18. 1950-es évek – DISZ-tag és KISZ-tag

H.18.1. Kommunista gondolkodásmód.

H.18.2. A család azonosul a szocialista ideológiával.

19. 1951-1955. – Textilipari technikum, Szeged

H.19.1. Szegedre kerül.

H.19.2. A család megengedheti magának.

H.19.3. Saját szakmával rendelkezik.

H.19.4. Anyagilag önálló, függetlenedik.

20. 1955. - Felvételizett a Műegyetemre, átirányították a Gépész Karra, amit otthagyott

H.20.1. Az interjúalany életének ezt a szakaszát útkeresés jellemzi.

V.20.1. Foglalkoztatja a továbbtanulás gondolata.

21. 1955-1957. tavasz – Szegedi Ruhagyár

H.21.1. Átmeneti megoldásként gyári munkát vállal.

22. 1957 tavasz-1964. – Pest, textilgyár

H.22.1. Pestre költözés, több munkalehetőség.

H.22.2. Fejlődik a textilipar, melynek Pest a központja.

23. ? – Férj evangélikus, egyházi gimnázium, Szarvas

H.23.1. Szarvas, Békés Megye. Református egyházközség.

H.23.2. Vegyes házasság.

H.23.3. Férj Szarvasról Pestre kerül.

24. 1960. – Első lányának születése

H.24.1. Családot alapít.

H.24.2. Élete kiegyensúlyozottá válik.

H.24.3. Várhatóan nem egyetlen gyereke lesz.

25. 1960-as évek eleje – Közgáz, esti tagozat

H.25.1. Munka és család mellett csak esti tagozaton tud tanulni.

H.25.2. A család fenntartás miatt kevesebb ideje jut a korábbi tervei megvalósítására.

H.25.3. Nem mond le a diplomaszerzés gondolatáról.

26. 1960-as évek - Művelődési Minisztérium, közgazdász

H.26.1. Presztízs.

H.26.2. Kiterjedt kapcsolatrendszer.

H.26.3. Jobb álláslehetőségek közül válogathat.

H.26.4. Nem szorul rá a fizikai munkára.

27. 1965. – Második lányának születése

H.27.1. Anyagi biztonság, születhet két gyermek.

H.27.2. Elképzelhető, hogy szeretne még egy gyermeket (fiú).

28. 1966. – Párttag lesz

H.28.1. Kommunista.

H.28.2. Egyre feljebb kerül a ranglétrán.

H.28.3. A magas pozíció miatt politikailag gyanús elemmé válhat, ezért, hogy a pozícióját biztosítsa, párttag lesz.

29. 1968-1971. - Művelődési Minisztérium, közgazdasági szakközépiskolák instruálása

(tanterv, tematika, új tankönyvek)

H.29.1. 1968: gazdaságirányítási mechanizmus reformjai.

30. 1968-1971. – Közgáz, tanár szak

H.30.1.

31. 1971-1975. – Külkereskedelmi Főiskola, tanár

H.31.1.

32. 1975. – Pesti Filmgyár, önálló közgazdász (elemzések készítése)

H.32.1.

33. 1975-1978. tavasz – Jogi Kar, tanár

H.33.1.

34. 1977. - Ipargazdasági kutatóintézet, külső munkatárs

H.34.1.

35. 1977-1986. – Textil nagyvállalat vezetője

H.35.1. Presztízs. Fontos pozíció, elismerés a közösség által.

H.36.2. Több lesz a jövedelme.

36. 1984. – Izrael, hajókirándulás

H.36.1. Keresi a gyökereit.

37. 1988. – Külföldre kell menniük

H.37.1. A család sorsa bizonytalan.

H.37.2 Disszidálás gondolata felmerül bennük.

38. 1990-es évek eleje – Bábolnai Részvénytársaság vezetője

H.38.1. Presztízs. Fontos pozíció, elismerés a közösség által.

39. 1993-2006. – Főállású nagymama

H.39.1. Nyugdíjas.

H.39.2. Kiteljesedett a család élete.

40. 2000. tavasz – Izrael, nyaralás

H.40.1. Keresi a gyökereit.

