« vissza a listához

Varga Györgyné

Készítette:
Orbán Hajnalka
PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék

Feladat

A következő négy szövegrészlet egy-egy, a videóban is látható helyszínen történt epizódot mond el.

a, Döntsétek el, melyik szövegrészlet melyik helyszínhez kapcsolható!
b, Mi a közös ezekben az eseményekben? Miért fontosak az elbeszélő életében, miért pont ezek az epizódok lettek kiemelve?
c, Hallottatok-e már ezekről a helyszínekről? Nézzetek utána, milyen szerepet töltöttek be az 1944-45-ben történt eseményekben (különös tekintettel a kitelepítésekre)!

A részletek

  1. És akkor ásattak velünk egy árkot ott a – a udvaron, és ott sorba állítottak minket, és odaszóltak a parancsnoknak, mikor elvonultak, hogy tizedelje meg őket!—Azt se tudtuk, mi az, hogy tizedelés. És akkor álltunk ott az árok szélén—a parancsnok kezében puska-és ott állt. - Aztán egyszer csak legyintett egyet azt mondta, hogy nem tudok én ilyet csinálni! És oszoljanak szét.
  2. És nagyon sokszor volt úgy az akkori életemben, hogy mindig az utolsó perc előtt kerültem valahova, vagy menekültem meg. Nagyon sokszor. Ez fantasztikus. Na, a …….-ból kihoztak minket, kiderült, hogy nem tudunk- nem tudunk már Auschwitzba menni, mert el van zárva a határ.
  3. És ezek úgy gondolták, hogy hát őnekik csecsemőjük van, és nem mentek ki, a nyilasok szerették a tiszta munkát, úgyhogy mindegyiket agyonlőtték. Gyerekestül együtt. És mi kimentünk ezekkel a kicsikkel, hát négy, öt, három évesek voltak, akikkel én voltam, elindultunk, fogalmunk sem volt, hogy hova megyünk.
  4. És ott sorba állítottak minket, és biztos, hogy agyonlövésre állítottak sorba, semmi félelmet nem éreztem. Teljesen közömbös voltam.(….) beszólt egy nyilas, hogy Budapest körbe van zárva. Ez december huszonnegyedikén volt. Úgyhogy jobbnak látták, hogy nem vacakolnak velünk, hogy agyonlőnek, meg mit tudom én.
Készítette:
Orbán Hajnalka
PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék


Sorszám

dátum

Esemény

0

-

Apai nagyapa: Englander Sámuel, Jékelfalva, kocsmáros

0

-

Anyai nagyszülők: Eger, szülők között távoli rokonság

0

1909

Szülők esküvője

0

-

Apa:a nagyváradi gipszgyár főnöke

Anya:tanítóképzőt végzett, de nem dolgozhat, mert az szégyen volna

0

I. világháború előtt

Kőbányára költöznek, apának új állás

0

1911.

Idősebb báty születése

0

1912.

Fiatalabb báty

1.

1924?

Harmadik gyerekként születés,

2.

-

„szép gyerekkor”, sok sport a testvérekkel

3.

1930 körül

Elemi iskola

4.

1938.

I. zsidótörvény, nincs pénz a beiratkozásra, megelőlegezik neki, mégis elvégzi az iskolát

5.

1930-as évek vége-1940es évek eleje

Polgári utána különbözeti vizsga

6.

-

Zsidó gimnázium (most Radnóti)

7.

1943-1944 körül

Óvóképző tanfolyam, Montessori oklevél

8.

1943.

Meglátogatja a bátyját a kórházban, Nagyváradon

9.

-

Óvodát üzemeltet a lakásban

10.

1944 október

Nyilas hatalomátvétel-óvoda megszüntetése

11.

1944. október 15. körül

Csillagos házban laknak

12.

1944.október 23.

Nők gyülekezése a KISOK pályán, estig várniuk kell

13.

1944. október 24.

Gyalogmenet indul

14.

1944. október 25.

Megérkeznek a Horányi szigetre

15.

1944 október-november

gyereküdülő barakkjaiban szállás, tankcsapda ásás

16.

1944 október-november körül

elveszik az érettségire kapott óráját

17.

1944 november vége-december eleje körül

Menet Pestre, volt Téglagyárban

18.

-

Nem tudnak Auschwitzba menni, mert lezárták a határt

19.

1944 december körül

Dohány utcai templom

20.

-

Klauzál utca és Kazinczy utca – odakerülés körülménye zavaros

21.

1944. december 23 - 24

Munkácsy utcai gyerekotthon, 8-10 kisgyerekről gondoskodik

22.

ua.

