Szántó Renáta és Szabó Balázs

Sorszám	Évszám	Adat
0.	Századfordulón, 1913 előtt	Apja monori származású
0.	-||-	Boltot nyit a testvérével, boltvezető
0.	-||-	hitközségi elnök, de nem voltak vallásosak
0.		Bözsi néni kereskedőcsalád gyermeke
1.	1913 (?)	születés, 3. gyermekként (bátyját és nővérét említi)
2.	gyermekkorában	falun élt, Kistelek, Fő utca, Szegedtől 30 km-re
3.	10 éves koráig 1919-1923 (?)	Kistelek, elemi iskola 6+1 osztály
4.	1923-1927	Csongrád középiskola (?) 4 évig élt itt nagybácsikájánál
5.	1927	újra Kistelek, zongorázni és németül tanul
6.		apja mellett a bátyja vezeti a boltot, érettségije is van
7.	rövid időre	Békéscsabán rokonoknál
8.	1933-1934 körül	eljegyzés rá pár hónapra esküvő
9.	20 vagy 21 évesen 1934	férjhez megy, férje is kisteleki
10.		3 gyerek, 2 fiú 1 lány (Jutka), 2 született a deportálás előtt
11.	3 hét	Pest epekő-műtét, kórház
12.	1940 körül	a férjét behívják, főhadnagyként lett munkaszolgálatos Magyarországon
13.		deportálás, Kistelek, fatelep (gettó) lánya 7 éves
14.		bátyját is deportálják
15.		vagonnal Szegedre, téglagyár 1 hét
16.	4 nap alatt értek oda	vagonnal deportálás Bécsbe (állás Kassán 1 óra)
17.		Bécs, mezőgazdasági munkavégzés 1 év
18.		Munkaszolgálat, Ausztria Asztalos műhelyben dolgozik (?) fia 8 hónapos
19.	1944. nov. 9.	bátyja Radnótival együtt hal meg
20.		Jutka 8 éves, kisfia 2 éves a hazajutáskor
21.		Langenzersdorf faluban húzzák meg magukat
22.		Bécsbe visszamennek a holmijaikért a felszabadulás után
23.	4 nap alatt érnek oda	háború után Sopronba indultak
24.	1945	vonattal Pestre (hazatérés)
25.	1945	cukrászdában ünnepelték a hazaérkezést
26.	1945	a férj már vár rájuk otthon Kisteleken
27.	a háború után	a férje a FŰSZÉRT vezetője, ő a szövetkezetnél dolgozik
28.	1946 (?)-1980	Pestre való költözésig a szövetkezetnél dolgozik
29.	1980	faluból Pestre költözés, nyugdíjba menetel férjével együtt
30.	1980-tól	Pest, Bimbó úton lakik
31.	2 hónap	Amerika (az unokákra vigyázott)
32.	1981 körül	Bimbó úti lakás eladása, szomszéd Bródy, lakás a Zalay úton
33.	1981	apja meghal
34.	1981 után	anyja is meghal
35.	2005	92 éves

Szántó Renáta és Szabó Balázs

Jelmagyarázat: H- hipotézis, V- várható esemény

0. 1913 előtt – apja monori származású

- H.0.1. kisebb település

- H.0.2. Kossuth Lajos szülőföldje

- H.0.3. Budapesttől 25 km

-> V.0.1. a közelben van munkalehetőség

-> V.0.2. Bözsi néni is Monoron él

-> V.0.3. Budapestre költözés

0. 1913 előtt, századfordulón – apja boltot nyit a testvérével, boltvezető

- H.0.1. kereskedőcsalád

- H.0.2. anyagi biztonság a bolt által

- H.0.3. összetartó család

- H.0.4. Bözsi néni apja az idősebb testvér

-> V.0.1. anyagi biztonsága lesz a családnak

0. ? –apja hitközségi elnök volt, de a család nem volt vallásos

- H. 0.1. nem a vallás a fontos, hanem a közösség

- H.0.2. presztízs!, fontos pozíció, elismerés a közösség által

- H.0.3. biztos nem ortodox zsidók

-> V.0.1. az interjúalany családja sem lesz vallásos

1. 1913 - születés 3. gyermekként (Kistelek), bátyját és nővérét is említi

- H.1.1. legkisebb gyermek a családban

- H.1.2. anyagi biztonság, születhet egy harmadik gyerek is a családban (I.vh előtt vagyunk)

-> a gyerekek jó oktatásban részesülhetnek

2. gyermekkor – Kistelek, Fő utca, falu vége, Szegedtől 30 km

- H.2.1. talán az apa Kistelekre nősül

- H.2.2.1. talán a testvér viszi tovább a boltot Monoron

- H.2.2.2. lehet, hogy már nincs meg a bolt

- H.2.3. apja már nem hitközségi elnök Monoron

- H.2.4. az apa elszakad a családjától

- H.2.5. lehet, hogy nem vallásosak, mert már az apa nem hitközségi elnök, nincsenek abban a közösségben

- H.2.6. kisebb település, szökősebb körülmények

- H.2.7. falu vége alacsonyabb státusz

- H.2.8.1. Bözsi néni oktatása más településen (Szeged?)