Pécs, 2011. 02. 20.

Készítették:

Forrai Mariann - Mercz Melinda
PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudomány MA

1.

1-1

V.1. Kérdés

Élettörténet

H.1.1. Nincs támpont, teljes szabadságot kap az interjúalany

V.1.1. Belekezd az élettörténetbe

V.1.2. Visszakérdez az interjúalany

2.

2-2

I.7. Evaluáció + IV. Kiszólás

„hosszú” „mennyi idejük van?”

H.2.1. Ellenőrző, egyeztető

H.2.2. Időhúzás, ráhangolódás

H.2.3. Műfaj egyeztetése

H.2.4. Hosszú=nehéz

3.

3-3

V.2. Kérdezői megerősítés

„amit fontosnak gondol”

H.3.1. Szelekcióra buzdít, szelekciós ajánlat

H.3.2. Kompromisszumkészség

V.3.1. Tudósítás a legfontosabb életeseményekre

V.3.2. Interjúkészítő mondja meg, hogy mi a fontos

V.3.3. Argumentáció: fontos-nem fontos probléma

4.

4-5

I.1. Tudósítás

Születés: Szeged

H.4.1.Lineáris, modern élettörténeti mintázat

V.4.1. Tudósítás, lineáris, gyermekkor információi

V.4.2. Evaluáció: gyermekkor értékelése

V.4.3. Azonnal a musz

V.4.4. Tudósítás a család történetéről

5.

5-6

I.7. Evaluáció

Ma: kispolgári középosztálybeli család

H.5.1. Kontextus-teremtő evaluáció + dialógus

H.5.2. Értelmiségi reflex, reflektált elbeszélés

V.5.1. Tudósítás a családról

V.5.2. Leírás

V.5.3. Történet – epikus vagy tömörített történet

6.

6-7

I.1. Tudósítás

Nagyon gazdag nagyapa, apa kevésbé

H.6.1. Nagyapa önállóságra akarja nevelni a fiát

V.6.1. Tudósítás a családról

T.1. Egzisztenciális csúszás lefelé

7.

7-8

I.1. Tudósítás

Elsőszülött, két öccs

H.7.1. Nagy rajta a felelősség

V.7.1. Tudósítás a családról, a testvéreiről

V.7.2. Evaluáció: gyermekkor értékelése

8.

8-9

I.1. Tudósítás + I.7. Evaluáció

Nem emlékszik a háború előtti időkre + „nagyon jó volt”

H.8.1. Boldog, felhőtlen gyermekkor

V.8.1. Számára kedves emlékek felsorolása

V.8.2. Evaluáció: gyermekkor értékelése

9.

9-9

I.7. Evaluáció

„normálisan éltünk”

H.9.1. Nem szenvedtek semmiben hiányt

V.9.1. Folytatja a tudósítást, tudósít az életkörülményekről

V.9.2. Evaluáció: gyermekkor értékelése

10.

10-10

I.1. Tudósítás + I.7. Evaluáció

„Jöttek a 40-es évek” + „borzalmasan”

H.10.1. Lelkileg, testileg is meggyötört

H.10.2. A családi életben is változások állnak be

V.10.1. Folytatja a tudósítást

11.

10-11

IV. Kiszólás

Életkor, „talán?”

H.11.1. A kérdésére megerősítést vár

V.11.1. Az interjúkészítő megerősítést ad

12.

11-12

I.2. Történet + I.7. Evaluáció

Föl kellett tennie a csillagot + „borzalmasan megalázó volt”

H.12.1. Lelki gyötrődés

V.12.1. Tudósítás az adott élethelyzetről

13.

13-14

III. Érvelés

Cigányok, külföldiek találkozása skinhead bandával

H.13.1. Zsidó népet a cigányokhoz, külföldiekhez hasonlítja

V.13.1. Lezárja a tudósítást, új történetbe kezd

T.2. Lelki válság

14.

14-15

I.1. Tudósítás

Kedvelték a faluban, első elemista

H.14.1. Udvarias, előzékeny gyermek volt

H.14.2. Szeretett elemi iskolába járni

V.14.1. Tudósítás az iskolai élményekről

15.

