A NARRATÍV BIOGRÁFIAI ELEMZÉS MÓDSZERÉHEZ

· Bertaux, Daniel: From the Life History Approach to the Transformation of Sociological Practice. In:

· Bertaux, Daniel (ed): Biograpy and Society. The Life History Approach in the Social Sciences. Sage, 1981. 29-47.

· Fischer-Rosenthal, Wolfram – Rosenthal, Gabriele: Warum Biographieanalyse und wie man sie macht. Zeitschrift für Sozialisationsforschung und Erziehungssoziologie. 17/4. 1997. p. 405-425.

· Klein, Regina: Kultur erinnernd verstehen – Versuch einer reflexiven Begegnung zwischen Cultural Studies, Biographieforschung und Psychoanalyse. In: Dörr, Margret – Felden von, Heide – Klein, Regina – Macha, Hildegard – Marotzki, Winfried (Hg.): Erinnerung – Reflexion – Geschichte. Erinnerung aus psychoanalytischer und biographietheoretischer Perspektive. VS Verlag für Sozialwissenschaften. Wiesbaden. 2008. p. 49-64.

· Kovács Éva (2007): Narratív biográfiai elemzés. In: Kovács Éva (szerk.): Közösségtanulmány.

· Módszertani jegyzet. Néprajzi Múzeum – PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi tanszék. Budapest-Pécs. p. 373-396.

· Lejeune, Philippe: Emlékezet, dialógus, írás: egy élettörténet története. In: Uő: Önéletírás, élettörténet, napló. Válogatás Philippe Lejeune írásaiból. L 'Harmattan Kiadó Kft., 2003. 130–166.

· Niedermüller Péter: Életrajz és élettörténeti elbeszélés. Ethnographia, 1988. 3–4. sz. 376–389.

· Rosenthal, Gabriele: Erlebte und erzählte Lebensgeschichte, Gestalt und Struktur biographischer Selbstbeschreibung. Campus. Frankfurt a. M. – New York. 1995.

· Schütze, Fritz: Biographieforschung und narratives Interview. Neue Praxis 13. 1983. p. 283-294.

AZ EMLÉKEZÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYOS VIZSGÁLATÁHOZ

· Assmann, Aleida: Der lange Schatten der Vergangenheit. Erinnerungskultur und Geschichtspolitik. Beck. München. 2006.

· Assmann, Jan: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Atlantisz Könyvkiadó. Budapest. 1999.

· Auerhahn, Nanette C. – Laub, Dori (1998): Intergenerational Memory of the Holocaust. In: Danieli, Yael (szerk.): International Handbook of Multigenerational Legacies of Trauma. Plenum Press. New York – London. p. 21-42.

· Burke, Peter: A történelem mint társadalmi emlékezet. Regio 12. 2001. 1. p. 3-21.

· Burke, Peter: Geschichte als soziales Gedächtnis. In: Mnemosyne. Formen und Funktionen der kulturellen Erinnerung. (Assmann, Aleida – Harth, Dietrich Hg.) Fischer Taschenbuch Verlag. Frankfurt am Main. 1993. p. 289. – 304.

· Connerton, Paul: How societies remember. CUP. Cambridge / New York. 1989.

· Erll, Astrid: Kollektives Gedächtnis und Erinnerungskulturen : eine Einführung. Metzler. Stuttgart. 2005.

· Erll, Astrid: Medien des kollektiven Gedächtnisses: Konstruktivität, Historizität, Kulturspezifität. De Gruyter. Berlin. 2004.

· Halbwachs, Maurice: A kollektív emlékezet. III. fejezet. A kollektív emlékezet és az idő. [Ford.]: Kántor Gábor In: Felkai Gábor - Némedi Dénes - Somlai Péter (szerk.): Olvasókönyv a szociológia történetéhez. 1. köt. Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig. Új Mandátum Kiadó. Budapest. 2000. p. 403-432.

· Halbwachs, Maurice: Az emlékezés társadalmi keretei. In: Francia szociológia. (Ferge Zuzsa szerk.) KJK: Budapest. 1971. p. 124-131.

· Koselleck, Reinhard: Az emlékezet diszkontinuitása. [Kétezer] 2000 11. 1999. 10. p. 3-8.

· Olick, Jeffrey K. – Robbins, Joyce: A társadalmi emlékezet tanulmányozása: a „kollektív emlékezettől” a mnemotikus gyakorlat történeti szociológiai vizsgálatáig. Replika 37. 1999. p. 19-43.

· Pataki Ferenc: Együttes élmény, kollektív emlékezet. Magyar Tudomány 48. 2003. 1. p. 26-35.

· Plato, Alexander von: A történelem tanúi és a történész szakma. Emlékezés, kommunikatív emlékezet a kvalitatív történettudományban. [Kétezer] 2000 16. 2004. 7-8. p. 56-78.

· Quindeau, Ilka: Spur und Umschrift. Die konstitutive Bedeutung von Erinnerung in der Psychoanalyse. Fink Verlag. München. 2004.