- H.2.8.2. Bözsi néni nem kap magasabb szintű oktatást

3. 1919-1923 (?) – Kistelek, elemi iskola

- H.3.1. valószínűleg alacsonyabb szintű oktatás

- H.3.2. nem felekezeti iskola

4. (?) – Csongrád középiskola (4 éves)

- H.4.1. Nem Szegedre kerül, de egy másik fontos városba

- H.4.2. család megengedheti magának

- H.4.3. szabadszellemű család

5. 1927 – újra Kistelek, zongorázni és németül tanul

- H.5.1. a műveltség fontos a család számára

- H.5.2. Bözsi néni fogékony a zene és nyelvtanulásra

- H.5.3. a család megengedheti magának, hogy lányukat taníttassák

-> V.5.1. Kistelek – kistelepülés, nem fogja hasznát venni ezeknek a képességeknek

6. ? – apja mellett a bátyja vezeti a boltot, érettségije is van

- H.6.1. családi vállalkozásuk van

- H.6.2. összetartó család

- H.6.3. jó kapcsolat apa és fia között, együtt tudnak dolgozni

-> V.6.1. sikeres családi vállalkozás, jólét

7. rövid időre – Békéscsabán rokonoknál

- H.7.1. Nagyobb település – több lehetőség

- H.7.2. A rokonok közeli hozzátartozók, fontosak a családi kapcsolatok és ezek ápolása

-> V.7.1. Bözsi néni továbbtanul, magasabb iskolai végzettség

8. 1933-1934 körül – eljegyzés rá pár hónapra esküvő

- H.8.1. fontosak a hagyományok és a hagyományos értékek a család számára

- H.8.2. önálló háztartás, különválás a szülőktől

-> V.8.1. a szülők támogatni fogják a fiatalokat, anyagi biztonságot nyújtanak

-> V.8.2. a házasságot követően gyermeket vállalnak a fiatalok

9. 20 vagy 21 évesen, 1934 – férjhez megy (házasság), férje is kisteleki

- H.9.1. Továbbra is Kisteleken élnek, itt folytatják közös jövőjüket

- H.9.2. szülőkhöz való közelség lelki támaszt biztosít

- H.9.3. férje is helybeli, tehát régebb óta ismerhetik egymást

-> V.9.1. saját vállalkozást indítanak a friss házasok?

-> V.9.2. Kisteleken maradnak

10. ? – 3 gyerek, 2 fiú, 1 lány(Jutka), 2 született a deportálás előtt

- H.10.1. Nagycsalád

- H.10.2. anyagi jólét, ha ennyi gyermeket vállaltak

- H.10.3. Bözsi néni egészséges, hogy képes gyermekeket szülni

- H.10.4. elismerés, mert két fiút hozott világra

-> V.10.1. további gyermekáldás?

11. 3 hét - Pest epekő-műtét, kórház

- H.11.1. Betegség- Bözsi néni kiesik a munkából

- H.11.2. a kórház fejlett, hogy ilyen műtétet végre tudnak hajtani ( jó felszereltség)

-> V.11.1. lassú felépülés

12. 1940 körül – a férjét behívják, főhadnagyként lett munkaszolgálatos Magyarországon

- H.12.1. Szétbomlik a család

- H.12.2. a feleség egyedül marad a gyerekekkel

- H.12.3. Bözsi néni lesz a családfenntartó, anyagi nehézségek

- H.12.4. lehetőség a férjjel való kapcsolattartásra, mivel Magyarországon van

- H.12.5. a férj jobb körülmények közé kerül a rangja révén, mint mások

-> V.12.1. A férj nem tér vissza

-> V.12.2. a csalás segítségre szorul másoktól

13. ? – deportálás, Kistelek, fatelep (gettó) lánya 7 éves, fia karonülő

- H.13.1. a család teljesen szétszakad

- H.13.2. az otthontól nem kerülnek messzire, ismerős környezet

- H.13.3. összezártság idegenekkel

- H.13.4. két kisgyerekkel nehéz helyzetben

->V.13.1. az életük végleg megváltozik

14. ? – bátyját is deportálják

- H.14.1. megszakad a kapcsolat Bözsi néni és fivére között is

-> V.14.1. bátyja meghal

-> V.14.2. bátyja túléli a deportálást és újra találkozhatnak

15. ? - vagonnal Szegedre

- H.15.1. embertelen körülmények

- H.15.2. idegenekkel való összezártság, zsúfoltság

- H.15.3. emberi méltóság elvesztése

-> V.15.1. Szeged után utazás az ismeretlenbe

16. 4 nap alatt értek oda – vagonnal deportálás Bécsbe (állás Kassán 1 óra)

- H.16.1. a szülőhaza elhagyása

-> V.16.1. szenvedések?

-> V.16.2. hazatérés valaha?