16-17

I.1. Tudósítás

Fatelep, gettó

H.15.1. Életkörülmények rosszabbodása

V.15.1. Bemutatja a fatelepet, a gettót

16.

17-18

I.7 Evaluáció

„ nagyon-nagyon mély nyomokat hagyott”

H.16.1. Maradandó élmény elmesélése

V.17.1. Tovább folytatja a fatelep bemutatását

17.

18-19

I.1. Tudósítás

Farakások

H.17.1. Gettó előtt jól érezte magát a fatelepen, élmények felidézése

V.17.1. Tovább folytatja a fatelep bemutatását

18. A

19-20

III. Érvelés

Pál utcai fiúk farakásai

H.18A.1. Regényhez hasonlítja a helyszínt

V.18A.1. Tovább folytatja a fatelep bemutatását

18. B

20-21

I.1. Tudósítás

„Harci dolgok”, játék

H.18B.1. Játék=harci dolgok

V.18B.1. Tovább folytatja a fatelep bemutatását

V.18B.2. Gyermeki élmények felidézésének folytatása

V.18B.3. Új történetbe kezd

19.

21-24

I.1. Tudósítás + I.7 Evaluáció

1944. + „szörnyű”, „zsúfoltan” laktak

H.19.1. Életkörülmények rosszabbodása

H.19.2. 1944: zajlik a II. világháború

V.19.1. Tovább folytatja a fatelep bemutatását

V.19.2. Új történetbe kezd

T.3. Gettó

20.

24-24

I.1. Tudósítás

Szegedre vitték őket

H.20.1. Szegedre vitték őket, mert a fatelep túlzsúfolttá vált

V.20.1. Szegedi élmények folytatása

21.

24-25

I.1. Tudósítás

Nem emlékszik mivel vitték őket oda

H.21.1. Nem emlékszik a közlekedési eszközre

V.21.1. Folytatja a szegedi élmények felidézésének folytatását

22.

25-26

I.1. Tudósítás

Téglagyár, gettó

H.22.1. Életkörülmények rosszabbodása

V.22.1. Téglagyár bemutatása

23.

26-27

I.7. Evaluáció

„iszonyodom a bolondoktól”

H.23.1. Fél a bolondoktól

V.23.1. Tovább folytatja a téglagyári élmények jellemzését

24.

27-27

I.7. Evaluáció

„iszonyatos volt”

H.24.1. Nagyon rossz élményei vannak

V.24.1. Tovább folytatja a téglagyári élmények jellemzését

V.24.2. Új történetbe kezd

25.

27-31

I.2. Történet + I.7. Evaluáció

Nem ért az orvostudományhoz + „megrázó élmény” + életkor: 8 éves

H.25.1. Folytatja a téglagyári élmények jellemzését

V.25.1. Tovább folytatja a téglagyári élmények jellemzését

V.25.2. Új történetbe kezd

26.

31-33

III. Érvelés

thriller

H.26.1. Thriller típusú filmekhez hasonlítja a gettóbeli élményeit

V.26.1. Tovább folytatja a téglagyári élmények jellemzését

27.

34-35

I.2. Történet

Rácsos bódé

H.27.1. Jellemzi a téglagyári körülményeket

H.27.2. Rossz életkörülmények

V.27.1. Folytatja a téglagyári emlékek bemutatását

28.

35-38

I.5. Külsőleg átélt történet

Bolondok üvöltöttek, rázták a rácsokat

H.28.1. Bolondok hétköznapjait próbálja érzékeltetni

V.28.1. Folytatja a téglagyári emlékek bemutatását

29.

38-38

I.7. Evaluáció

„borzalmas”, „félelmetes”

H.29.1. A téglagyári emlékek mély nyomott hagytak benne

V.29.1. Folytatja a téglagyári emlékek bemutatását

30.

38-40

I.1. Tudósítás + I.7 Evaluáció

Szegedi emlékek + Félt a bolondoktól

H.30.1. Félt a bolondoktól, ugyanakkor kíváncsi is volt rájuk

V.30.1. Folytatja a téglagyári emlékek bemutatását

31.

