kalandjáték indítása

Készítette: 

Surányi Gabriella

PTE - BTK Filmelmélet-Filmtörténet és Kommunikáció MA

Sorszám	Évszám	Esemény
0.		Felmenői Elzász környékéről, zsidó kereskedőként érkeztek
0.	1800-as évek	Apai nagyapja diplomás orvos, Sopron környékén laknak
0.	I. vh	Apját egyetemista korában viszik a háborúba (4 év a keleti fronton, orvosként)
1.	1910-es évek vége	Születés, Sopron környéki faluban
2.	Gyermekkor	Szegény körülmények között, parasztházban éltek. Később nagyobb házba költöztek
3.	Elemi iskola	2 évfolyam az apácák között a faluban
4.	Reál iskola	Sopron, 8 év, bejárós (németül, franciául tanulnak)
5.	Gimnázium	Sopron, jó tanuló, kitüntetéssel érettségizik
6.	1930-as évek vége (?)	Numerus clausus ellenére felveszik a Műegyetemre, építész szakra
7.	1938.	Első zsidó tv. Apja nem gyógyíthatott többet
8.	1940-es évek	Közgazdasági Egyetemre beiratkozik, nem kerül Ukrajnába munkaszolgálatra
9.	1942 körül	Zsidók deportálása Auschwitzba (apját, anyját, húgát elviszik, gyárban dolgoznak, apja orvos a táborban)
10.	1942 karácsony	Erdélybe küldik munkaszolgálatra, Kovászna megye, Bereck, 13. zászlóalj
11.	1943 március	Tápiósülyre kerül, barakkokat építenek, tábornokparancsnokság épületének felépítését is rá bízták
12.		Kiugrik az 1. emeletről, megszökik
13.		Hazamegy, a családját elvitték (felesége a téglagyárba kerül, ahonnan megszökik és bújtatják)
14.		Barakktársa apja védett házban lakik, beajánlják, ott él
15.		Zsidó bizottság, vagy tanács által dolgozni kezdenek a Sváb-hegyi Magestic szállón
16.	1944 december környéke	Az SS-Wirtschaft lopásaihoz kell segédkezniük
17.	1944 karácsonya	SS tisztek Röjtökmuzsajra tartanak (szomszéd faluban született), így velük megy
18.		Szovjetek Piliscsabánál körbekerítik őket, kiugrik a kocsiból és elmenekül, egy általános iskolában bujkál
19.		Tovább megy, az első faluba bekéredzkedik és befogadják
20.		Betörnek az oroszok és a tetvetlenítő állomásra viszik dolgozni
21.		Esztergom felől német ellentámadás, lövészárkokat ás
22.	1945 február	Igazolást hamisít magának és elindul Pest felé, bezárják egy pincébe, de a papír megmenti
23.		Újpesten a víztoronynál újból igazoltatják, bezárják, de kiszabadul
24.		Hazaért, anyósa és felesége otthon várja
25.	1945	Szülei és testvére is hazaérnek (Sopronba), mindenüket elvitték
26.	1945 után	Építészeti magánirodát nyit (tetőfedés, stb.)
27.	1949 (2 év)	Pécsi Tervező Irodához kerül, MSZMP tag lesz
28.	1951-1952	Lakótervnél kezd el dolgozni, Parlament: Ipari Osztály
29.	1956	Apjáék elmenekülnek Sopronból (testvére is), először Bécsbe, majd Svédországba
30.	1956	Feleségével és két gyerekével Sopronba költöznek, hogy vigyázzanak apja lakására, a helyi tervezőiroda vezetője lesz
31.	1957	Brüsszelbe költözik 1 évre, hogy a világkiállításon műszaki ellenőrként dolgozzon
32.		Apja, miután hazatértek büntetésből a központi rendelőintézetben dolgozik
33.		Lakótervtől kirúgják, 6 évre Afrikába költözik
34.		Pesten él
35.	2004	60. házassági évforduló, felesége meghal
36.	2005	Az interjú készítésének ideje

 

Jelmagyarázat: H - hipotézis, V – várható esemény

0. Felmenői Elzász környékéről, zsidó kereskedőként érkeztek

- H. 0.1fontosnak tartja a felmenőket

- H 0.2 kereskedők és értelmiségiek

- H 0.3 Franciaország és Németország határról származnak

0. 1800-as évek - Apai nagyapja diplomás orvos, Sopron környékén laknak

- H 0.1 értelmiségi család

- H0.2 összetartás (mindenki a környéken él)

-> V 0.1 Ő is értelmiségi pályára lép

-> V 0.2 Zoltán László is a környéken fog letelepedni

0. I. vh - Apját egyetemista korában viszik a háborúba (4 év a keleti fronton, orvosként)

- H. 0.1 Az orvoslás családi mesterség

-> V 0.1 Ő is folytatni fogja a tradíciót

-> V 0.2 Hasonló ok miatt nem tudja majd folytatni a tanulmányait

1. 1910-es évek vége - Születés, Sopron környéki faluban

- H 1.1 Nincs meghatározva pontos dátum, nem olyan fontos számára, a lényegre szorítkozik

- H 1.2 Sopron fontos szerepet játszik az életében

->V1.2 Ez még a későbbiekben is meghatározó lesz

2. gyermekkor - Szegény körülmények között, parasztházban éltek. Később nagyobb házba költöztek

- H2.1 Azt próbálja érzékeltetni, hogy az I. vh után is fel tudott a család hamar épülni az elszenvedett veszteségekből

3. Elemi iskola - 2 évfolyam az apácák között a faluban

- H3.1 keresztény iskolába jár, így valószínűleg nem mélyen vallásosak

-> V 3.1 A II. vh alatt ennek még lehet jelentősége

4. Reáliskola - Sopron, 8 év, bejárós (németül, franciául tanulnak)

- H4.1 Értelmiségi közeg

- H4.2 Továbbtanulási lehetőség

-> V4.2 Tovább fog tanulni

5. Gimnázium - Sopron, jó tanuló, kitüntetéssel érettségizik

- H. 5.1 A kialakult történelmi helyzet ellenére továbbtanulási lehetősége van

-> V5.1 Egyetemen tanulhat tovább Budapesten

-> V5.2 Orvosnak jelentkezik

6. 1930-as évek vége (?) - Numerus clausus ellenére felveszik a Műegyetemre, építész szakra

- H6.1 Kiváltságos, hogy felveszik építésznek

- H6.2 Az egyetemen meg fogják különböztetni a származása miatt

- H6.3 Már itt is „ügyeskednie” kell, hogy el tudja végezni

7. 1938. - Első zsidó tv. Apja nem gyógyíthatott többet

-H7.1 Valószínű ez kihatással lesz az egész családra

-H7.2 Nem csak az apját fogja érinteni a zsidó tv

-H7.3 Nem költözik vissza Sopronba, hogy a családnak segíthessen

->V7.3 Saját tanulmányainak befejezése fontosabb

8. 1940-es évek - Közgazdasági Egyetemre beiratkozik, nem viszik munkaszolgálatra Ukrajnába

- H8.1 Azért iratkozik be, hogy minél később vigyék munkaszolgálatra

-> V8.1 Ez saját bevallása szerint is így volt

9. 1942 körül - Zsidók deportálása Auschwitzba (apját, anyját, húgát elviszik, gyárban dolgoznak, apja orvos a táborban)