17. ? – Bécs, mezőgazdasági munkavégzés 1 év

- H.17.1. fizikai munkavégzés

- H.17.2. Bécsben használni tudja a korábban megszerzett nyelvtudását

- H.17.3. Bözsi néninek a gyermekeket egy éven át apa nélkül, Magyarországtól távol kell nevelnie

-> V.17.1. a helyzetük nem fog javulni

-> V.17.2. Bécsből tovább deportálják őket

18. ? – Munkaszolgálat, Ausztria asztalos műhelyben dolgozik (?) fia 8 hónapos

- H.18.1. fizikai munkavégzés

- H.18.2. az életben maradás érdekében minden munkát el kell vállalnia

- H.18.3. még mindig távol az otthontól

19. 1944. nov. 9. – bátyja Radnótival együtt hal meg

- H.19.1. a családot veszteség éri, gyászolják a fiúkat és a neves költőt is

- H.19.2. nem tudnak méltó temetést biztosítani az elhunytnak

- H.19.3. tömegsír, megalázó helyzet

20. ? - Jutka 8 éves, kisfia 2 éves a hazamenéskor

- H.20.1. a gyermekek hosszú időt töltenek távol apjuktól

- H.20.2. az anyjuk egyedül neveli őket a hazatérésig

-> V.20.1 a kisgyermek nem ismeri meg az apját

-> V.20.2. a gyerekek és az apjuk viszonya megváltozik

21. ? – Langenzersdorf faluban húzzák meg magukat

- H.21.1. nyugodtabb periódus, a felszabadulás előtt

- H.22.2. a helybeliek megismerése

-> V.21.1. a falubeliek segíteni fogják az életüket

-> V.22.2. a falubeliek elutasítóan fognak viselkedni velük

22. ? – Bécsbe visszamennek a holmijaikért a felszabadulás után

- H.22.1. a menekülés befejeződött

- H.22.2. szabadon mozoghatnak a városban, nem üldözöttek többé

-> V.22.1. a holmijaikat nem találják Bécsben

-> V.22.2. vonattal utaznak

-> V.22.3. gyalog mennek

23. 4 nap alatt érnek oda – háború után Sopronba indultak

- H.23.1. lassú a közlekedés, sok idő kell a hazatéréshez

-> V.23.1. A férj várja őket Sopronban azért mennek oda

24. 1945 – vonattal Pestre (hazatérés)

- H.24.1. szabadon, félelmek nélkül utaznak a vonaton

-> V.24.1. boldogság, megkönnyebbülés a család viszontlátása miatt

-> V.24.2. bánat és gyász az elvesztett rokonok, barátok miatt

25. 1945 – cukrászdában ünnepelték a hazaérkezést

- H.25.1. az ünneplést nem akadályozta meg pénzügyi nehézség

- H.25.2. polgári módon fejezik ki az örömüket, együtt mennek a cukrászdába

- H.25.3. a háború és a deportálás nem törte meg a család értékrendjét, fontos az együttlét, a közös pillanat méltóságteljes megörökítése

-> V.25.1. a család sorsa jóra fordul

26. 1945 – a férj már vár rájuk otthon Kisteleken

- H.26.1. a család újra egyesülhet

- H.26.2. a férj épségben túlélte a deportálást

-> V.26.1. a család életében békésebb időszak következik

-> V.26.2. talpra állás a háború okozta sokk után (anyagi, lelki értelemben)

27. a háború után – a férje a FÜSZÉRT vezetője, Bözsi néni a szövetkezetnél dolgozik

- H.27.1. anyagi biztonság újra felépítése

- H.27.2. férj és feleség is munkába áll

-> V.27.1. a gyerekek megfelelő iskolai képzésben részesülnek

-> V.27.2. polgári értékrendet és normákat örökölnek, a munka fontosságát megtanulják

28. 1946 (?)- 1980 Pestre való költözésig a szövetkezetnél dolgozik a néni

- H.28.1. A deportálás ideje alatt és után is kénytelen dolgozni a néni

- H.28.2. Jó erőnlétben van, bírja a munkát, egészséges

29. 1980 – Pestre költözés, nyugdíjba menetel ő is, férje is

- H. 29.1. öregségükre élni szeretnének még egy kicsit, Pestre költöznek „kulturális közegbe”

- H.29.2. boldog nyugdíjas évek, amit közösen töltenek el

30. 1980-tól – Pest, Bimbó úton lakik

- H.30.1.

31. 2 hónap – Amerikai út (kint az unokákra vigyázott)

- H.31.1. Izgalom, új élet, új szokások és élmények az USA-ban

- H.31.2. felelősségteljes nagymama, fontosak számára az unokák

-> V.31.1. Visszatér Amerikába

-> V.31.2. Amerika szép emlékké válik, de többet nem jár a tengeren túlon

32. 1981 körül – Bimbó úti lakás eladása, mert a férje meghal, lakás a Zalay úton

