képregény megtekintése

Készítette:

Készítette: 

 

0. Stettner Mihály apja (Stettner Béla) hentes és mészárosként dolgozik.

H.0.1. A család valószínűleg alsóközéposztálybeli.

H.0.2. A hentes és mészáros foglalkozásból arra lehet következtetni, hogy az apa egy teljesen integrálódott, asszimilálódott zsidó származású ember, hiszen, ha szigorúan gyakorolná a vallását, nem foglalkozhatna sertésekkel.

1. 1922.06.08. Stettner Mihály születése Budapesten

H.1.1. Valószínűleg a főváros, az urbánus légkör szerepet játszott személyiségének kialakulásában.

V.1.1. A fővárosban született.

2. 1930-as években a Lónyay utcai elemiben és gimnáziumban tanul

H.2.1. Mivel gimnáziumot végzett, középfokú iskolai tudással és műveltséggel rendelkezik.

H.2.2. A Lónyay utcai gimnázium egy református gimnázium.

H.2.3. Mivel református gimnáziumba járt, ismét bizonyítékát kapjuk a család a társadalomba való teljes beilleszkedettségének, vallási értelemben is.

3. 1940 körül a gimnázium elvégzése után elmegy a Budapest Húsnagyvágó részvénytársasághoz hentes- és mészáros inasnak.

H.3.1. Folytatja édesapja foglalkozását.

H.3.2. Ebben a korban sokan folytatták szüleik foglalkozását.

H.3.3. Szakmáját jól csinálja és el tud vele helyezkedni.

V.3.1. A második világháború idején kezdi el a felnőttkort és kezd el dolgozni.

4. 1943. behívják munkaszolgálatra Vácra

H.4.1. Zsidó származása nem kerüli el a hatóságok figyelmét.

H.4.2. Valószínűleg benne is egy életen át tartó nyomot hagytak a megkülönböztetések.

5. 1943-1944.10.15. Vácról átkerül Esztergom táborba.

H.5.1. Kb. háromnegyed évet tölt Vácon és Esztergomban.

6. 1944. október 15. Feljön Pestre és bujkálni kezd

H.6.1. Pesten bujkálásba kezd.

H.6.2. Rá van kényszerülve a bujkálásra.

H.6.3. Talán kap segítséget.

7. 1945. október Vakbélgyulladást kap és elkapják

H.7.1. Vakbélgyulladásának következtében megnehezedik a bujkálás.

H.7.2. Kénytelen lesz orvoshoz fordulni.

H.7.3. Csak feketén is dolgozó orvosokhoz fordulhat.

H.7.4. Nem sikerül a bujkálás, elkapják.

H.7.5. Elfogásában szerepet játszhatott romló egészségügyi állapota.

8. 1944. okt-november táján Kiviszik Bécsbe, majd Bécsből Sopronba vonattal, onnan pedig Fertőrákosra

H.8.1. Helyzete meglehetősen bizonytalan.

9. 1945. Fertőrákoson dolgoztatják

H.9.1. Szembesül a munkaszolgálat nehézségeivel már sokadszorra.

H.9.2. Közel van a határ.

10. 1945. Áthajtják Mauthausenba

H.10.1. Külföldre kerül.

H.10.2. Nagyon kemény úton hajtják őket.

10. 1945. Mauthausenből elviszik Gunskirchenbe

H.11.1. Új táborba viszik.

11. 1945. május 04. Unokatestvérével, Vida Palival megszöknek a táborból

H.12.1. Unokatestvérével találkozott a táborban.

H.12.2. A tábort már a háború vége felé nem őrizhették, olyan erősen.

12. 1945. május 14. Megérkezik Bécsbe

13. 1945. május 16. Megérkezik Budapestre

H.14.1. Mihály hazaérkezik.

H.14.2. Újra fel kell építenie az életét.

V.14.1. 1945-ben véget ér a második világháború.

V.14.2. Budapest romokban.

14. 1945 táján Belép a Magyar Kommunista Pártba

H.15.1. Valószínűleg hitt a kommunista eszmékben.

H.15.2. Elképzelhető, hogy a sok, előző rendszerben elszenvedett megaláztatás miatt lép be a pártba.

H.15.3. Elképzelhető, hogy érdekli a politika.

H.15.4. Bizonyos előnyöket vár a párttagságtól.