- H9.1 Család egyik része együtt marad

- H9.2 Apa a foglalkozásának megfelelően dolgozhat a táborban

- H9.3 A háború végig nem hall majd róluk

- H9.4 Van esélyük a túlélésre

->V9.4 A háború után mindannyian hazatérnek

10. 1942 karácsonya - Erdélybe küldik munkaszolgálatra, Kovászna megye, Bereck, 13. zászlóalj

- H10.1 Életének meghatározó élménye első munkaszolgálata (pontosan emlékszik mindenre)

- H10.2 Itt tanulja meg, hogyan kell túlélni

- H10.3 Talpraesettsége miatt feltételezhető, hogy sikerül kikerülnie élve

->V10.3 Itt tanulja meg, hogy minden felkínálkozó lehetőségre azonnal igent kell mondani, mindent el kell vállalni

11. 1943 március - Tápiósülyre kerül, barakkokat építenek, tábornokparancsnokság épületének felépítését is rá bízták

- H11.1 Nem esik kétségbe, megpróbál túlélni

- H11.2 Mindent elvállal, csak hogy szabadulhasson

- H11.3 A tábornokparancsnokság építése közben befolyásos személyekkel ismerkedik meg, jó viszonyt alakít ki velük

-> V11.1 Többen meghaltak a munkaszolgálat alatt, közben, után

-> V11.2 Svájci védlevelet kap a családtól, továbbküldik egy másik laktanyába

->V11.3 Mind a parancsnokok, mind a munkaszolgálatosok részéről több emberrel jó kapcsolatban volt, szökés lehetősége

12. - Kiugrik az 1. emeletről, megszökik

- H12.1 Bármit megtenne azért, hogy hazajuthasson

- H12.2 Nem fél semmitől

-> V12.2 Ez a későbbiekben is megmutatkozik, inkább nagyobb kockázatot vállal, hogy túlélhessen

13. - Hazamegy, a családját elvitték (felesége a téglagyárba kerül, ahonnan megszökik és bújtatják)

- H13.1 A család teljesen szétszakad

- H13.2 Hasonló utat jár be a felesége is, hasonló életösztönökkel rendelkezhet

- H13.3 Otthon több információhoz juthat a családjával kapcsolatban

- H13.4 találkozhat hasonló sorsú ismerőseivel

-> V13.4 egyik barátja is otthon tartózkodik, így ő tud neki segíteni a következő lépésben

14. - Barakktársa apja védett házban lakik, beajánlják, ott él

- H14.1 Jogilag nem jelent különleges státuszt

- H14.2 Sokáig itt sem maradhat

->V14.3 A németek, nyilasok feltételezései szerint a védett házban a tehetősebb zsidók laktak, így jó prédának tartották őket. Több embert innen vittek el a későbbiekben, hogy a Dunába lőjék

15. - Zsidó bizottság, vagy tanács által dolgozni kezdenek a svábhegyi Magestic szállón

- H15.1 SS-nek köze lehet a dologhoz

- H15.2 Ruhát és ételt kapnak cserébe

->V15.1 „az SS az ott lakókat védte”

16. 1944 december környéke - Az SS-Wirtschaft lopásaihoz kell segédkezniük

- H16.1 Csak úgy juthatott be, ha németül beszélő magyarnak adta ki magát, zsidóként erre nem lett volna jogosult

- H16.2 Ebben az időszakban deportálták/végezték ki a legtöbb zsidót Budapesten. Az SS-Wirtschaftnak való segédkezés megnövelte túlélési esélyeit

->V16.2 Itt is előjön, hogy az „ügyeskedései” által tudja túlélni ezt a korszakot

17. 1944 karácsonya - SS tisztek Röjtökmuzsajra tartanak (szomszéd faluban születetett), így velük megy

- H17.1 Újabb kockázatot kell vállalnia, hogy haza juthasson

- H17.2 Menekülés újból

- H17.3 Már nem csak a németektől kell rettegni, ha ugyanis német katonai ruhában találnak rá a szovjetek, azonnal lelövik

18. – Szovjetek Piliscsabánál körbekerítik őket, kiugrik a kocsiból és elmenekül, egy általános iskolában bujkál

- H18.1 Csak a vakmerő magatartása mentheti meg

- H18.2 Szerencsére kell hagyatkoznia

- H18.3 A következő lépést nem lehet előre kiszámítani

->V18.2 A szovjetek bemennek az általános iskolába ahol bujkál. Szerencséjére ő akkor jön fel a pincéből, megkérdezik tőle, hogy van-e nála fegyver és mivel nincs, elengedik. Ezután a pincébe gránátot dobnak és felrobbantják.

19. – Tovább megy, az első faluba bekéredzkedik és befogadják

- H19.1 Segítőkész helybéliek

- H19.2 Szükség van munkaerőre, a férjük nélkül maradt asszonyoknak

20. - Betörnek az oroszok és a tetvetlenítő állomásra viszik dolgozni

- H20.1 Új ellenség

- H20.2 Fő motivációja, hogy végre hazajusson

- H20.3 Remény, hogy a háború véget ér

21. - Esztergom felől német ellentámadás, lövészárkokat ás

- H21.1 Újból kényszermunkára fogják

- H21.2 Feltételezhető, hogy itt is sikerült ügyesen kibújnia a feladat alól

->V21.2 A szovjet őr ásta helyette az árkot, mert olyan lassan haladt

22. 1945 február - Igazolást hamisít magának és elindul Pest felé, bezárják egy pincébe, de a papír megmenti

- H22.1 Újból a szerencsén múlik az élete

- H22.2 Még mindig távol van az otthonától, bár egy megyében van

23. - Újpesten a víztoronynál újból igazoltatják, bezárják, de kiszabadul

- H23.1 Szerencse és ügyeskedés is segíthette a megmenekülésben

- H23.2 Motiválhatta, hogy már nagyon közel volt az otthonához

- H23.3 Érződhetett, hogy a háborúnak lassan vége van

24. - Hazaért, anyósa és felesége otthon várja

- H24.1 A feleség és az anyós is hasonló módon érhetett haza

25. 1945. - Szülei és testvére is hazaérnek (Sopronba), mindenüket elvitték

- H25.1 Ritka, hogy az egész család hazatérjen

- H25.2 „csak” anyagi kárt szenvedtek

-> 25.1 Boldogság érzése, hogy újra együtt van a család

26. 1945 után - Építészeti magánirodát nyit (tetőfedés, stb.)

- H26.1 Megpróbál talpra állni

- H26.2 Alulról kezdi el a saját szakmáját

- H26.3 Családjának anyagi biztonságot szeretne teremteni

27. 1949 (2 év) - Pécsi Tervező Irodához kerül, MSZMP tag lesz

- H27.1 Rövid idő alatt jut el ide

- H27.2 Anyagi biztonságot teremtett

- H27.3 Politikai befolyással bír

- H27.4 Oda megy, ahol munka van

-> V27.4 Későbbiekben is sokat költöznek

28. 1951-52. - Lakótervnél kezd el dolgozni, Parlament: Ipari Osztály

- H28.1 Egyre feljebb lép a ranglétrán

- H28.2 Politikai karrierje szempontjából a legkiemelkedőbb korszak

-> V28.2 Valószínű itt sem tudják, hogy zsidó származású

29. 1956. - Apjáék elmenekülnek Sopronból (testvére is), először Bécsbe, majd Svédországba

- H29.1 Félelem, hogy újra a II. világháborúhoz hasonló szituációban találják magukat, így elmenekülnek