40-41

I.5. Külsőleg átélt történet

Be voltak a bolondok zárva

H.31.1. Bolondok élethelyzetét mutatja be

V.31.1. Folytatja a téglagyári emlékek bemutatását

32.

41-41

III. Érvelés

Bolondok, ezért vannak bezárva

H.32.1. Tudta róluk, hogy bolondok

V.32.1. Folytatja a téglagyári emlékek bemutatását

33.

41-43

I.2. Történet

Életkor: 7-8 éves, nem tudja ki a bolond

H.33.1. Próbálja érzékeltetni gyermeki tudatlanságát

V.33.1. Folytatja a szegedi élmények leírását

V.33.2. Új történetbe kezd

T.4. lelki megpróbáltatások sorozata

34.

43-47

I.2. Történet + I.7 Evaluáció

Családtagok felsorolása, + „okos zsidók”, vonat

H.34.1. El akarnak utazni, de nem tudják melyik vonattal utazzanak

V.34.1. Folytatja a történetet a családtagok bemutatásával

V.34.2. Új történetbe kezd

35.

47-47

I.1. Tudósítás

Apa musz

H.35.1. Apa régóta munkaszolgálatos, a családnak nélkülöznie kell a családfőt

V.35.1. Folytatja a tudósítást

V.35.2. Új történetbe kezd

36.

48-50

I.1. Tudósítás

Apa katona, karpaszományos, majd lefokozták

H.36.1. Folytatja édesapja bemutatását

V.36.1. Folytatja a tudósítást

V.36.2. Új történetbe kezd

37.

50-51

I.7 Evaluáció

Keretlegények „emberiek”

H.37.1. Folytatja édesapja életkörülményeit

V.37.1. Folytatja a tudósítást

V.37.2. Új történetbe kezd

38.

51-53

I.7 Evaluáció

Apa „borzalmasan jó” természetű, „abszolút alkalmazkodó”, „nem ment szembe a széllel”, „túl nyuszi is volt”

H.38.1. Apa jellemzése

V.38.1. Folytatja a tudósítást, édesapja jellemzésével

V.38.2. Új történetbe kezd

39.

53-57

I.1. Tudósítás + I.7. Evaluáció

Eldöntötték melyik vonattal menjenek, + „nagyon mélyen megmaradt emlékem”

H.39.1. Okos zsidók eldöntötték melyik vonattal menjenek

V.39.1. Vagon bemutatásával folytatja a tudósítást

40.

57-58

II. Leírás

Spielberg-filmhez hasonlítja a hangulatot

H.40.1. Spielberg-filmhez hasonlítja a vagon-hangulatot

V.40.1. Tudósítás a vagonról

41.

58-60

I.1. Tudósítás + I.7. Evaluáció

Vigyázva álltak a vagonban, + „borzalmasan meleg”

H.41.1. Kontextus-teremtő evaluáció

V.41.1.Tudósítás a vagonról

42.

60-62

I.7. Evaluáció

„kis marhavagon”, „pinduri ablaka”

H.42.1. Megalázások sorozata

V.42.1. Tudósítás a vagonról

43.

62-64

I.1. Tudósítás

2-3 napig álltak, étel ital nélkül

H.43.1. Az étel és az ital hiányát hangsúlyozza

V.43.1. Folytatja a tudósítást

V.43.2. Új történetbe kezd

44.

64-66

I.7. Evaluáció

„iszonyat volt az egész”

H.44.1. Lelki megpróbáltatások

V.44.1. Folytatja a lelki megpróbáltatások sorozatát

V.44.2. Új történetbe kezd

45.

66-67

I.7. Evaluáció + I.2. Történet

„csodálatos” + megérkezés Strasshofba

H.45.1. Megérkezés Strasshofba

V.45.1. Ausztria és a környék bemutatása

V.45.2. Történet mesélése

46.

67-69

I.1. Tudósítás

Mező, szortírozás

H.46.1. Mezőn szortíroztak

V.46.1. Folytatja a tudósítást a mezőn átélt eseményekről

47.