15. 1948. Mihály anyjánál végbélrákot diagnosztizálnak

H.16.1. Feltételezhetjük, hogy Mihály édesanyja halálos beteg, nem tudják meggyógyítani.

16. 1950. Mihály megházasodik (első alkalommal)

H.17.1. Az első feleség megjelölés feltételezi, hogy a házasság véget fog érni.

H.17.2. Újra meg fog házasodni.

17. 1950. Kilép az Óra Ékszertől

H.18.1. Vagy talált jobb állást vagy nem felelt meg neki ez

18. 1950-es évek eleje: a Bányászati Tervező Intézetben kezd dolgozni, mint a titkárság vezetője

H.19.1. Talált új állást.

H.19.2. vezetőként meglehetősen jó pozícióba került.

19. 1951. Meghal az édesanyja

H.20.1. Családi tragédia.

H.20.2. Mihályt megviseli.

20. 1952. szeptember 12. Beviszik a Fő utcai cellába

H.21.1. Kemény körülmények között hallgatják ki

H.21.2. Ha bűnösnek találják több évet is kaphat.

H.21.3. Valaki megvádolhatta valamivel.

21. 1952. november 19. Kiengedik a Fő utcából

H.22.1. Hamar kikerült a Fő utcából.

H.22.2. Ártatlanként tartották fogva.

H.22.3. Mihály hite a kommunizmusban megtörhetett.

22. 1957. Visszamegy dolgozni az Óra Ékszerhez

H.23.1. A Fő utcai események után új állást kell keresnie és csak az Óra Ékszernél fogadják vissza.

23. 1957. október 6-7. Elhagyja az első feleségét

H.24.1. Első feleségével viszonya megromlik.

24. 1957. október 16. Megismerkedik a jövőbeli második feleségével, Marival

H.25.1. Új szerelem kezdete.

H.25.2. El is veszi majd feleségül.

25. 1958. március-április táján Behívják katonának.

H.26.1. Nem önkéntes szolgálat.

26. 1958. március-április táján Katonáskodik egy hétig Szentendre környékén, majd Pétervásárán folytatja 3 hónapig

H.27.1. Idejét tekintve valószínűleg csak tartalékosként hívták be, mert ebben az időben a katonaság sokkal tovább tartott.

27. 1958. szeptember 22. Hazaköltözik az édesapjához

H.28.1. Az elválás első feleségétől valószínűleg itt történik meg ténylegesen, mikor végleg különköltöznek.

H.28.2. Újra napi kapcsolatba kerül az édesapjával.

28. 1961. Misi kimegy Bécsbe "kirándulni"

H.29.1. Mihály nem keres rosszul, hogy megengedheti magának ezeket a külföldi kirándulásokat.

29. ???? december 26. Mihály nevelt lánya Zsuzsi férjhez megy

30. ???? jan. 06. Mari beadja a válópert első férjével

H.31.1. Mivel ilyen későn vált el első férjétől valószínűleg közös megegyezés alapján maradtak együtt, míg a lányuk nagykorú nem lesz.

H.31.2. Mivel ilyen későn váltak el és Mari már régóta együtt volt Mihállyal, Mari első férje tudott a Mari és Mihály közötti viszonyról.

H.31.3. Mivel nem váltak el korábban, a férj valószínűleg tolerálta Mari és Mihály viszonyát.

31. 1990-2000 körül Misi rendszeresen találkozik szerdánként a barátaival

H.32.1. Tartja a kapcsolatot a barátaival.

Készítették: 

1.

Felkérés élettörténet elbeszélésére

H.1.1. Nincs támpont, teljes szabadságot kap az interjúalany

V.1.1. Belekezd az élettörténetbe

V.1.2. Visszakérdez az interjúalany

2.

Jó?

H.2.1. Misi bácsi először szeretne bemutatkozni

H.2.2. A kérdésére megerősítést vár

V.2.2.1. Az interjúer megerősítést ad

V.2.2.2. Kitér a válaszadás elől: Ahogy szeretné.

3.

Jó.

H.3.1. Beleegyezik

V.3.1. Elégedettség, és Misi bácsi belekezd a bemutatkozásba

V.3.2. Visszakérdez: Nem baj?

4.