- H.32.1. Bözsi néni egyedül marad

- H.32.2. gyász

- H.32.3. nem tudja fenntartani a Bimbó úti lakást, kisebbe költözik

33. 1981 - apja meghal

- H.33.1. a szeretett férfiakat sorban veszti el

- H.33.2. nehéz időszak a néni életében

34. 1981 után – anyja is meghal

- H.34.1. magány, a család szó végleg kiüresedik

- H.34.2. komor hétköznapok

35. 2005 – 92 éves a néni

- H.35.1. Bözsi néni szép kort élt meg eddig

- H.35.2. Élete bővelkedett fordulatos eseményekben

- H.35.3. Jó, hogy ennyi idősen is hajlandó beszélni a múltjáról, segítséget nyújtva a kutatóknak

Márkus Imréné 1913-ban született Kisteleken, egy jómódú kereskedőcsalád harmadik gyermekeként. Apja boltvezetőként és hitközségi elnökként tevékenykedett a településen, ezáltal megfelelő anyagi hátteret, presztízst és elismerést tudott biztosítani a család számára. Várakozásainknak megfelelően a kislány és testvérei megfelelő oktatásban részesültek és a család támogatta az elképzeléseik többségét. Bözsi néni zongorázhatott, tanulhatott németül. Bátyja érettségit szerzett, ő is járt középiskolába Csongrádon. A család a vallást nem gyakorolta, főként a közösség miatt vállaltak vallással kapcsolatos tevékenységet. Mivel disznót is gyakran vágtak és lazábban kezelték a hit által előírt szabályokat, ezért semmiképp nem lehetnek ortodox zsidók. Az interjúalany számára sem vált fontossá a vallás a későbbiekben sem, így családjában sem követelte az értékrendszer követését a gyermekeitől sem. A várakozásokkal ellentétben Bözsi néni fivére nem tért vissza a deportálásból, így a család nem válhatott újra teljesé a háborút követően.

Bözsi néni az iskolát követően férjhez megy egy szintén kisteleki férfihoz. Elmesélése alapján következtetni lehet arra, hogy a családja (férje és gyermekei) igazán fontos szerepet játszanak az életében. Szülei és férje révén elismerik és tisztelik a faluban az emberek.

Férjét magas rangú főhadnagyként hívják be munkaszolgálatra, melynek következtében az asszony egyedül marad két kisgyermekével. A házaspár szerencséje abban rejlik, hogy a férjet Magyarországra osztják be, így tudnak váltani leveleket, a kapcsolatot fenn tudják tartani egymással. Bözsi nénit és a gyerekeket is gettóba szállítják, Kisteleken, így az ő életük is gyökeres változáson megy keresztül. Viszonylagosan pozitívan élnek még a gettóban is, mivel a faluban lévő emberek gyakran segítik az életüket. A várakozásoknak megfelelően könnyebbé teszik az asszony és gyermekei sorsát. A kisteleki gettó után Szegedre, majd Bécsbe deportálják Bözsi nénit és a gyerekeket. Ausztriában is a pozitívumokat emeli ki a néni, ugyanis az emberek itt is emberi módon bánnak velük az utazás kivételével, ahol marhavagonokban, kényelmetlenül, összezsúfolva kell átvészelniük a nehézségeket.

Ausztria után a hazatérés nehézkes, hosszú időbe telik mire az asszony a gyerekekkel megteszi az utat hazáig. Férje már várja őket, Kisteleken. A család helyzete és élete megoldódni látszik. Munkát kapnak a szülők mindketten, gyermekeiknek lehetősége van tanulni.

1980-ban felköltöznek Pestre, ugyanis nyugdíjas éveiket egy mozgalmas helyen szeretnék tölteni. Bözsi néni Amerikában is jár néhány hónapra, ahol a kötelességtudó nagymama szerepében vigyáz unokáira. 1981-ben meghal a férje, ezután a néni kénytelen eladni lakását és máshova költözni, mert már nem tudja fenntartani. Jelenleg is a kis lakásban él, jó egészségnek örvend.

Szántó Renáta és Szabó Balázs

Jelmagyarázat: H- hipotézis V - várakozás

Sorszám	Hossz	Típus	Tartalom
1.	1.	V. egyéb: V.1. kérdés	Felkérés élettörténet elbeszélésére

H. 1.1. felkérés élettörténet elbeszélésére

H. 1.2. nincs támpont a kérdésben – majdnem teljes szabadságot kap az interjúalany

V. 1.1. belekezd az élettörténetbe

V. 1.2. visszakérdezés

2.

2.

IV. kiszólás

Hm.

H. 2.1. elmerengés – mi lehet fontos?

H. 2.2 nem érti a kérdés lényegét

V. 2.1. az interjúalany visszakérdez

V. 2.2. belekezd a történetbe Bözsi néni

V. 2.3 az interjúztató újra kérdez

3.

2-3.

I. elbeszélés: I. 7. evauláció

Szerintem csak ez az élettörténet érdekes, ami ezekről a üm szörnyű időkről szól.

H. 3.1. a munkaszolgálatra fog fókuszálni

H. 3.1.1. a „szörnyű idő” a munkaszolgálatot jelenti

H. 3.1.2. deportálás kezdete (1944 tavasza) jelenti a szörnyű időket

H. 3.1.3. diszkrimináció érzékelésének kezdete a szörnyű idők

H. 3.2. próbál az interjúztató feltételezett várakozásának megfelelni Bözsi néni

H. 3.3. értékítélet

H. 3.4. előre magyarázat – miért így kezdi

V. 3.1. elkezdi mondani a szörnyű időket

V. 3.2. interjúztató reagál

V. 3.2.1. kéri az egész történetet

V. 3.2.2. megerősíti, hogy onnan mondja a néni, ahonnan szeretné

4.