69-70

I.1. Tudósítás

Nem tud visszaemlékezni

H.47.1. Nem tud visszaemlékezni – fájó emlék

V.47.1. Folytatja a tudósítást a mezőről

V.47.2. Új történetbe kezd

48.

70-74

I.2. Történet

Bécs, Floridsdorf, bombázás

H.48.1. Megérkezés Bécsbe

V.48.1. Bécs és a környék bemutatása

V.48.2. Bombázással kapcsolatos események felidézése

49.

74-75

I.1. Tudósítás

Iskolába laktak, lágerként funkcionált

H.49.1. Iskolában lettek elhelyezve, amely lágerként funkcionált

H.49.2. Életkörülmények egyre rosszabbá válnak

V.49.1. Tudósítás folytatása a láger bemutatásával

V.49.2. Történet

50.

75-77

I.2. Történet

Megtanult németül, szőke, zöldszemű

H.50.1. Külsőleg jobban hasonlított a németekre, mint a zsidókra

H.50.2. Könnyen megtanult németül

V.50.1. Történet

51.

77-78

I.7. Evaluáció

„aranyosak”

H.51.1. Osztrák nénik nagyon szerették őt

V.51.1. Történet

52.

78-80

I.2. Történet

Játszottak az utcán, anya téglagyárba dolgozott

H.52.1. Mindennapok bemutatása – játék

H.52.1. Édesanyját téglagyárban dolgoztatták

V.52.1. Történet

53.

80-82

I.2. Történet

Megkínálták keksszel, levessel

H.53.1. Osztrák nénik nagyon szerették őt

V.53.1. Folytatja a történetet

54.

83-83

I.7. Evaluáció

„nagyon aranyosak voltak”

H.54.1. Hangsúlyozza az osztrák nénik kedvességét – kellemes élmény

V.54.1. Történet

55.

83-84

I.7. Evaluáció

„nagyon jól” tudott németül

H.55.1. Nyelvtudását hangsúlyozza

H.55.2. Könnyen be tudott illeszkedni, mivel beszélte a nyelvet

V.55.1. Folytatja a történetet

56.

84-86

I.1. Tudósítás

Nyelvtanulás csak gyerekkorban

H.56.1. Nyelvtanulást gyermekkorban kell elkezdeni

V.56.1. Új történetbe kezd

57.

86-88

I.2. Történet + I.7 Evaluáció

Első bombázás november 5-én + „gyönge” a szótára

H.57.1. Pontos dátumot mond az első bombázással kapcsolatosan

H.57.2. Nem talál szavakat – fájó emlék

V.57.1. Bombázással kapcsolatos emlékek felidézése

58.

88-89

I.7. Evaluáció

„borzalmas”

H.58.1. Hangulat-teremtő evaluáció

V.58.1. Égő házzal kapcsolatos emlékeinek felidézése

59.

89-91

I.2. Történet + I.7 Evaluáció

Anya „hősiesen” ledobál ruhákat, + „meleg holmikat”

H.59.1. Anya az életét kockáztatja a tűzben

V.59.1. Anya hőstettét folytatja

60.

92-92

I.2. Történet

Ágyneműt, kabátokat dobott le

H.60.1. Anya az életét kockáztatja a tűzben

V.60.1. Folytatja édesanyja hőstetteit

61.

92-94

III. Magyarázat

Lánglovagokhoz hasonlítja a jelenetet

H.61.1. Filmhez hasonlítja a jelenetet

V.60.1. Új történetbe kezd

62.

94-95

I.1. Tudósítás

Elkerültek onnan

H.62.1. Leégett a ház, el kellett menniük

H.62.2. Életkörülményeik kilátástalanok

V.62.1. Folytatja a tudósítást az új lakóhely bemutatásával

63.

95-97

I.1. Tudósítás

Emeletes ágyban aludtak, sokan egy szobában

H.63.1. Életkörülmények rosszabbodása

H.63.2. Sok ember, privát szféra hiánya

V.63.1. Új élettér bemutatása

64.

97-98

I.7. Evaluáció + I.1. Tudósítás

„borzalmas éhes” + önállósodott

H.64.1. Étel hiányát hangsúlyozza

H.64.2. Önállósodás – büszke rá

V.64.1. Folytatja a tudósítást az önállósodással megtapasztalt élményekkel

65.