Margit körúti volt fegyházba terelik, gyerekeket is viszi

23.

ua.

fényképeket tartó tárca elkobzása

24.

ua.

sorba állítás agyonlövésre

25.

-

nem hajtják végre Bp. körülzárása miatt

26.

-

Visszamegy a pesti gettóba, gyerekek a pincében

27.

-

önmaga felkerül egy lakásba az apa régi ismerőse által

28.

-

Szülők a szomszéd házban vannak, de nem tud róluk, nem tud segíteni nekik

29.

1945 január körül

Pincében falbontás, előbb a németek, később a szovjetek jönnek be rajta

30.

-

Gyerekeket átviszi a fiúárvaházba

31.

1945 január második fele - február eleje

Haza megy Kőbányára, véletlen találkozás a szülőkkel

32.

másnap

Lázas álom/félrebeszélés az átéltek hatása miatt

33.

-

Szomszéd befogadja a családot, saját lakásban szovjetek

34.

-

Az egyik szovjettel beszélget, barátságot köt

35.

-

A barát révén visszakapják a saját lakásukat

36.

1945 után

Sörgyári napközit vezetheti

37.

-

ÉDOSZ napközi előadóként, sokat jár vidékre

38.

-

Kerületi oktatási osztályon dolgozik

39.

-

Átkéri magát a volt iskolájába, (Pataki téri isk.), igazgatóhelyettes

40.

-

Nyugdíjba megy

Készítette:

Orbán Hajnalka

PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék


0. Nagyapa Jékelfalváról származik, kocsmáros

H.1 fontos a származás

H.2 jómódú család

H.3 Trianon után kerültek külföldre

V.1 az apa sem küzd megélhetési gondokkal

0. anyai nagyszülők, távoli rokonság

H. 1 középosztálybeli család

H.2 házasság a családi javak egybetartása miatt

0. szülők esküvője

H.1 hagyományok, gyökerek fontosak

H.2 büszke a szüleire

V.1 a szülők később is fontos szerepet töltenek be az életében

0. apa gyárfőnök, anya nem dolgozhat

H.1 konzervatív szemlélet

H.2 apa eleget keres, hogy az egész családot eltartsa

H.3 a taníttatás a gyerekeknél is fontos

V.1 interjúalany is felsőbb iskolát végez

0. testvérek születése

H.1 a szülőknek lesz még gyermeke

H.2 hagyományos családmodell szerint élnek

H.3 kitüntetett szerep, családi vagyon örököse

V.1 a testvérek sorsára is kitér az elbeszélés során

1. születés harmadik gyerekként

H1.1 elkényeztetik egyedüli lányként

H1.2 az idősebb testvérek is részt vesznek a nevelésében

V1.1 ki fog térni a koragyerekkori emlékeire is

2. „szép gyerekkor”

H2.1 még nem éreznek megkülönböztetést

H2.2 nincsenek családi problémák

H2.3 összetartó családi környezet

V2.1 a család meghatározó szerepet tölt be az élmények körében

3. elemi iskola

H3.1 a család nagy hangsúlyt helyez a taníttatásra

H3.2 nemek közti egyenlőség

V3.1 további iskolát végez

4. 1938. mégis elvégezheti az iskolát

H4.1 ismerik és tisztelik a családot

H4.2 jó képességekkel rendelkezik

H4.3 a korai negatív tapasztalatok mély nyomokat hagynak benne

V4.1 egyre sűrűsödő diszkriminatív tapasztalatok

5. polgári, utána különbözeti vizsga

H5.1 továbbtanulási tervek

H5.2 zsidók lehetőségei még nem szűkültek le teljesen

V5.1 gimnáziumba, főiskolára felvételizik

6. zsidó gimnázium

H6.1 vallási hagyományok fontosak

H6.2 már nincs lehetősége egyéb (nem zsidó) gimnáziumba felvételt nyerni

V6.1 érettségi után további felvételi

7. óvóképző tanfolyam, oklevél

H7.1 nincs lehetősége főiskolát végezni (numerus clausus)