3.

IV. kiszólás

Nem?

H. 4.1. megerősítést vár

V. 4.1. megerősítést kap

V. 4.2. interjúztató megismétli a kérdést

V. 4.3. kitér a válasz elől az interjúztató, „ahogy gondolja”

5.

4.

V. egyéb: V.2. kérdezői megerősítés

Igen, de minket az is nagyon érdekelne, hogy előtte milyen volt az élete.

H. 5.1. nem akarta bizonytalanságban hagyni

H. 5.2. irányítás

V. 5.1. elkezdi az „elejétől” (korábbról) Bözsi néni

V. 5.2. visszakérdez megint

V. 5.3. ennek ellenére a szörnyű időktől kezdi

6.

5-6.

I. elbeszélés: I.1. tudósítás

Előtte falun élt- falun éltünk - - és jómódú - kereskedő család gyermekeként – és teljesena falusi magyar gyerekekkel egyformán éltünk, mezítlábas paraszti életet.

H. 6.1. a néni tudósítással indít

H. 6.1.1. gyorsítás

H. 6.1.1.1. korábbi időszak – elérjen a szörnyű időkig

H. 6.1.2. felvezetés – történet előkészítése

H. 6.1.3. uralkodó szekvencia-típus

H. 6.2. egyenlőség magyar paraszt/ falusi gyerekekkel

H. 6.3. környezeti miliő – kontextus teremtés

V. 6.1. továbbra is tudósít

V. 6.2. áttér más szekvencia-típusra

V. 6.3. témát vált: család

V. 6.4. folytatja a falu bemutatását

7.

7.

I. elbeszélés: I.7. evauláció

Nagyon szép volt. Nagyon-nagyon szerettem.

H. 7.1. gyermekkor pozitív – megerősítés

H. 7.2. lezárás

V. 7.1. folytatás gyerekkor szépségei

V. 7.1.1. családi elbeszélések

V. 7.1.2. hétköznapok (játék, iskola, barátok) bemutatása

8.

7-8.

I. elbeszélés: I.1. tudósítás

E- egészen iskola menésig így éltünk köztük.

H. 8.1. Folytatódik az előző tudósítás

H. 8.1.1. Fontos időszak – hangsúly

H. 8.2. Én, mi – ők („köztük”)

H. 8.2.1. Későbbi események visszavetítése

V. 8.1. Rátér egy következő korszakára

V. 8.2. Ellentétet képez a szörnyű időköz

V. 8.3. Elmond egy történetet ezzel kapcsolatban

9.

8-9.

I. elbeszélés: I.1. tudósítás

Aztán Csongrádon jártam: iskolába, mer még ki- kis falunkba nem volt, Kisteleken csak: hat elemi, aztán később jött egy, és ott végeztem el.

H. 9.1. Egy új korszak kezdete

H. 9.2. További életét Csongrádon folytatja

V. 9.1. Jobb életkörülmények a magasabb iskola által

10.

9-11.

I. elbeszélés: I.1. tudósítás + I.7. evauláció

Aztán hazamentem, és akkor tanultam - németül, franciául, zongorázni, minden, ami illene.

H. 10.1. Visszatérés – fontos a szülőfalu

V. 10.1. A néni folytatja a felsorolást, mit tanult még fiatal korában

11.

11.

I. elbeszélés: I.7. evauláció

Hát nem nagy sikerrel, de mindegy.

H. 11.1. Értékelés – lemondó hangnem

H. 11.2. Lezárás

V. 11.1. Elmondja, miért nem járt nagy sikerrel

V. 11.2. Új történetet kezd el mesélni

12.

11-12.

I. elbeszélés: I.1. tudósítás vagy inkább I.8. beszúrás

Aztán a nagylányok életét kezdtem élni

H. 12.1. Új történetet vezet be – új életszakasz, ami jelentőséggel bír, fontos Bözsi néni számára

H. 12.2. Hirtelen váltás gyermek- és felnőttkor között, sok új élmény

V. 12.1. „Nagylányos életéről” mesél történeteket, kalandokat

V. 12.2. Munkáról, családalapításról mesél

13.

12.

I. elbeszélés: I.2. történet

és huszonegy évesen mentem férjhez.

H. 13.1. A házasság fordulópont az életében

H. 13.2. Korai házasságkötés

V. 13.1. Elkezd mesélni a férjéről, családjáról

V. 13.2. Korán gyermekei születnek

14.

12.

I. elbeszélés: I.1. tudósítás

Szintén kistelekihez.

H. 14.1. Helyileg elhelyezi férje hovatartozását

H. 14.2. Fontos, hogy a férje is kisteleki

V. 14.2. Kisteleken fognak lakni a továbbiakban

15.

12-13.