Születés éve és helye, iskola

H.4.1. Tudósítással indít, száraz tényeket sorol

H.4.1.1. Bevezetés – Előkészíti a történetet

H.4.1.2. Uralkodó szekvencia-típus

H.4.2. Számára kedves emlékeket elevenít fel

V.4.1. Folytatja a tudósítást

V.4.2. Témát vált, beszél a családjáról, otthonukról

V.4.3. In medias res: belecsap a muszos éveinek elmesélésébe

5.

Vác, Esztergom, musz

H.5.1. Behívják munkaszolgálatra, életkörülményei megváltoznak

H.5.2. Gyerekkor lezárása

H.5.3. Felsorolásszerűen beszél élete ezen szakaszáról

V.5.1.1. Részletezi a munkaszolgálatban töltött éveit

V.5.1.2. Nem beszél a fájó évekről

V.5.2. Tovább sorolja a történéseket

V.5.3. Az interjúer visszakérdez a gyerekkorára, családjára

6.

Bujkálás Pesten

H.6.1. Folytatódik az előző tudósítás

H.6.2. A bujkálás nehéz és rossz időszak volt

H.6.3. Szüleinek megjelölt ház, kirekesztettség érzése

V.6.1.1. A tudósítás folytatása

V.6.1.2. A tudósítás berekesztése, új történetbe kezdés

V.6.2. Beszél a szülőkről

V.6.3. Bemutatja a gettót, ahova került

7.

Tudósítás, Bécsbe kerül

H.7.1. A tudósítás marad, nem részletezi ezeket az éveket

H.7.2. Nem emlékszik a pontos időpontra – fájó emlék

H.7.3. Ugrál a helyszínek között

V.7.1. Marad ez a szekvencia-típus

V.7.2. Visszatér egy régebbi időszak eseményeire

V.7.3. Valamilyen személyes érzelem jelenik meg – elviszik Magyarországról

8.

Tudósítás az utazásokról

H.8.1. A deportálás befolyásolhatatlansága, különböző helyekre osztják be az embereket

H.8.2. A deportálás igazságtalansága

H.8.3. Felvezetés, a történet előkészítése

V.8.1. Folytatja az utazás történetét

V.8.2. Témát vált, beszél a fertőrákosi időről

V.8.3. Utazás során barátokra lel, beszél róluk

9.

Árokásás

H.9.1. Ínséges volt számára az időszak

H.9.2. Felesleges munkát csináltattak velük

V.9. 1.1. Bemutatja egy napját

V.9.1.2. Beszél a helyről, a körülményekről

V.9.1.3. Elmond egy történetet a táborral kapcsolatban

V.9.2. Megszökik ebből a táborból

V.9.3. Kiviszik őket a németek

10.

Tudósítás, Németországba hurcolják

H.10.1. Folytatódik az események tudósítása

H.10.2. Nem emlékszik az eltelt hónapokra, nehéz időszak

H.10.3. Még rosszabb körülmények – „hajtották őket”

V.10.1. Tovább halad az események sorában

V.10.2. Megáll és elgondolkodik a részleteken

V.10.3.1. Nem beszél a menetelés megpróbáltatásairól

V.10.3.2. Feleleveníti a nehéz utazás viszontagságait

11.

A verés története

H.11.1. Maradandó „élmény” elmesélése

H.11.2. Kontextus teremtés, a miliő kiemelése – „hegyen kellett keresztül menni”

H.11.3. Embertelen utazás

V.11.1. Az utazás további „élményeinek” a bemutatása

V.11.2. Témaváltás, másról kezd el beszélni

12.

Az SS tiszt életének elfogyasztása

H.12.1. Elégtételt érzett a szenvedésekért

H.12.2. Büszke erre a történetre, kiemeli leleményességét

H.12.3. Merész és bátor tett a részéről az életben maradáshoz

V.12.1.1. Valóban ezeket érezte

V.12.1.2. Lelkiismeret furdalást a társai miatt

V.12.2. A cselekmény ezen a szálon folytatódik tovább

13.

A gunskircheni tábor története

H.13.1. A szörnyű körülmények felsorolásával meghökkentést vált ki

H.13.1.1. A kegyetlen bánásmód enyhítésére munkamegosztás

H.13.1.2. A víz és étel hiányát hangsúlyozza

H.13.1.3. Betegségek megjelenése

V.13.1. Folytatás: a tábor szörnyűségei

V.13.2. Összehasonlítja más körülményekkel

V.13.3. Elmond egy történetet a táborral kapcsolatban

V.13.4. Rátér egy következő korszakára

14.