H7.2 anya nyomdokaiba kíván lépni

V7.1 a megszerzett képesítéssel munkába áll

V7.2 zsidó származása miatt nem kaphat állást

8. 1943. látogatás Nagyváradon

H8.1 még szabad a határokon keresztüli közlekedés

H8.2 a zsidók korlátozása még nem teljes

V8.1 külföldön marad

9. óvoda a lakásban

H9.1 önálló életre rendezkedik be, elszakad a szülőktől

H9.2 csak zsidó származásúak veszik igénybe

V9.1 a korlátozások miatt hamarosan be kell zárnia

10. nyilas hatalomátvétel, óvoda bezárása

H10.1 jövedelem kiesés miatt nehezebben boldogul a család

H10.2 szegregáció erősödése

V10.1 sűrűsödő problémák, konfliktusok

11. 1944 októbere - csillagos házban laknak

H11.1 még együtt van a család

H11.2 gettóba költöztek

H11.3 szülőktől való elszakadás közeledik

V11.1 hamarosan deportálásra kerülnek

12. nők gyülekezése, várakoztatás

H12.1 deportálásra készítik elő őket

H12.2 férfiak már bevonultak

H12.3 bizonytalanságban tartás, lelki megalázás első fázisa

V12.1 lelkileg megtörik

V12.2 deportálják külföldre

V12.3 megszökik

13. gyalogmenet

H13.1 munkaszolgálatra küldik

V13.1 nem bírja a fizikai megterhelést

14. 1944.október 25. megérkezés a Horány szigetre

H14.1 a sziget lakóit előzőleg kitelepítették

H14.2 valamilyen gyűjtőtábor/katonai központ a szigeten

V14.1 a szigeten kell dolgozniuk

V14.2 mégsem kell fizikai munkát végeznie

15. 1944 október - november: gyereküdülőben szállás, tankcsapda ásás

H15.1 támadás várható

H15.2 a munkaszolgálatosok megtörése a cél

V15.1 a háború végéig itt marad

V15.2 innen deportálják külföldre

16. érettségire kapott óráját elveszik

H16.1 családtól/emlékektől való megfosztottság érzése

H16.2 lelki összeomlás

V16.1 értékek begyűjtése után deportálás vagy agyonlövés

17. menet Pestre, volt Téglagyárban szállás

H17.1 a Nagybátony-Újlaki gyár óbudai telepe

H17.2 deportálásra gyűjtik őket

V17.1 deportálják

V17.2 agyonlövik

V17.3 megszökik

18. nem tudnak Auschwitzba menni, mert lezárták a határt

H18.1 megmenekülés

H18.2 deportálások befejeződése

V18.1 nyilasok agyonlövik őket

V18.2 hazatérés

19. Dohány utca

H19.1 a gettóba kerül vissza

H19.2 megmenekülés

H19.3 újra találkozhat a családjával

V19.1 az élettörténet megpróbáltatásokra vonatkozó része véget ér

V19.2 itt tölti a háború további részét

20. Klauzál és Kazinczy utca, odakerülés zavaros

H20.1 trauma miatt nem emlékszik

H20.2 nem történt semmi különleges, azért nem emlékszik

H20.3 tehetetlen elszenvedője az eseményeknek

V20.1 újabb gyűjtőtelepre kerül

V20.2 hazatérés közeleg

21. Munkácsy utca, gyerekotthon

H21.1 folytathatja a hivatását, ami a túlélést jelenti számára

H21.2 a korábbi nevelőket deportálták

V21.1 a gyerekotthonban talál szállásra

V21.2 a munkája miatt marad életben

22. Margit körúti volt fegyház, gyerekeket is viszi

H22.1 újabb gyűjtő tábor

V22.1 agyonlövik vagy deportálják

V22.2 a háború végéig a gyerekekkel marad

23. fényképek elkobzása

H23.1 utolsó személyes emlékektől való megfosztás

H23.2 teljes lelki feladás/megsemmisülés

H23.3 ismét agyonlövésre szállították oda

V23.1 agyonlövés

24. sorba állítás agyonlövésre

H24.1 teljes beletörődés

H24.2 rettegés/félelem

V24.1 valamilyen módon megmenekül

25. nem hajtják végre Budapest körülzárása miatt

H25.1 háború hamarosan véget ér

H25.2 gyerekek továbbra is a gondozásában maradnak

V25.1 hazatérés

V25.2 elbeszélés befejezése közeleg

26. vissza a pesti gettóba, gyerekeket a pincében helyezi el

H26.1 továbbra is tart a bombázás

H26.2 gyerekotthonba nem térhetnek vissza

V26.1 továbbra is a gyerekekkel marad

V26.2 megmenekülés, találkozás a szülőkkel

27. felkerül egy lakásba az apa ismerőse révén

H27.1 széles ismeretségi kör

H27.2 apa tiszteletnek örvend(ett?)