- H29.2 Sopron környékére viszonylag lassan jutottak el a forradalomról a hírek

- H29.3 Apjáék sokáig nem térhetnek haza ezek után

30. 1956. - Feleségével és két gyerekével Sopronba költöznek, hogy vigyázzanak apja lakására, a helyi tervezőiroda vezetője lesz

- H30.1 Családi vagyon védelme

- H30.2 Családi összetartás

- H30.3 Úrakezdés lehetősége egy új városban

31. 1957. - Brüsszelbe költözik 1 évre, hogy a világkiállításon műszaki ellenőrként dolgozzon

- H31.1 Gyerekek nélkül mennek ki a feleségével

- H31.2 Remek lehetőség a későbbiekre

- H31.3 Kapcsolatai révén kerülhetett ki

32. - Apja, miután hazatérhetett, a központi rendelőintézetben dolgozik

- H32.1 Gyakorolhatta a saját szakmáját

- H32.2 Apja számára ez társadalmi státuszának csökkenését jelentette

33. - Lakótervtől kirúgják, 6 évre Afrikába költözik

- H33.1 Politikai presztízsveszteség

- H33.2 Valószínű a szakmáját gyakorolhatja kinn is

- H33.3 Nem feltétlenül kötődik szorosan Magyarországhoz

34. - Pesten él

- H34.1 A család többi tagja is itt él

35. 2004. - 60. házassági évforduló, felesége meghal

- H35.1 Hosszú házasságot értek meg

- H35.2 Kevés dolgot tudunk meg a feleségéről

36. 2005. – Interjú készítésének időpontja

- H36.1 Rengeteg kalandon ment keresztül élete során

- H36.2 Visszaemlékezése gazdag

Zoltán László Sopron mellett egy kis faluban született, valamikor az 1910-es évek végén, 1920-as évek elején. Apja orvos volt, akit az I. világháborúban elvittek a keleti frontra, ahol a szakmájában dolgozhatott. Valószínűleg hasonló élményeken ment keresztül, mint fia a későbbiekben. Azt is feltételezem, hogy nem vallásos zsidó családban nőtt fel, hiszen Sopron környékén sok zsidó élt, ő mégis katolikus iskolába járt.

A család összetartó lehetett, támogatták a gyerekek tanulását. Viszonylag szegények voltak, ám az apja szorgalma meghozta gyümölcsét, és ő lett a közösség orvosa.

Miután kitüntetéssel végezte a gimnáziumot, a numerus clausus ellenére Budapestre mehetett egyetemre építésznek. Már az egyetemen több atrocitás érte származása miatt, de kitűnt, hogy némi ügyességgel ezeket ki tudja játszani.

Hogy késleltesse a munkaszolgálatot beiratkozik a Közgazdasági Egyetemre is, ám 1942-ben mégis be kell vonulnia, s az erdélyi Kovászna megyébe kerül. Döntései, ettől a pillanattól kezdve, hazajutása esélyét növelik vagy csökkentik.  Kitűnik, hogy nem mindig a legkézenfekvőbb döntést hozta meg: többször kell letagadnia származását, hogy előnyhöz juthasson. Elve, miszerint „ha valamire kell jelentkezni, arra illik jelentkezni” végigkíséri hazatérése történetét. Az 1942-45 közötti időszakban hasznát veszi építész tudásának. Felesége szintén ügyes döntések és mások segítsége által kerül haza.

Hazatérése utána derül ki, hogy az egész családja túlélte. Szülei Sopron környékén maradnak, míg Ő és családja Pesten lakik. A megváltozott politikai légkör elősegítette társadalmi felemelkedését. Többször költöznek a Párt utasítására.

1956-ban szülei Bécsbe, majd Svédországba menekülnek. Ő kénytelen Sopronba költözni, hogy megmentse a megmaradt családi vagyont. Amikor szülei hazatértek, apja nem kerül vissza régi állásába, hanem a rendelőintézetben helyezik el, ami a korábbi praxisához képest presztízsveszteséget jelent számára.

Ezek után több külföldi állást vállal, hiszen itthon elbocsátották a Lakótervtől, s így megszűnt biztos megélhetési forrásuk.

Innentől kezdve, sem pontos dátumokat, sem konkrétumokat nem említ, annyit emel ki, hogy a felesége 2004-ben, házasságuk 60. évében meghal. 2005-ben nyugdíjasként él Budapesten.

 

Jelmagyarázat: H- hipotézis V - várakozás

Sorszám	Hossz	Típus	Tartalom
1.	1.	V. egyéb: V.1. kérdés	Felkérés élettörténet elbeszélésére

H. 1.1. felkérés élettörténet elbeszélésére

H. 1.2. ezzel teljes szabadságot biztosít az interjúalanynak

V. 1.1. belekezd az élettörténetbe

V. 1.2. visszakérdezés

2.

2.

IV. kiszólás

---Élettörténetemet—Erről is van írás (…….) De olyan is van.

H. 2.1. elmerengés – mi lehet fontos?

H. 2.2 írásban már elmesélte a fontosabb dolgokat

V. 2.1. az interjúalany visszakérdez

V. 2.2. belekezd ettől függetlenül

V. 2.3 az interjúztató újra kérdez

3.

2-4.

I. elbeszélés: I. 7. evauláció

Hát ö: falun születtem. Az apám ott ö: orvos volt. És hát a városba jártam iskolába, --- kitüntetéssel végeztem, és ennek következtében numerus clausus

H. 3.1. a hazatérésre fog fókuszálni

H. 3.2. csak a fontosabb dolgokat emeli majd ki

H. 3.3. iskola, továbbtanulás is központi szerepet kap az előéletében

V. 3.1. vázlatosan fogjuk megismerni a történetet

V. 3.2. az interjúztatónak többször rá kell kérdeznie, hogy mindent részletesen elmondjon

V. 3.2 ehhez kapcsolódóan kérdez rá az alany egy részletre

4.

4.

IV. kiszólás

Tudja mi volt az?

H. 4.1. megerősítést vár

V. 4.1. nem érdekli a megerősítés, folytatja tovább

V. 4.1.2. az interjúer bólogatott, így tovább tudja folytatni a történetet

5.

4-5.

I. elbeszélés: I.7. evauláció

Numerus clausus ellenére felvettek a Műegyetemre építész szakra.

H. 5.1. a helyzet bizonytalanságához képest, ő mégis tovább tudott tanulni

H. 5.2. erre büszke

V. 5.1 ebből a későbbiekben még előnye származhat

6.

5-11.

I. elbeszélés: I.1. tudósítás

A háború alatt, tehát a –második világháború alatt –folytattam az egyetemi tanulmányokat és az volt a szerencsém, hogy emiatt nem vittek ki Ukrajnába……. ---és Erdélybe vittek ki, tehát oda kellett bevonulni

H. 6.1 hosszabb tudósítással indít

H. 6.2 összetömöríti az egyetemi éveket

H. 6.3 nem gondolja fontosnak, hogy mi történt ebben az időben, mert nem tartozik a tárgyhoz

H. 6.4 csak a munkaszolgálat részt tartja fontosnak

V. 6.1 majd, ha kérdező érdeklődik, kifejti bővebben

V. 6.2 nem tartja fontosnak

7.

11-15.

I. elbeszélés: I.1 tudósítás

--Mint = mint ö: fiatal építészmérnök diplomás. – Nem sokáig voltam ott, egyszer csak – közölték, hogy áthelyeznek Budapest mellé. Az egy – műszaki – műszaki raktárhoz. –Az egy katonai -raktár volt. – Aztán ott is megkérdezték, hogy ki a kőműves, ki az asztalos -- …. Még néhányat közülük.