Tudósítás a szökésről unokatestvérével

H.14.1. Merész tett, büszke rá

H.14.2. Lezárul a tábor történetének elmesélése

H.14.3. Egyik családtagja megjelenik a történetben, kedves emlék számára

V.14.1. Mérföldkő az események láncolatában, hazatérés kezdete

V.14.2. Elkapják őket és visszaviszik a táborba

V.14.3. Bemutatja az unokatestvérét

V.14.4. Elmeséli a szökés részleteit

15.

Magyarázat. Kijöttek a táborból

H.15.1. A szökés „pontosítása” – kijöttek a táborból

H.15.2. Korábbi események visszavetítése

V.15.1. Folytatás - sikeres „szökés”

V.15.2. Lezárás - elkapják őket

V.15.3. Egy újabb, ide kötődő történet elmesélése

16.

Vida Palit elviszik, egyedül marad

H.16.1. Fontos, meghatározó esemény az életében – esély a hazatérésre

H.16.1.1. Ételhez, italhoz jut - újult erővel kezdi meg a hazatérést

H.16.1.2. Szerencsés pillanat – körülnéz, őt nem viszik el

H.16.2. Rabok – ő már szabad ember

V.16.1. A hazatérés részletezése

V.16.2. Témát vált, az interjúer kérdését várja

17.

Hazaindulás Magyarországra

H.17.1. Az események felgyorsítása

H.17.2. Felvezetés, történet előkészítése

V.17.1. Folytatja az elbeszélést

V.17.2. Szünetet tart az elbeszélésben, gondolkozik

V.17.3. Lezárja az elbeszélést

18.

Két-két harcoló fél között volt

H.18.1. Kontextus teremtés, miliő – veszélyes helyzet

H.18.2. Kiemeli a hazaút nehézségeit, bonyodalmait

V.18.1. Tovább folytatja a környezet bemutatását

V.18.2. Csatlakozik valamelyik félhez

V.18.3. Elmenekül a helyszínről

19.

Az aranyvonat bemutatása

H.19.1. Érzelmileg emelkedett pillanat – mindenképpen haza akart jönni

H.19.2. Keserűség – felismeri, hogy nem volt mozdonya a vonatnak

H.19.3. Hazatérés vágya erősebb, mint feladni

V.19.1. Felszáll a vonatra, elbújik rajta

V.19.2. Továbbmegy, más lehetőséget keres

20.

Lovas kocsi szerzése

H.20.1. Büszke magára – lovat szerez

H.20.2. Fűti a hazatérés vágya – elvette a parasztoktól

H.20.3. Újabb megpróbáltatások előrevetítése – „amíg nem találkoztam az oroszokkal”

V.20.1.1. Megmagyarázza tettét

V.20.1.2. Kiemeli ezt az erényét

V.20.2. Eltér a témától, újba kezd bele

V.20.3. Kiszól az interjúerhez

21.

„Mondjam az orosz dolgokat?”

H.21.1. Megerősítést vár

H.21.2. Költői kérdés – szeretné a történetet folytatni

H.21.3. Tudni szeretné, hogy érdekli e az interjúert a története

V.21.1.1. Megerősítést kap

V.21.1.2. Az interjúer visszakérdez egy korábbi eseményre

V.21.1.3. Rábízza az interjúalanyra a döntést

V.21.2. Misi bácsi nem várja meg a választ, folytatja a történetet

22.

„Persze!”

H.22.1. Megerősítést kap

H.22.2. Nem akarja Misi bácsi „lendületét” megtörni

V.22.1. Misi bácsi folytatja a történetet

V.22.2. Visszatér egy korábbi eseményre

23.

Megszökik az oroszoktól

H.23.1. Nem részletezi az eseményeket, gyorsan átugrik a témán

H.23.2. „Kedves” emlék számára, mert újra eszének, leleményességének köszönheti szabadságát

H.23.3. Egy cél vezérli – hazajutni Budapestre

V.23.1. 1.Az interjúer rákérdez a részletekre

V.23.1.2. Misi bácsi maga részletezi az eseményeket

V.23.2. Ugrás a témáról, folytatja a történetet a hazatérésről

24.