I. elbeszélés: I.7. evauláció

És boldogan éltünk,

H. 15.1. Pozitív értékítéletet mond a közös életükről

V. 15.1. Folytatja a család bemutatását

V. 15.2. Váltás másik szekvenciára

16.

13.

I. elbeszélés: I.1. tudósítás

aztán jöttek a gyermekek, három darab kettő fiú és egy kislány.

H. 16.1. az anyaság megtapasztalása, család nagy hatást gyakorol az életére

V. 16.1. gyerekek bemutatása

V. 16.2. szekvencia váltás, gyermekek helyett másról kezd beszélni

17.

14.

?

Már=az=a kislány itt van.

H. 17.1. Homályos megfogalmazás

V. 17.1. folytatja a gyermekek bemutatását, életük alakulását

18.

14-15.

I. elbeszélés: I.3. etikus elbeszélés + I.7. evauláció

Aztán jött a deportálás, ugye az aztán kettévágta az életünket.

H. 18.1. Megemlíti a deportálást, s egy törésként jellemzi

H. 18.2. Időben el akarja helyezni

V. 18.1. Mesél a deportálás következményeiről

19.

15-16.

I.elbeszélés: I.1. tudósítás

Csináltak egy gettót Kisteleken, egy nagy fatelepen, úgy a: deszkák közt ((elhelyezkedtünk)).

H. 19.1. közömbös hangnemben mutatja be a gettót – az érzelmek kizárása

H. 19.2. így könnyebb feldolgoznia az eseményt, eltávolítja magát tőle

V. 19.1. a gettó bemutatásának folytatása

V. 19.2. a körülmények leírása (szekvencia váltással)

20.

16-17.

I.elbeszélés: I. 7. evauláció vagy (III. magyarázat)

Én=ugyan én nem panaszkodhatom, mer a tulajdonosnő barátnőm volt, és a lakásba laktunk.

H. 20.1. A sok rosszból a jót szemlélteti

H. 20.2. Életkörülményei által nagyobb esély a megmenekülésre

V. 20.1. Bemutatja a tulajdonosnőt

V. 20.2. nem időzik tovább a lakás bemutatásával, áttér a nagyobb környezetükre

21.

17-18.

I.elbeszélés: I.1. tudósítás

Aztán jött a vagon - bevittek szegedi téglagyárba.

H. 21.1. Helyileg elhelyezi a történést

H. 21.2. érzelemmentesség – objektívan ábrázol – fájdalom kiszűrése

V. 21.1. a szegedi téglagyár megjelenítése

V. 21.2. az utazás körülményeinek leírása

V. 21.3. érzelmek felszínre törése

22.

18.

IV. kiszólás

Hát azt mindenki tudja, hogy azok mik: voltak.

H. 22.1. Elmerengés

H. 22.2. Lezárás

V. 22.1. Rövid szünet után mesél arról, hogy „mik is voltak azok”

V. 22.2. Rátér egy másik történetre

23.

18-20.

I. elbeszélés: I. 5. Külsőleg átélt történet

És egy este apámat elhívták, ugye jómódú - urak, és ő meg kijelentette, hogy holnap reggel indulunk de ki- kimegyünk az országból, de életben maradunk.

H. 23.1. Külsőleg átélt történetet mesél el

H. 23.2. Meghatározó döntés az életükben, melyik vonatra szálljanak

V. 23.1.szekvencia-típus váltás, személyes történet elmondása vagy tudósítás

24.

20-21.

I. elbeszélés: I.7. evauláció

Erre azt mondtam, én nem megyek, mer az én párom Magyarországon munkaszolgálatos,

H. 24.1. határozottság és makacsság Bözsi néni részéről

H. 24.2. ez a tulajdonság, most szerencse

H. 24.3. Magyarország és a férj szeretete, nem akarja elhagyni emiatt az országot

V. 24.1. vita az apjával

V. 24.2. szekvencia-típus váltás, a döntés kimenetele

25.

21-22.

I. elbeszélés: I.8. beszúrás

ugye főhadnagyként ment a munkaszolgálatba,

H. 25.1. a férj rangja meghatározó a munkaszolgálat ideje alatt is, más bánásmód

H. 25.2. rang által lehetőség a későbbi felszabadulásra

V. 25.1. a férj érdemeinek bemutatása

V. 25.2. áttérés a saját sorsára

26.

22-23.

I. elbeszélés: I.7. evauláció

én nem megyek ki az országból, mert ugye akkor rajtunk múlt, hogy hova megyünk, hova nem.

H. 26.1. Bözsi néni elhatározása döntött későbbi életben maradásukról

H. 26.2. nő létére döntési jog - egyenlőség

V. 26.1. kiderül hova kerülnek

V. 26.2. szekvencia-típus váltás tudósításra, drámai elbeszélésre

27.

23-24.

I. elbeszélés: I.3. epikus elbeszélés

És a:pám átvisszament, hogy köszöni szépen, nem megyünk velük.

H. 27.1. életben maradásuk kulcsa, ez a döntés

H. 27.2. család összetart a nehéz körülmények között is

V. 27.1. elmeséli a döntést követő történéseket

28.