H. 7.1. részletesebben elmesélés, folytatása az előző szakasznak

H. 7.2. valami konklúziót szeretne levonni a történésekből

H. 7.3 gyorsan és izgatottan beszél

V. 7.1 ezt már érdekesebbnek tartja a története szempontjából

V. 7.2 valami történt itt, aminek a későbbiekben nagy hasznát veszi

V. 7.3 nem feltétlenül úgy emlékszik vissza rá, mint egy rossz emlék

8.

15-17.

I. elbeszélés: I.6. mellékelbeszélés

--Na most a munkaszolgálatnál volt egy szabály, hogy –ha valamire kellett jelentkezni, akkor illik jelentkezni akkor is, hogyha- -- Az csak jobb lehet, mint a mint hogyha nem jelentkezik az ember-

H. 8.1. ez lesz számára a legfontosabb hozzáállás

H. 8.2 a későbbiekben is eszerint fog élni

H. 8.3 ebből adódóan több helyzetből is jól fog kijönni

V. 8.1. alaptézis

V. 8.2. nem csak az akkori helyzetére utal ezzel

9.

17-25.

I. elbeszélés: I.7. evaluáció

-Így aztán -----a Pest melletti táborba –hát ö: én építészként egyedül kerültem, és került oda pár ö: építőipari szakember. …. Már most derült ki, hogy egészen más a szakmájuk.

H. 9.1. saját szakmájában tudott dolgozni a munkaszolgálat alatt

H. 9.2 tábori élet felelevenítése

H. 9.3 előrelépés lehetőségét vetíti elő

V. 9.1 büszke arra, hogy tudásának hasznát vehette itt is

V. 9.2 lefesti, hogy milyen munkákat végzett a többiekkel

V. 9.3 visszacsatol arra is, amit az előzőekben elmondott

10.

25-30.

I. elbeszélés: I.5 külsőleg átélt történet

Hát aztán a-z évek során sok mindenre fény derült, például arra – hogy az egyik –ács, tetőfedő szakember az ma Los Angeles díszpolgára. ---És a legnagyobb beruházó Kaliforniában. --- ….Sajnos, ma már nem, hanem akkor, ezek jó része – jó része elpusztult a későbbiek során.

H. 10.1. Kiemeli mások történetét, akikkel együtt dolgozott

H. 10.2 Sorsok összefonódása, és további életük

H. 10.3 „elpusztult” szó használata

V. 10.1. kiből mi lett, követte a többiek életét is tovább

V. 10.2 mennyi különböző emberrel találkozott és az, hogy belőlük akár fontos ember lett inspiráló lehet számára

V. 10.3 nem tarthatja természetes halálnak, ha valaki a háború során hal meg, tragédiaként éli meg

11.

30-33.

I. elbeszélés: I.8. beszúrás

A ----- Horthy proklamáció –idején nekem egy -hamis svájci védlevelet küldtek. Valamelyik rokonom Pestről. -----Egy páran kaptunk hasonlókat --és akik ilyennel rendelkeztek, azokat az ottani táborparancsnokok --alezredesek összeszedtek- Talán hatan voltunk?. Összeszedte, és egy -őrmester kíséretében --budapesti Albrecht Laktanyába küldte.

H. 11.1. nem emlékszik pontosan hányan voltak

H. 11.2. a védlevél fontos pontja volt a túlélésének

H. 11.3 az áthelyezéséhez vezetett

V. 11.1. nem biztos, hogy fontos, hogy hány társát helyezték át

V. 11.3. ebből indul ki egy újabb történet, ami előrelendíti a későbbi eseményeket

12.

33-34.

I. elbeszélés: I.1 tudósítás

Amikor megérkeztünk,azonnal láttuk, hogy --hogy -----félrevezettek minket de már nincs (...).

H. 12.1. új történetet vezet be

H. 12.2 töredék mondat, kijelentő

V. 12.1 félrevezették őket

V. 12.2 megviselte ez az esemény, ezért nem fejezte be valószínűleg

13.

34-36

I. elbeszélés: I.8 beszúrás

A harmadik laktanyába összeszedték a társaságot, alakulatokat képeztek, és vitték ki őket Németor- (…) Ausztriába. Németország.

H. 13.1. mi lett a többiekkel, ez lehetett volna az ő sorsa is

H. 13.2. nem emlékszik pontosan hova vitték őket

V. 13.1. pont azért, amiért vele is ez történhetett volna nem szívesen emlékszik vissza rá

V. 13.2. zavaros, összemosódhatott, hogy mikor, kit, hova vittek

14.

36-41.

I. elbeszélés: I.7. evaluáció

-Na, az első –nap észrevettem, és amint sötét lett, olyan nagy fejetlenség volt, ott bementem az egyik -üresen hagyott kaszárnyai szo- laktanyai szobába, és annak az ablakából kiugrottam a -(...) --Szép ugrás volt, mer az első emelet -első emeletről ugrottam. Hajtsd bentebb az ablakot! -De: szerencsére földet értem ---egy-egy perccel később még annyi se, jött a járőr, amelyik körbe ment a lakóház körül, hát akkor én már mint békés gyalogos mentem ott fölfelé. ---Igen ám, de nem volt hova menni.

H. 14.1. megmenekülés, menekülés történet

H. 14.2. szerencse felvezetése

V. 14.2. többször előkerül a történet folyamán a szerencsének a jelentősége ebben a szakaszban.

15.

41.

IV. kiszólás

Éjszaka volt, hova menjek? Mit csináljak?

H. 15.1. kérdésfelvetés az adott szituációban

V. 15.1. történetet folytatja, csak eszébe jut, hogy akkor mit érzett

16.

41-42.

I. elbeszélés: I.6. mellékelbeszélés

--És ugye megint a szerencse.

H. 16.1. drámai kijelentés

V. 16.1. nyomatékosítja elbeszélőként, hogy a szerencsének mekkora szerepe volt a túlélésben

17.

42-43.

I. elbeszélés: I.6 mellékelbeszélés

Előbb amint mondtam, hogy --a fájdalmas emlékek nem mindig fájdalmas emlékek, hanem a szerencsére (…). Meg a saját saját –ügyességére? Hagyatkozott az ember.

H. 17.1. fokozza az előbb elmondottakat

V. 17.1. folytatja ennek a gondolatmenetnek a kifejtését

18.

43-45.

I. elbeszélés: I.1 tudósítás

--Na és elmentem először a lakásunkra. Idézőjelben mondom, ahol azonban senkit sem találtam, mert -családomat már akkor elvitték. Valamilyen máshová. Nem tudta senki megmondani, hova.

H. 18.1. családjáról kiderül, hogy őket is elvitték

H. 18.2. tájékozódni szeretett volna, de senki nem tudott semmit

V. 18.1. felmerülhetett benne, hogy esetleg már nem is élnek

V. 18.2 ezek szerint a faluban még talált embereket, akiknek sikerült elbújniuk

19.

46-50.

I. elbeszélés: I.1. tudósítás

-----Eszembe jutott, hogy --az egyik ---priccstársam a barakkból --annak egy keresztény menyasszonya --volt. Tudtam, hogy hol lakik ---este odamentem –legnagyobb meglepetésemre --ott volt már az én --barakktársam, priccstársam is, aki szintén megszökött a laktanyából a más = módon. Na ok aztán befogadtak engem egy egy-két napot bújtattak ott, etettek.