H27.3 közismert család

V27.1 itt lakik a család többi tagja is

V27.2 híreket kap az ismerősöktől

V27.3 a beszámoló az ismerősről való történettel folytatódik

28. szülők a szomszéd házban, de nem tud róluk

H28.1 továbbra is bujkálniuk kell

H28.2 az információáramlás akadozik

V28.1 véletlen találkozás a szülőkkel

29. pincében falbontás, németek később szovjetek

H29.1 háború befejezésének reménye

V29.1 szovjet megszállás

30. gyerekeket visszaviszi az árvaházba

H30.1 már működik az intézmény

H30.2 visszatértek a nevelők/új személyzet

H30.3 sorsukra hagyja őket

V30.1 ott marad velük

V30.2 részt vesz a gondozásukban

31. hazamegy Kőbányára, találkozás a szülőkkel

H31.1 a szülőket végig bujtatták

H31.2 elszöktek vagy megmenekültek a deportálásból

V31.1 visszaköltözés a saját lakóhelyre

V31.2 ’normál’ életvitel folytatása

32. lázas álom, félrebeszélés

H32.1 kimerültség az átéltek miatt

H32.2 feldolgozási folyamat része

V32.1 hosszantartó betegség kezdete

V32.2 egyszeri alkalom

33. szomszéd befogadja a családot, a saját lakásban szovjetek

H33.1 felszabadítás után történik

V33.1 rövidtávú megoldás, hamarosan hazaköltöznek

V33.2 új lakóhelyet kell keresniük

34. barátságot köt az egyik szovjettel

H34.1 nincs ellenséges attitűd a szovjetekkel szemben

H34.2 beszél idegen nyelveket is

V34.1 a barátság révén előnyökhöz jut a család

35. visszakapják a saját lakást

H35.1 a szovjet barát magasabb rangú hivatalnok

H35.2 már nem érvényesülnek a diszkriminatív gyakorlatok

V35.1 véget ér az elbeszélés

V35.2 a szovjet ellenszolgáltatást vár cserébe

36. sörgyári napközi

H36.1 újra alkalmazzák a zsidókat

H36.2 anyagi biztonság újrateremtése

H36.3 ő az egyedüli kereső a családban

V36.1 innen megy nyugdíjba

37. napközi előadó, sokat jár vidékre

H37.1 megbízható munkaerő

H37.2 még nincs saját családja

H37.3 magas kereset

V37.1 értékeli a vidéki állapotokat

V37.2 magasabb beosztásba kerül

38. kerületi oktatási osztályon dolgozik

H38.1 párttag

H38.2 ismerősön/családtagon keresztül került a beosztásba

V38.1 szívesebben dolgozna gyerekek között

39. Pataki téri iskola, igazgatóhelyettes

H39.1 adnak a szavára, van beleszólása a sorsába

H39.2 megbecsült tagja a közösségnek

H39.3 jól végzi a munkáját

V39.1 igazgatói pozícióba kerül

V39.2 alacsonyabb pozícióba kerül

V39.3 nyugdíjig az iskolában dolgozik

40. nyugdíjba megy


Készítette:

Orbán Hajnalka


Készítette:

Orbán Hajnalka

PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék

 


Sorszám

Hossz

Típus

Tartalom

1

1-2

II. Leírás

Két báty, nagy korkülönbséggel

2

2-4

I. 1. Tudósítás

Abban, hogy bírta, nagy részük volt, mert sokat sportoltak

3

4-5

I. 1.

„Nem beszélve arról, hogy volt sportszerű felszerelésem. Bakancs meg minden.”

4

5-6

I. 7. Evaluáció

„Úgyhogy a két bátyámnak én nagyon sokat köszönhetek, hogy bírtam”

5

6-7

I. 1. Tudósítás

„olyan volt a nevelésem, hogy csinálni kell.”

6

7

I. 7.

Még mindig hálás ezért

7

8-15

I. 2. Történet

A munkaszolgálatba menetkor rajta volt bakancs, viszont más nőknek nem volt ilyen felszerelése. Ő bíztatott egy nőt, hogy ne adja fel, mert akkor agyonlövik.

8

15

IV. Kiszólás

„Hát ki gondolta azt”

9

15-17

III. Magyarázat

„tizenötödikén Horthy átadja a teljhatalmat Szálasinak, és huszonharmadikán mi már bevonultunk.”

10

17

I. 7.

„Olyan sürgős volt”

11

17-18

I. 7 +

I. 1.

Nevetséges dolog,mert

Horány üdülősziget

12

18-19

I. 7.

„Hol voltak oda szovjet tankok? Hát nevetséges volt!”

13

19-20

I. 7.

Csak szekírozás volt a nők bevonulása

14

20-21

I. 7.

„Nem azér, mert jaj, Istenem, majd jönnek a szovjet tankok.”

15

21

I.1.

Ott kellett tankcsapdát ásni

16

22

I.7.