24-25.

I. elbeszélés: I.1. tudósítás

Másnap reggel beültünk a vagonunkba, az egész család - és négy nap múlva Bécsbe kötöttünk ki.

H. 28.1. nincs negatív érzés a néniben

H. 28.2. tudósít az eseményről, mert így könnyebb elmondani az eseményeket

H. 28.3. tudósítás, mint fő szekvencia-típus

V. 28.1. Bécsben történtekre fény derül

V. 28.2. a néni elkalandozik, hogy mi jut eszébe a vagonokról

29.

25-27.

I. elbeszélés: I.8. beszúrás

Mer kiderült, hogy Hitler egy: minden lágerből egy vonatot Ausztria fele küldött, hogy mezőgazdasági munkára segítsük őket.

H. 29.1. Hitler kiemelése, a későbbiekben végzett munka megnevezése

H. 29.2. az interjúztató tájékoztatása, hogy minden lágerből „1 vonat” ment Ausztriába

V. 29.1. a munka leírása

V. 29.2. Ausztria és a környék bemutatása

V. 29.3. történet mesélés

30.

27-28.

I. elbeszélés: I.1. tudósítás

És ott is töltöttük az egy teljes évet. Ott dolgoztuk Ausztriába.

H. 30.1. időtartam pontosítása, 1 év munkaszolgálat Ausztriában

H. 30.2. az eseményeket nem emeli ki, mi történt, hanem összefoglalja, hogy „dolgoztak”

V. 30.1. az egy év részletezése, mi történt velük ennyi idő alatt

V. 30.2. szekvencia váltás tudósítás helyett történet vagy drámai elbeszélés, ami megmaradt a néniben

31.

28-30.

I. elbeszélés: I.7. evauláció, + I.4. drámai elbeszélés

Hát nem volt olyan borzasztó, hát Auschwitzról ugye akkor még semmit nem tudtunk, aztán szép lassan kezdték sugdosni, de hát - azt nem lehet ésszel megérteni, amit ugye beszéltek az emberek.

H. 31.1. értékítélet, nem volt borzasztó, majd szörnyülködés – ellentét

H. 31.2. a néni nem tudja elképzelni és megérteni az Auschwitzban történteket ennyi idő elteltével sem

H. 31.3. sokkhatás „nem lehet ésszel megérteni”

H. 31.4. ráeszmélés, hogy akár velük is történhetett volna ez

V. 31.1. Auschwitz leírása, hallomásból

V. 31.2. a néni pontosít, feloldja az ellentétet, szörnyű volt vagy sem

32.

30-31.

I. elbeszélés: I. 4. drámai elbeszélés

Aztán kiderült, hogy még sokkal több is igaz volt, mint amit hallottunk.

H. 32.1. csúcspont, az előző mondat szörnyűségeinek megerősítése

H. 32.2. fájdalmas visszaemlékezés

H. 32.3. kilépés a tudósítói (érzelemmentes) nézőpontból

V. 32.1. az indulatok, érzelmek levezetése

V. 32.2. visszatérés a tudósító szekvenciához

33.

31.

I. elbeszélés: I. tudósítás

Aztán hazakerültünk.

H. 33.1. megnyugvás

H. 33.2. érzelemmentesen megjegyzi a hazatérést, mintha nem is lenne fontos a számára

H. 33.3. csak egy következő állomássá válik az „itthon”

V. 33.1. az otthoni körülmények bemutatása

V. 33.2. család, barátok, a néni számára fontos személyek felsorolása – kivel mi történt

34.

31-32.

I. elbeszélés: I.4. drámai elbeszélés és talán I.7. evauláció

Azt nem lehet elmondani azt az érzést, hogy mi az, hazamenni a két gyerekkel.

H. 34.1. érzelem megjelenése

H. 34.2. boldogság és megkönnyebbülés

H. 34.3. a család újra egyesülhet

V. 34.1. a férj sorsának leírása

V. 34.2. a gyermekek lehetőségeinek, helyzetének felvázolása

V. 34.3. újabb történet mesélése

35.

32-33.

I. elbeszélés: I.1. tudósítás

Ugye Jutka volt nyolc éves, a kicsi fiam két éves.

H. 35.1. a néni pontosan meghatározza a gyerekek korát a hazatéréskor

H. 35.2. mindkét gyerek kicsi, ezért lehetőségük lesz a háború ellenére teljes életet élni

V. 35.1. a gyermekekről további tudósítás vagy történetek

36.

33-35.

I. elbeszélés: I.8. beszúrás

Úgyhogy o- ö a párom otthon volt, meg a sógornőm, aki – árja- árja párja volt, és otthon tölthette szegény keserves hónapokat.

H. 36.1. a férj is túlélte a deportálást

H. 36.2. a család egésze megmenekült

V. 36.1. a rokonok történeteinek beemelése

V. 36.2. tudósítás az otthon történtekről, amíg ők távol voltak

37.

35.

I. elbeszélés: I.7. evauláció

És aztán elindult lassan az életünk.