H. 19.1. Jó élményként éli meg

H. 19.2. nem csak ő volt olyan leleményes, hogy meg tudjon szökni

H. 19.3 a feleség is otthon volt

V. 19.1. erre utalhatott az előző mondatokban, hogy nem csak rossz dolgok történtek

V. 19.2. szerencse, mint tényező

V. 19.3 tudnak róla pár napot gondoskodni

20.

49-50.

I. elbeszélés: I.8 beszúrás

----Az asszony ma is él. Jó kapcsolatba vagyok vele.

H. 20.1. hálás nekik a mai napig

V. 20.1. jó kapcsolatban maradtak, kijelenti

21.

50.

I. elbeszélés: I.8 beszúrás

---És nem fájdalmas ez az emlék sem.

H. 21.1 megerősíti, hogy nem minden volt rossz

V. 21.1 optimistán áll hozzá az eseményekhez

22.

50-57.

I. elbeszélés: I.1 tudósítás + I.7 evaluáció

A -barátomnak, priccstársamnak az édesapja viszont --egy úgynevezett védett házba -volt. A védett ház, az --az hát azér az irodalom sokat ír róla, az az SS-eknek a védnöksége alatt állott. --Azoknak az SS-eknek, akik a tárgyalásokat folytatták -különféle, akkori zsidószervezetekkel -ellen (……). ---Ez a bizonyos teherautó -üzlet, meg a - meg a különvonat, amivel egyesek elmehettek Svájcba, ezek a tárgyalások ott folytak --és ez a -bácsi, hát akkor bácsi volt --bekerült ebbe a házba --és ----és engem a - a barátom már nem akart, nem tudtak tartani ott a menyasszonyának a lakásába, hanem oda beajánlott. Ők is befogadtak egy időre. --Biztonságba volt ott az ember, mert oda a nyilasok --nem jöhettek be.

H. 22.1 Elmagyarázza mi is volt a védett ház

H. 22.2 a barátai révén kerül be

H. 22. 3 biztonságérzetet adott neki egy időre

V. 22.1 ettől függetlenül nem volt teljesen biztonságban senki sem, aki ott élt

V. 22.2 sokat köszönhet nekik

V. 22.3 volt ideje kitalálni, hogy mi legyen a következő lépés, ami a túléléséhez vezetheti

V. 22.4 talán a házban talál valakit akivel sikerül továbblépnie

23.

57.

IV. Kiszólás

Kis vizet iszom.

H. 23.1. elfáradt a sok beszédben

H. 23.2 erőt kell gyűjtenie ahhoz, hogy tovább tudja folytatni a történetet

24.

58.

V.2 kérdezői megerősítés

Jó

H. 24.1. időt ad neki

25.

59.

IV. Kiszólás

Megkínálhatom valamivel?

H. 25.1. udvarias

26.

60.

V.2 kérdezői megerősítés

Köszönöm szépen, egy pohár vizet én is kérnék.

H. 26.1 vizet kér

27.

61.

IV. kiszólás

Vizet? Vagy- --------------------------Hát ne hagyja ezt a kekszet.

28.

62.

V.2 kérdezői megerősítés

Jó, köszönöm

H. 28.1. szeretné a beszélgetést tovább görgetni.

29.

63.

IV. kiszólás

------Hol hagytuk abba? Ja, igen a védett háznál.

H. 29.1. folytatni szeretné

V. 29.1 erőt gyűjtött hozzá

30.

64.

V.2 kérdezői megerősítés

Igen

H. 30.1. szorgalmazza a folytatást

31.

65.

II. leírás

----A védett házba volt néhány ilyen fiatalember, aki valahogy úgy került –úgy került oda, ahogy én.

H. 31.1. megjelennek hasonló sorsok

H. 31.2 más is rendelkezett hasonló kapcsolatokkal

V. 31.2 a védett ház lényege végül is ez volt

32.

66-67.

II. leírás

----Érdekes módon, a -találkoztam össze az egyik egyetemi tanársegédemmel ----aki később a Műegyetemnek a rektora lett. (…) furcsa sorsok. -------És ö: az SS, az ott lakókat védte. Hát érdekük volt. Főleg azokat a ----Mi volt az? Zsidóbizottság? Nem tudom, hogy hívták őket. --Zsidótanács? Talán? Akikkel tárgyaltak.

H. 32.1. több kitekintés van az elmondottakban

H. 32.2 ismerőse itt is tudott segíteni

H. 32.3 nem pontosak az emlékek

V. 32.1. érdekes sorsokat említ megint, ez többször előjön az elmondottakban

V. 32.3. nem pontosan emlékszik az adatokra, nem is tartja fontosnak őket, hiszen ez is csak egy szakasz volt az életében, ami a hazajutásban segítette

33.

69-70.

II. leírás

Na, mindegy, hát nekik munkaerőre volt szükségük, és ---és ö: éreztük ottan néhányan, hogyha dógozunk nekik, akkor megvédenek. (…) kell nekik.

H. 33.1. helyzetfelismerés

H. 33.2. érzések nélkül körülírja, hogy ezt kellett tenniük

V. 33.1. segített elfogadni, hogy ez is csak egy állapot

V. 33.2. szükséghelyzet

34.

70-81.

I. elbeszélés: I.7. evauláció

Hát ö: így kerültem én aztán egy –egyik nap a -a Sváb-hegyi Magestic szállóhoz. Amelyik valamikor az SS-nek egy ilyen kínzó kamrája volt, de akkor már, mivel túl közel dörögtek a - a szovjet ágyúk, akkor már azok mind elmenekültek, az ottaniak. Egyedül az úgynevezett SS Wirtschaften [németül], tehát a gazdasági részleg maradt ott utoljára -utóvédnek. Hát akiknek az volt a dolguk, hogy amit lehet, még összeraboljanak. --És ezekhez a rablásokhoz kellett a -kellett a fizikai segítség. Hát például ----az egyik ö: villából az Andrássy úton, azt hiszem, báró Koryn, nem biztos, hogy o, báró Korynnak elvitették negyven öltönyét, Hát azt valakinek be kellett a -teherautóba -rakodni. -Akkor az utolsó napok, akkor ez már közeledett a -Budapest körülzárása. Az utolsó napokba –még ellopták a török követség Mercedesét. ---És azt nekem a Sváb hegyen ott a fogaskerekű mellett át kellett festeni terepszínűre. Hogy abból német katonai -jármű legyen. Hát ilyen fontos feladatokat láttam el. ---Ennek ellenébe viszont ö: még enni is adtak ott néha.

H. 34.1. ezt a szakaszt izgalmasnak és érdekesnek tartja

H. 34.2. részletező leírás a pontos feladatokról

H. 34.3. bemutatja, hogyan tudták túlélni

V. 34.1. valószínű ezt úgy tudta túlélni, hogy letagadta a származását és németül beszélő magyarnak adta ki magát

V. 34.2. talán ezt „élvezte” a legjobban

V. 34.3. németek hozzáállásának pontos leírása, hogy nekik mi volt a fontos ebben a szakaszban, viszont cserébe kaptak élelmet

35.

81-92.