Megérkezik Bécsbe

H.24.1. Kétszer is megismétli a mondandóját – elgondolkodik rajta

H.24.1.1. Különleges érzelmek fűzik Bécshez

H.24.1.2. Nem emlékszik a pontos történésekre

H.24.2. Nehéz körülmények

H.24.2.1. Éhezik, ezért kéreget

H.24.2.2. Kijárási tilalom, kilátástalan helyzet

V.24.1. Megáll és elgondolkodik

V.24.2. Elmond egy történetet

V.24.3. Tovább folytatja a cselekményt

25.

Ruhát szerez magának

H.25.1. Lepusztult állapotban volt, ruhát szerzett

H.25.2. Oroszok már Bécsben vannak – kerülte az SS dolgokat

H.25.3. Tartott attól, hogy újra elviszik

V.25.1. Folytatja a bécsi események elmesélését

V.25.2. Elkapják és elhurcolják

V.25.3. Kijut Bécsből

26.

Egy magyar nő segítségével hazajut Budapestre

H.26.1. Egy véletlen találkozás – a hosszú utazás végéhez közeledik

H.26.2. Felgyorsítja az eseményeket

H.26.3. Nem részletezi a nő személyét

H.26.4. Fontos pillanat az életében – pontosan emlékszik a dátumra

V.26.1. Felkeresi a szüleit - hazamegy

V.26.2. Elviszi a levelet a nő férjének

V.26.3. Befejezi a történetet, vár az interjúer kérdésére

27.

Kelenföldnél kiszáll

H.27.1. Nem bízik már senkiben

H.27.1.1. Fél az oroszoktól, már kétszer kirabolták

H.27.1.2. A munkaszolgálat alatt embertelen körülmények között élt

H.27.1.3. Csak saját magára számíthatott a hosszú utazás során

V.27.1. Felkeresi egy régi ismerősét

V.27.2. Elfogják az oroszok

V.27.3. Hazamegy a szüleihez

28.

Bethlen-téri hitközség

H.28.1. Biztonságban érzi magát ott

H.28.1.1. Jobb körülmények közé kerül

H.28.1.2. Bizonyítják, hogy deportálva volt

H.28.2. Bizonytalanságban van – nem tudja, mi van a szüleivel

V.28.1. Ismeretségre tesz szert az otthonban

V.28.2. Elviszi a levelet a férjnek

V.28.3. Elmennek érte a szülei

29.

Az apa hazaviszi

H.29.1. Újra otthon van

H.29.2. Az apát erős szálak kötik a fiához

V.29.1. Otthon marad a szüleivel

V.29.2. Nem tud otthon maradni a történtek után – elköltözik

30.

Rossz állapotban van.

H.30.1. Kimerítette az utazás

H.30.1.1. Sokat betegeskedik

H.30.1.2. Fizikailag, szellemileg is meggyengült

V.30.1. Felerősödik – új életet kezd

V.30.2. A történteken emészti magát – nem gyógyulnak be a „sebek”

31.

Az apa elviszi a levelet

H.31.1. Az apa teljesíti fia óhaját – levél kézbesítése

H.31.2. Misi bácsi büszkeséggel beszél az apjáról – tiszteli, felnéz rá

H.31.3. A hosszú szenvedések után – jutalom, rengeteg ennivalót kapnak

V.31.1. Misi bácsi gyorsan felépül

V.31.2. Befejezi a történetet

V.31.3. Beszél az apjáról

32.

A történet lezárása

H.32.1. Az elbeszélés véget ér

H.32.2. Örül, hogy mással is megoszthatta az életének egy sötét fejezetét

V.32.1. Kérdést intéz az interjúerhez

V.32.2. Az interjúer átveszi a szót – irányítani kezd

V.32.3. Misi bácsi eszébe jut még egy történet, amit szeretne elmesélni

33.

Kiszólás az interjúerhez

H.33.1. Misi bácsi nyitott újabb történetek elmesélésére

H.33.2. Átadja a kezdeményezést az interjúernek

H.33.3. Érezteti, hogy még szívesen mesélne

V.33.1. Az interjúer visszakérdez a „homályos” pontokra

V.33.2. Kitér a válasz elől: Tessék csak folytatni!

V.33.3. Rákérdez a családjára