Hát ez ez egy egy röhej volt”

17

22-23

I. 1.

23-án reggel 8-ra kellett a KISOK pályára menni

18

24

IV. Kiszólás

„Nem tudom pontosan már, hogy hol van az”

19

24-26

I. 1.

Sokáig kellett álldogálni, aztán elindultak

20

26-29

I. 8. Beszúrás

Auschwitzban van egy felvétel a nők munkaszolgálatba meneteléről

21

29-31

I. 1.

A Vízműig gyalogoltak, majd ott aludtak

22

31-32

I. 7.

Kényelmes volt

23

32-34

I. 3.

Ott összekerült az édesapja barátjának a lányával

24

34-37

I.1

I. 3

Ő átszökött Csehszlovákiából és azt tanácsolták neki, hogy vonuljon be munkaszolgálatba

25

37-38

IV.

„Meg a na. Most nem jut eszembe. Zongoraművész. Milyen Imre?”

26

38

I. 8.

„Annak a sógornőjével. Egy vak zongoraművész.”

27

39

V.

„Nem tudom.”

28

40

IV.

„Nem jut eszembe a neve.”

29

41

V. 1.

„És ezt a kassai embert, őt hogy hívták?”

30

42

I. 1.

„Úgy, hogy annak a sógornője is ott volt.”

31

42

I. 7.

„Szóval nem volt rossz társaság”

32

42-44

I. 3.

Tovább mentek, végig gyalog

33

44-45

I. 8.

A Dunán azért nem kellett átúszni, ott komppal mentek

34

45-46

I. 7.

Mire odaértek sötét volt, hosszú volt az út

35

46-51

I. 3.

Egy katonai alakulat volt a szigeten, felajánlottak különböző könnyítéseket

36

51-52

IV.

I. 7.

„Fogalmam sincs, hogy kik voltak azok, de hogy valami – valami ö nem egészen legális dolog vót, az biztos”

37

52-54

I. 1.

Gyereküdülőben helyezték el őket

38

54-56

II.

Egy hosszúkás dobozban aludtak

39

56-57

IV.

„Úgyhogy, hát kinek milyen fölszerelése volt.”

40

57-60

I. 3.

Egy nő a kisgyerekét is magával hozta

41

61

I. 7.

Fegyelmezett gyerek volt

42

62

V. 1.

„Mekkora gyerek volt ez? Hány éves lehetett a kisgyerek?”

43

63

I. 7.

Szépen elvolt

44

63-64

I. 1

Reggel elindultak

45

64-69

I. 3.

Reggelire pótkávét kaptak, és utána egész nap ásni kellett

46

69

IV.

„hát ahogy ment”

47

69-70

I. 7.

„De hogy mi volt olyan nagyon fontos benne, azt azt a mai napig nem tudom.”

48

70-72

I. 7

III.

Szekírozás volt, mert oda biztos nem mentek tankok

49

73

V. 2.

„Igen, nagyon abszurd”

50

74-76

I. 6.

A kolléganői szerint azért halálcsapda, mert a szovjetek halálra fogják magukat röhögni rajta

51

76-78

I. 7

A tisztek behülyített pacákok voltak.

52

78-79

I. 1.

„Odavoltak a nagy megtiszteltetéstől, hogy táborparancsnokok lesznek.”

53

79-82

I. 3.

A parancsnokok megjegyzéseket tettek

54

83

V.

„Féltek valószínűleg, nem?”

55

84

IV.

„Féltek. Igen”

56

84-85

I. 8.

Még más megmagyarázhatatlant is mond

57

85-87

I. 3.

Még egy megjegyzés a nők korábbi életével kapcsolatban

58

87

I. 1.

„És akkor most táborparancsnokok lettek”

59

88

V. 2

„Lehettek. Ühm.”

60

89-91

I. 1.

Esőben is ástak, nem száradtak meg a ruháik

61

92

V. 1.

„Nem lehetett ott tüzet rakni? Vagy ilyen lehetőség nem volt?”

62

92

IV.

„Nem. Ühm.”

63

93

I. 1.

Nem volt mellékhelyiség csak latrina

64

93-96

I. 3

A parancsnok nézte ahogy a nők ott guggolnak, és direkt arra sétált

65

96

I. 1.

„És akkor másnap megint mentünk. Félig vizes ruhába.”

66

96-97

I. 7.

„És mondom, én még jól jártam.”

67

97

III.

„Mert nekem volt sportos fölszerelésem.”

68

97-98

IV.

„Úgyhogy—Ez volt.”

69

98

IV.

„Ki fog hűlni a kávéja.”