I. elbeszélés: I. 4 drámai elbeszélés

--Amikor aztán jött a Karácsony -este, mikor már azok, akik ott maradtak a- azoknak is menekülni kellett, akkor egy kis teherautóba --még az utolsó szajrékat berakodtuk ---és -----egy őrnagy, egy civil és egy őrmester. Hárman, az őrmester vezette a teherautót ----elindultak volna, és amikor én ott álltam --ezt- kérdeztem, hogy hova mennek. Azt mondták, hogy ok Röjtökmuzsajra mennek. Ott lesz egy -ott van az új - parancsnokság, a még Magyarországon tartózkodó SS-nek. --És = akkor eszembe jutott, hogy = hát a szomszéd faluba születtem én. -Tehát ott ismerek mindent, az erdőt, a- --Ha én itt maradok Pesten, akkor itt = itt végem lesz. De ott talán -talán megmenekülök. Hát ismerős vagyok. Megkérdeztem, hogy elvinne-e elvinnének-e? -- Mutatták, hogy üljek be hátulra. No most ami érdekes jelent volt, a --civil ember nem tudom, az is valamilyen nagy ember lehetett, fogott egy pokrócot, és odaadta nekem. -Na, gondoltam, tényleg nagy bajba lehettek, hogyha -ha már ott tartunk, hogy nekem pokrócot adtok! Nehogy fázzak az úton..

H. 35.1. Részletesen elmondja, hogy indultak el, pontos dátummal

H. 35.2 a németek közé be tudott illeszkedni, hiszen segítettek neki

H. 35.3 szerencsére ráeszmél, hogy a szomszéd faluban él

H. 35.4 ott el tud rejtőzni, ha a felesége nincs még otthon

V. 35.1 valószínű az első lépés volt számára, hogy közelebb jutott az otthonához, illetve végre remény volt arra, hogy befejeződik a háború

V. 35.2 másképp nem is ment volna, hiszen, ha lebukik, akkor nem éli túl

H. 35.4 ismerős a terep, ahogy ő is mondja, könnyedén meg tudja várni a háború végét

36.

92-105.

I. elbeszélés: I.3 epikus + I.4 drámai elbeszélés

----És elindultunk --Szenteste. --A bécsi országúton mentünk, de hát ott már borzasztó -tumultus volt. Jöttek, meg mentek is az em- = Mindenki menekült valaki ellen, valami ellen. --Mindenféle jármű, stb., stb. --tolatott, tolongott. Eljutottunk ---majdnem Piliscsabáig. --Mikor megállt - éjfél felé megállt a teherautó, teljes csend volt --és egyszer hallom, mikor –az őrmester hangja volt, Die Russen sind da. [németül] Németül, itt vannak az oroszok. --azt jelentette, hogy a bécsi országutat akkor abban az --abban az ö- -percen azokban a percekben -bekerítették a --bekerítették már a páncélosok. ----Csend volt, halálos csend volt. --Egyszer csak elővette a –z őrmester a géppisztolyát, és egy sorozatot adott le. Én nem láttam, mer én hátulról sötétbe voltam, csak hallottam. Sorozatot adott le a --az úton arra a szovjet -tankra. Azt még hallottam, amikor -a ruszki egy nagyot káromkodik. És hallottam, mikor becsapódik ilyen fémes hang volt, becsapta a tanknak azt a -tetejét, oszt visszabújhatott, aztán utána kezdődött a balhé, mert hát ok kezdtek lőni errefelé. ---Hú-ha, gondoltam, most itt baj van! Kiugrottam a kocsiból hátul, és az út mellett egy árokba behasaltam, és kúsztam-kúsztam visszafelé, ameddig csak bírtam. --Közbe ott ment a -balhé.

H. 36.1. egyre jobban beleéli magát a szituációba

H. 36.2. gyors helyzetfelismerés

H. 36.3 el is játssza az adott helyzetet

H. 36.4 újabb esemény, ami a szerencsén múlott

V. 36.1. ezek lehettek számára az izgalmasabb kalandok, amiken átment

V. 36.2. elmeséli, hogy mennyire gyorsan kellett reagálni akkor

V. 36.3. drámai elemekkel tarkítja az elmondottakat

37.

105-109.

I. elbeszélés: I.7. evauláció

---És egyszer csak, má = amikor csendesebb lett a helyzet, akkor néztem, hol vagyok, az első épület az árok mellett --oda behúzódtam, gondoltam, itt má jó, jobban meg -védem magam, lementem annak a pincéjébe. Kiderült, hogy az egy kis elemi iskola volt --és --és a pincébe má voltak. -Voltak ö: mindenféle katonaszökevények ----civilek, mit tudom én, sötét volt. ------(…) alatt (…) Hajnalodott ----amikor --azt go- arra gondoltam, hogy inkább fölmegyek körülnézni, meg mi.

H. 37.1. tovább viszi a történetet

H. 37.2. sorstársakkal találkozik

V. 37.1. szuszpenz, hangulatteremtés

V. 37.2 az iskola nem lehetett túl messze az úttól, illetve valami erdei ösvény közelében lehetett

38.

109-115.

I. elbeszélés: I.2. Történet

Megyek föl a pincéből, és hallom, hogy fönt az egyik tanterembe má oroszul beszélnek. --Én azt hittem, hogy -hát én, én nem tudtam, hogy ellenség, fölmegyek, és --Jó reggelt! Beköszöntem. (…) valamilyen (…). ---Érdekes módon, nem nem csodálkoztak, csak megkérdezte az egyik, hogy - hogy van-e puska. Puska nyet [oroszul], És hát végigtapogattak. -----Aztán kimente ez, valamit beszéltek egymással oroszul, és akkor kiment az egyik, lement a pincébe, és onnét, ahonnan én följöttem, bedobott egy kézigránátot.

H. 38.1. újabb megmenekülés

H. 38.2. hosszabb összefüggő részben mondja el

H. 38.3. szovjet mentalitást is megmutatja

V. 38.1. a szerencsét vetíti elő

V. 38.2. érdekesnek tartja, hogy drámaian adja elő a történetet, miközben pusztán tényközlőként szeretne funkcionálni

39.

115-116.

III. Magyarázat

-Erre mondom, hogy -hogy = hogy minden –minden lépés, az szerencse dolga volt.

H. 39.1. tudatosítja bennünk, hogy minden a szerencsén múlt

40.

116-121.

I. elbeszélés: I.1. tudósítás

----De aztán --arra gondoltam, hogy ez így nem lesz jó ilyen közel a bécsi országúthoz --és a --hegyoldalon át befelé mentem az első faluig. ------Ott ö: bekéredzkedtem az egyik házba ---befogadtak. -Befogadtak, egy = egy asszony meg a lánya -nem, a nagymamavolt. Két asszony lakott ott ----és örültek, hogy férfi jön a házba. Először is féltek az oroszoktól, másodszor pedig kellett a -segítség. Tél vót, fűteni kellett, fát kellett -készíteni, fűrészelni, stb. --A férj, az a -háborúba volt. --Én ott dolgoztam nekik, ok adtak nekem -ennivalót. Aztán szépen --bejöttek oda is az oroszok.

H. 40.1. a hazatérés egyes elemének ismertetése

H. 40.2 újból mások segítségére hagyatkozik

H. 40.3 oroszok ismételt jelenléte

V. 40.1. nem sokkal messzebb lehetett az előző helyszíntől

V. 40.2. a nők is rászorultak az ő segítségére, hiszen nem csak a tél volt fenyegető rájuk nézve, hanem hogy senki nem tudta őket megvédeni az oroszoktól sem

41.

122.

I. elbeszélés: I.1. tudósítás

----Akkor ők is ők is munkaerőt kerestek.

H. 41.1. megállapítás

H. 41.2 újabb lehetőség a túlélésre

42.

122.