H. 37.1. a deportálásból származó trauma feldolgozása

H. 37.2. ettől az időponttól új életre tekint

V. 37.1. a család mindennapjainak felelevenítése

38.

35-36.

I. elbeszélés: I.8. beszúrás

Nagyon kevesen jöttünk vissza a kis falunkból a száznegyven zsidóból alig jöttünk néhányan haza.

H. 38.1. keveseknek adatott meg a szerencsés hazaérkezés, Bözsi néninek és családjának sikerült

H. 38.2. megmenekülés

H. 38.3. lehetőség az új életre

V. 38.1. a visszajött zsidók bemutatása

V. 38.2. tudósítás a hazatérés utáni fogadtatásról

39.

36-38.

I. elbeszélés: I.7. evauláció

Egy nagyon helyes emberek voltak, aki jöttek üdvözölni, ugye olyanok=is voltak, akik búcsúzni elfelejtettek, de üdvözölni megjelentek. Sokan.

H. 39.1. megbecsülés és tisztelet érzése az emberektől

H. 39.2. a fogadtatás „felejthetetlen”, várták őket

V. 39.1. azoknak az embereknek a kiemelése, akik várták őket

40.

38-39.

I. elbeszélés: I.1. tudósítás

És - egy kéményseprő kedves- ba-=haverom volt.

H. 40.1. Bözsi néni szerencsés, mert maradtak barátai

V. 40.1. a baráti kapcsolat bemutatása

V. 40.2. közös élmények felidézése

41.

39.

I. elbeszélés: I.1. tudósítás

Bözsikém, nincs a faluba egyetlen egy zsidó.

H. 41.1. az állítás hamis, mert Bözsi néni zsidó származású

H. 41.2. a barátság fontosabb, mint a származás

H. 41.3. más zsidó nem tért haza a faluba

42.

39-41.

I. elbeszélés: I.8. beszúrás

Mondom, hát írják meg a Csurkának [Csurka István, a MIÉP elnöke], nagy sikerük lesz. Már akkor Csurka volt műsoron.

H. 42.1. az interjúztató tájékoztatása az itthoni politikáról

H. 42.2. vicces beszólás „Csurka volt a műsoron”

V. 42.1. a politikai közszereplők és a magyarországi helyzet leírása

V. 42.2. eltérés a munkaszolgálat menetétől, más témák felvetése

43.

41-42.

I. elbeszélés: I.1. tudósítás

És persze aztán elköltöztünk falunkból Pestre, és most itt élünk már huszonöt éve.

H. 43.1. nagy váltás az előbbihez képest

H. 43.2. visszatérés a család történetéhez

H. 43.3. mellékszál elhagyása

H. 43.4. Pestre költözés – lehetőség egy emberibb életre (kultúra, szórakozás, munka)

V. 43.1. a pesti élet leírása

V.43.2. a fővárosban történő események beemelése

44.

42-43.

I. elbeszélés: I.1. tudósítás

Miután a gyerekek itt tudtak elhelyezkedni, hát nem kívánkoztunk már visszamenni - a faluba.

H. 44.1. gyermekek érdekeit tarják szem előtt

H. 44.2. meg akarnak adni nekik mindent, amit korábban nem lehetett a deportáláskor (biztonság, támogatás)

V. 44.1. mesél a gyermekei foglalkozásáról

V. 44.2. a család összetart a későbbiekben is

45.

43-44.

I. elbeszélés: I.7. evauláció

Bár nagyon sok ember fantasztikus rendesen viselkedtek velünk. Most szeretettel köszöntöttek.

H. 45.1. visszautalás a falura és a megérkezésre

H. 45.2. mély nyomot hagyott benne a hazatérés és az emberek szeretete

H. 45.3. tudósítás elhagyása, gyakori „értékítélet”, fordulat a néni történetszemléletében

V. 45.1. újabb részlet felidézése a hazatérés kapcsán

46.

44-45.

IV. kiszólás

Mit meséljek még?

H. 46.1. Interjúalany megakad, megerősítésre vár

V. 46.1. Megerősítést kap

V. 46.1.2. „Szabadkezet kap”

47.

45.

IV. kiszólás

Á- állás nem érdekli magukat, persze.

H. 47.1. Interjúalany továbbra is bizonytalan

H. 47.2. Megpróbál egy témát kijelölni - állás

V. 47.1. Interjúkészítő megerősítést ad

V. 47.2.1. Interjúkészítő jóváhagyja a témát

V. 47.2.2. Interjúkészítő új témát vet fel

48.

46.

V: egyéb: V.2. kérdezői megerősítés

Nyugodtan.

H. 48.1. Interjúalany megerősítése

V. 48.1. Interjúalany folytatja a történetmesélést

49.

47.

III.magyarázat illetve utána I. elbeszélés: I.1. tudósítás

Hát szövetkezet, ugye faluba az volt, szövetkezet, ott dolgoztam elköltözésünkig.

H. 49.1. A munkahelynek fontos szerepe volt az életében

H. 49.2. munka, mint biztonság

H. 49.3. az interjúztató felvilágosítása a szövetkezetről

V.49.1. A néni a szövetkezetről beszél tovább