99-99

I.1. Tudósítás

Nem tudja hányan voltak

H.65.1. Nem emlékszik pontosan – nem tartja fontosnak

V.65.1. Folytatja a tudósítást a család bemutatásával

66.

99-100

V.1. Kérdés + I.1. Tudósítás

„Nyolcan?” „Tízen?” + 15 dkg a kenyérfejadag

H.66.1. Család nagyságára mutat rá, 8-10 fő

H.66.2. Együtt a család, kivétel az apa

V.66.1. Folytatja a tudósítást az önállósodással megtapasztalt élményekkel

67.

100-101

I.7. Evaluáció

„nagyon fekete, nagyon komisz kenyér”

H.67.1. Kenyér jellemzése

V.67.1. Folytatja a tudósítást

V.67.2. Evaluáció várható

68.

101-103

I.7. Evaluáció

„nagyon fekete korpából volt”

H.68.1. Kenyér jellemzésének folytatása – fontos momentum

V.68.1. Folytatja a tudósítást

69.

103-104

III. Magyarázat

Magas rozstartalom, azt kellene enni

H.69.1. Magas rozstartalom miatt ezt a fajta kenyeret kellene manapság enni

V.69.1. Folytatja a tudósítást

70.

104-106

I.1. Tudósítás

Önállósodott

H.70.1. Önállósodott – külön kapta a kenyeret

V.70.1. Folytatja a tudósítást

71.

106-107

I.1. Tudósítás

Kenyere mindig megszáradt

H.71.1. Mivel külön kapta a kenyeret, mindig megszáradt

H.71.2. Száraz kenyér – rossz életkörülmények

V.71.1. Folytatja a tudósítást

72.

107-111

I.1. Tudósítás

Unokatestvére is önálló lesz

H.72.1. Unokatestvérét is rávette, hogy legyen önálló

V.72.1. Folytatja a tudósítást

73.

111-114

I.7. Evaluáció

„sokkal jobban jártunk”

H.73.1. Utólag rájöttek, hogy jobb volt, amíg a kollektív kenyéradagból kaptak

V.73.1. Folytatja az adott élethelyzet tudósítását

V.73.2. Új történetbe kezd

74.

114-115

IV. Kiszólás

Most jutott csak eszébe

H.74.1. Eddig elfeledett emlék jutott az eszébe

V.74.1. Új történetbe kezd

75.

115-117

II. Leírás

Gyújtóbomba, epegörcs

H.75.1. Gyorsan egymás után felsorol momentumokat, eseményeket

H.75.2. Anyát epegörccsel megvizsgálták – félelem az elvesztése miatt

V.75.1. Új történetbe kezd

V.75.2. Folytatja a leírást

76.

117-119

I.1. Tudósítás

Lakásokban laktak

H.76.1. Lakásokban helyezték el a családot

H.76.2. Család még mindig együtt van, kivétel az apát

V.76.1. Bombatámadás éri őket

77.

119-120

I.7. Evaluáció

„nagyon érdekes”

H.77.1. Megszokta a bombázást, az állandó rettegést

V.77.1. Egy esetleges bombatámadásban elveszti valamely családtagját

78.

120-121

III. Magyarázat

pánikfélelem

H.78.1. Nincs pánikfélelem benne

V.78.1. Gyermekkori élmények felidézése

79.

121-121

II. Leírás

Nem félt

H.79.1. Nem félt – hangsúlyt kap

V.79.1. Gyermekkori élmények felidézése

80.

121-122

I.7. Evaluáció

„nagyon”

H.80.1. A tűztől nagyon félt

V.80.1. Gyermekkori élmények felidézése

81.

122-123

I.1. Tudósítás

Fatalista lett

H.81.1. Fatalista lett, hisz a végzetben

V.81.1. Megmagyarázza miért is lett fatalista

82.

123-125

I.2. Történet + I.7. Evaluáció

Sokat imádkozott akkoriban + életkor: 8 éves

H.82.1. Vallásos, sokat imádkozott akkoriban

V.82.1. Bécsi emlékek felidézése