I. elbeszélés: I.8. beszúrás

Hát fontos beosztást kaptam építészmérnök létemre

H. 42.1. ironikus kiszólás

43.

123.

V. egyéb

A tetvetlenítő állomásra kapott beosztást.

H. 43.1megerősíti a kérdező a folytatásban és a helyszínben

44.

124-126.

I. elbeszélés: I.1. tudósítás

Igen, a tetvetlenítő állomás -azt jelentette, hogy egy nagy hordóba vizet forraltunk -hát nekem köllött a fát összeszedni, és meggyújtani -és a gőzbe beletették a katonáknak a tetves ruháit, és ez volt a tetvetlenítő állomás. De ez egy nagyon kemény munka volt.

H. 44.1. állapotleírás

V. 44.1 megpróbálja elmesélni, hogy milyen volt az élet egy ilyen helyen, és ezzel azt is sugallja, hogy itt volt a legrosszabb dolgozni.

45.

126-131.

I. elbeszélés: I.7.evauláció

--Egészen --addig csináltam én ezt. Egyszer csak jöttek, hogy --Esztergom felől német ellentámadás készülődik --és minden férfinak --menni kell a védelmi lövészárkot -ásni. --(…) környékén. A faluba -a falu az bányászfalu volt -sok ö: bányász fiatalember, akik –akiknek nem kellett bevonulni a háborúba katonának. -És elég jó kondícióba voltak, én meg eléggé leromlott voltam akkor. Na de hát ott sorba állítottak bennünket, és --és közölték, hogy kimegyünk most -lövészárkot ásni.

H. 45.1. érzékelteti, hogy ez alatt az idő alatt mennyire lefogyott

H. 45.2. újabb nehéz fizikai munkára fogják

H. 45.3. felvezetésként szolgál a történet folytatásához

46.

131-132.

I. elbeszélés: I.1 tudósítás

Azt mondták a bányászok, pedig ezek közül sok szlovák volt, hogy nem értik a nem értik, hogy mit mondanak ezek az oroszok, tolmácsot kérnek.

H. 46.1. érezhető egy kis feszültség

V. 46.1. sejthető, hogy ennek nem úgy lesz vége, hogy tolmácsot kapnak

47.

133-134.

I. elbeszélés: 1.5 külsőleg átélt történet

--Tolmács kell nektek? Mondta az orosz. Na, mindjárt ide lesz tolmács. És elment, és hozott egy korbácsot. Azt mondja, itt a tolmács. --Most má értitek, hova kell menni? Most már értjük.

H. 47.1. tud idézni konkrét párbeszédet az eseményről

H. 47.2. orosz katonai attitűd megjelenítése

H. 47.3 háború kegyetlenségének elővetítése

V. 47.3. a korszakra jellemző, már meglévő tudásunkra, erősít rá

48.

134-137.

I. elbeszélés: I.4 drámai

Úgyhogy kimentünk mindenkinek négy méter lövészárkot kellett kiásni --és akkor hazamehetett. Az volt a napi -feladat. Hát ok, reggel elmentünk, ok tizenegy óra, tíz, tizenegy óra felé kész voltak a négy méterrel, és szépen hazamentek. Én szenvedtem

H. 48.1. kényszermunka

H. 48.2 a munka, mint szenvedés

H. 48.3 napi rutin felvázolása

V. 48.1. az alany ezt a munkát viselte a legnehezebben, mivel itt már le volt fogyva és évek óta nem volt otthon

49.

137-141.

I. elbeszélés: I.3 epikus elbeszélés

---Nekem, nekem nem volt se négy méter, se három méter. Szenvedtem. Má mindenki hazament, csak az a hosszú puskás orosz katona, meg én vótunk ott. És --az ült ott az árokba, unatkozott. --Egyszer csak azt mondja, add ide már azt a szerszámot, hát hadd menjünk haza. Akkor én ültem az árokpartra, ő meg ásta a –a lövészárkot addig, amíg meglett a négy méter, és szépen hazamentünk.

H. 49.1. a katonák nemzetiségi alapon összetartanak

H. 49.2. pozitív helyzetleírás

H. 49.3 humor

50.

141-142.

I. elbeszélés: I. 7. evauláció

Azér mondom, hogy nem minden emlék --fájdalmas. --Vót ott humor is.

H. 50.1. helyzetkomikum

51.

142-143..

I. elbeszélés: I.1. tudósítás

Aztán egy egyik szép napon, ez február volt már -közölték a munkahelyemen ---hogy: vége az ostromnak, elfoglaltuk Budapestet, úgy = tudom február huszadika volt ez.

H. 51.1. fontos fordulópont

H. 51.2 dátum szerint is emlékszik rá

V. 51.1. itt tudta, hogy nagy esélye van a túlélésre

V. 51.2 a dátum nem stimmel, nem február 20-án foglalták el Budapestet

52.

143-145.

I. elbeszélés: I.8. beszúrás

-----Hát akkor mondom én akkor mehetek haza. ----Hát ö: igen. Mehetek haza, és akkor eszembe jutott, hogy nekem semmiféle írásom nincsen a -a helyzetemről.

H. 52.1. többször hangsúlyozza, hogy hazamehet

H. 52.2. felismeri, hogy okirat hiányában nem tudja majd magát igazolni

V. 52.1. mintha a mai napig nem hinné el

V. 52.2. cselekedni fog és tesz is a változás érdekében

53.

145.

IV.kiszólás

(…). Így hívták a szomszéd falut

H. 53.1. töredékes mondat, nem derül ki

V. 53.1. arra utalhat, hogy erre a helyre akarta kiállítani az igazolást

54.

145-151.

I. elbeszélés: I.6 mellékelbeszélés

Írtam -írtam egy - egy papirost. --Igazolom, hogy -Zoltán László építészmérnök, amióta -az orosz csapatok megszállták, ez akkor, a későbbiekben ez nagyon szakszerűtlen volt. Nem = nem voltak oroszok, hanem szovjetek, nem megszállták, hanem felszab- De énnekem - én akkor még így így így = írtam. Megszállták a községet, azóta itt a -izé állomáson, a tetve- milyen állomáson dolgozott. Igazolom, és tudtam azt, hogy a = a községi bíró tud oroszul. --És megkértem arra, hogy mellette -igazolja ezt, és mellette oroszul ugyanezt -a szöveget, hogy hogy az ugyanez volt-e, vagy nem, nem tudom.

H. 54.1. elmeséli, hogy hogyan gyártott magának igazolást

H. 54.2 mai szemmel szakszerűtlennek tartja

H. 54.3 izgatottnak tűnik

V. 54.1. folytatni fogja a gondolatmenetet

55.

152.

I. elbeszélés: I.7. evauláció

Megvan ma is az egész-írásom, mer aztán ez is később megmentette az életemet.

H. 55.1. nagyon fontos számára ez az igazolás

H. 55.2 különleges érzelmek fűződnek hozzá

V. 55.3 ez csak egy intermezzo volt, folytatni fogja a történetet

56.

152-154.

I. elbeszélés: I.2. történet

---Pecsétet is ütött rá a --a községi -valamilyen elöljáró. -Nahát vót már egy papírom --magyarul, oroszul --elindultam hazafelé.

H. 56.1 ezzel a papírral akkoriban elég jó helyzetben volt

V. 56.1. további történetek a hazajövetelről

57.

154-159.

I. elbeszélés: I.2 történet

---Nem sokat mentem visszafelé --az út mellett -ágyúk, géppisztolyok, Pest felé irányítva. Amerre mentem. Én nem értettem. Hát hogyha vége van a -az ostromnak, akkor mér vannak Pest felé irányítva a- Hát kiderült, hogy ö: a budai oldalról kitört egy bizonyos --védo csapat -erre a budai hegyek felé. És az oroszok hagyták, hogy azok menjenek –menjenek nyugat felé, és ahogyan -ahogyan jöttek, lassanként, egyenként ö: fogták el, vagy lőtték le oket. Úgyhogy ez a szűrő az út mellett egészen majdnem Piliscsabáig tartott.

H. 57.1. érzi, hogy már nagyon közel van a végéhez

H. 57.2. Pest megyét körbejárta és még mindig Piliscsabánál tart

H. 57.3 orosz útzár története

V.57.1. az előző történetekből okulva, valószínű tovább tud majd menni, hiszen van papírja

58.

159-170..

I. elbeszélés: I.4. drámai elbeszélés

---Hát ahogy mentem Pest felé, egy - egy ilyen járőr -elkapott --mentünk visszafelé --be egy nagy pincébe. --Ahol már -hát nem tudom, talán százan is voltunk? -Sebesültek --magyar katonák, nyilasok -- mindenféle ember, és ott sötét volt, nem tudom, mennyi ideig -lehettem ott, arra emlékszem, hogy nem volt víz, és nekem volt egy csajkám, és a mennyezetről csepegett a víz, és azt csajkába gyűjtöttem azt a vizet, és azt ittam. ----És ahogy -múltak az órák, talán napok -mindig újabb és újabb ö: foglyokat eresztettek be, és az egyik ilyen nyitás alkalmával odamentem, és ennek az orosznak odaadtam a papíromat. ----Elvitte. --Másnap, vagy talán órák múlva, nem tudom --nyílik megint ez a pinceajtó, és a nevemet szólítják. --És azt mondja az orosz, hogy itt a papírja, mehet. --Megnézem a papírt, egy pecsét helyett, amit -kaptam eredetileg rá -mellette vót egy másik pecsét. Ellenőrizték, hogy nem hamis-e a- Valóban a -a községnek a pecsétje --volt-e rajta, és a a pecséthiba ugyanaz volt mind a két pecséten. Tehát ö igazolta azt, hogy nekem --ez egy jó dokumentum.

H. 58.1. újból fogságba esik

H. 58.2 drámai felhanggal meséli el újabb szabadulásának történetét

H. 58.3 szerencse újabb megjelenése

V. 58.3 az oroszok biztosították neki, hogy továbbra is legálisan tarthat hazafelé

59.

170-171.

IV.kiszólás

-Hát ezzel aztán --megint ki- megint szabad voltam.

H. 59.1. új történet következik

V.59.1 valószínű nem sokáig lesz szabad

60.

171-173.

I. elbeszélés: I.6. evaluáció

Nem sokáig, mert már a kerítésem, az ajtónál nem akart az őr kiengedni, de akkor én má nagyon - határozott voltam, és -és mehettem hazafelé, indultam gyalog hazafelé. --Akkor má simán elértem --elértem -Pestre, éppen csak a Dunán kellett vóna még átmenni

H. 60.1. ironikus felhang

H. 60.2. élt benne, hogy haza akar jutni

H. 60.3 Duna mint újabb akadály megjelenése

61.

174-180.

I. elbeszélés: I.2. történet

Egy férfi -egy hosszú csónakkal hozta-vitte az embereket. Nem kért érte semmit, mert --azt kérte csupán, hogy o már elfáradt, aki tud evezni, az jöjjön először, mert ott hosszú sorba álltunk. --Soha az életembe nem volt- De hát ezt én megtanultam a -munkaszolgálatba. Amikor jelentkezni kell valamire, akkor azonnal kell jelentkezni. ---Odaadta az evezőt a kezembe --de már a második -húzásnál a vízbe vótunk. Hát maga szerencsétlen! Maga egyáltalán nem tud evezni! Adja ide! Hát körülbelül úgy jártam vele, mint az orosz katonával, mikor a -lövészárkot ástuk, hogy --átvitt. Szóval nem = nem dobottvissza, nem vitt vissza, hanem átvitt a másik partra. --Közeledtem hazafelé.

H. 61.1. redundáns elemként ismétlődik a szerencse és a mindent el kell vállalni

H. 61.2. párbeszéd szinten emlékszik a cselekménye

V. 61.2 akkor már annyira közel volt az otthonához, hogy sokkal mélyebb nyomott hagyott benne ez az esemény

62.

181.

IV.kiszólás

Újpesten van egy víztorony. Talán ismeri.

H. 62.1. megerősítésre vár

V. 62.1 anélkül is folytatni fogja

63.

181-186.

I. elbeszélés: I.2. történet

---Hát ott már elkaptak az orosz járőrök. Becsuktak a víztoronyba. ----A víztoronyba akkor izéket kacsákat tartottak ---de lent lent voltam én bevá- bezárva, és nagyon részeg volt már az őr. ----Elfogyott a vodka. --Mondtam neki, hogy = akkor = má = én tudtam egy kicsit oroszul, mer amíg ---tetvezőbe voltam, addig mindennap összeszedtem az orosz szavakat. Fölírtam, majd tanultam. Mondtam neki, hogy én hozok magának vodkát. --Azt mondta, jól van. -Elmentem hozni neki vodkát, és akkor má onnét hazamentem.

H. 63.1. újból a szerencse motívuma

H. 63.2. humorosan ábrázolja ezt a részt

V. 63.1. hazaérésnél, hogyan fogadták

64.

186-187.

I. elbeszélés: I. 7. evauláció

----Hát otthon- otthon találtam a feleségemet --anyósomat.

H. 64.1. csak a nők értek haza

H. 64.2 ez még nem a háború vége volt

V. 64.1. férfiak csak később tértek haza, ha hazatértek

65.

187-188.

II. Leírás

Férfiak, azok sehol. ----Se férfi, se ennivaló nem volt a házba.

H. 65.1. megjegyzi, hogy a férfiak még sehol sem voltak, a nők sem érhettek haza olyan régen, ha ennivaló sem volt

66.

187-196.

I.2 Történet

--Azt mondja a feleségem, te! --Nem messze ---alakult a Kommunista Pártnak valamilyen szervezete. Ha odamész, akkor kapsz, mer nagyon éhes voltam, akkor kapsz egy tányér levest. --De vigyázz –hogy hogyan kell köszönni! Mert itt szervezkednek a szoc. dem.-ek is, meg a kommunisták is. Én nem tudom, hogy mi az a kommunisták, vagy mi az a szoc. dem. --Azt mondta, a kommunistáknál úgy kell köszönni, hogy Szabadság! --A szoc. dem.-eknél úgy kell köszönni, hogy Barátság! --Hát én mentem ott a Váci úton a kommunistákhoz, és magamba mondtam, Barátság! Szabadság! Mire odaértem, elfelejtettem, hogy melyik a -melyik a barátság, melyik a szabadság. És jó hangosan köszöntem a kommunistáknak, hogy Barátság! -De nem történt semmi, nem- Adtak egy tányér levest.

H. 66.1. összefoglalva értékeli a hazatérése utáni eseményeket

H. 66.2. részletezően emeli ki, hogy mennyire nem értette mennyit változott közben az ország

V. 66.1. ez számára az új élet kezdete volt

67.

196..

III. Magyarázat

--Na így kezdődött a -az új élet.

H. 67.1. lezárás, egy új fejezet kezdete