· Ricoeur, Paul: Emlékezet – felejtés – történelem. In: Thomka Beáta, N. Kovács Tímea (szerk.): Narratívák 3. A kultúra narratívái. Kijárat Kiadó. Budapest. 1999. p. 51-68.

· Ricoeur, Paul: Gedächtnis, Geschichte, Vergessen. Fink. München. 2004.

· Weinrich, Harald: Léthé. A felejtés művészete és kritikája. Atlantisz Könyvkiadó. Budapest. 2002.

· Welzer, Harald: Das kommunikative Gedächtnis. Eine Theorie der Erinnerung. Verlag C. H. Beck. München. 2002.

AZ ELBESZÉLÉS, NARRATÍVA KÉRDÉSKÖRÉHEZ

· Borneman, John: Elbeszélés, genealógia és a történeti tudat: a széthulló személyiség. In: Thomka Beáta, N. Kovács Tímea (szerk.): Narratívák 3. A kultúra narratívái. Kijárat Kiadó. Budapest. 1999. p. 197-216.

· Braun Róbert: Holocaust, elbeszélés, történelem. Osiris Kiadó. Budapest. 1995.

· Genette, Gérard: Az elbeszélő diszkurzus. In: Thomka Beáta (szerk.): Az irodalom elméletei I. Jelenkor. Pécs. 1996. p. 61-98.

· Genette, Gérard: Die Erzählung. Fink. München. 1994.

· Gergen, Kenneth J. – Gergen, Mary M.: A narratívumok és az én mint viszonyrendszer. In: László János – Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 5. Narratív pszichológia. Kijárat Kiadó. Budapest. 2001. p. 77-119.

· Gyáni Gábor: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Napvilág Kiadó. Budapest. 2000.

· McAdams, Dan P.: A történet jelentése az irodalomban és az életben. In: László János – Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 5. Narratív pszichológia. Kijárat Kiadó. Budapest. 2001. p. 157-174.

· McAdams, Dan P.: Identity and the Life Story. In: Fivush, Robyn – Haden, Catherine A. (Ed.):

· Autobiographical Memory and the Construction of a Narrative Self. Development and Cultural Perspectives. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers. Mahwah – New Yersey. 2003. p. 187-207.

· Ricoeur, Paul: A narratív azonosság. In: László János – Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 5. Narratív pszichológia. Kijárat Kiadó. Budapest. 2001. p. 15-25.

· Rüsen, Jörn: A történelem retorikája. In: Thomka Beáta, N. Kovács Tímea (szerk.): Narratívák 3. A kultúra narratívái. Kijárat Kiadó. Budapest. 1999. p. 39-50.

· Spence, Donald P.: Az elbeszélő hagyomány. In: László János – Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 5. Narratív pszichológia. Kijárat Kiadó. Budapest. 2001. p. 121-129.

· Tengelyi László: Tapasztalat, cselekvés és elbeszélt történelem. Világosság 41. 2000. 11-12. p. 76-89.

A TRAUMA KÉRDÉSKÖRÉHEZ

· Arruti, Nerea: Trauma, therapy and representation. Edinburgh University Press. Edinburgh. 2007.

· Erős Ferenc: Az identitás labirintusai. Narratív konstrukciók és identitás-stratégiák. Osiris Kiadó. Budapest. 2001.

· Ferenczi Sándor: A trauma a psychoanalysisben.

· Freud, Sigmund: Emlékezés, ismétlés, átdolgozás. In: Buda Béla (szerk.): Pszichoterápia. Budapest. 1974.

· Freud, Sigmund: Gyász és melankólia. In: Freud, Sigmund: Válogatás az életműből. (Erős Ferenc szerk.) Európa Könyvkiadó. Budapest. 2003. p. 453-469.

· Freud, Sigmund: Gátlás, tünet, szorongás. Utószó. Freud, Sigmund: Válogatás az életműből. Európa Könyvkiadó. Budapest. 2003. p. 577-592.

· Freud, Sigmund: Túl az örömelven. A Halálösztön és az életösztönök. In: Freud, Sigmund: Válogatás az életműből. (szerk.: Erős Ferenc). Európai Könyvkiadó. Budapest. 2003. p. 495-550.

· Frommer, Jörg: Psychoanalyse und qualitative Sozialforschung: Zur Zukunft des Verhältnisses beider Disziplinen. In: Dörr, Margret – Felden von, Heide – Klein, Regina – Macha, Hildegard – Marotzki, Winfried (Hg.): Erinnerung – Reflexion – Geschichte. Erinnerung aus psychoanalytischer und biographietheoretischer Perspektive. VS Verlag für Sozialwissenschaften. Wiesbaden. 2008. p. 21-34.

· Heller Ágnes: Trauma. Múlt és Jövő Könyvkiadó. Budapest. 2006.

· Herman, Judith Lewis: Trauma és gyógyulás. Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig. Háttér - Kávé Kiadó. Budapest. 2003.

· Jucovy, Milton E.: A pszichoanalízis hozzájárulása a holocaust tanulmányozásához. Thalassa 1994/1-2 p. 12-31.

· Kovács Gábor – Péter László – Kovács László (2007): A posztraumás stressz betegség (PTSD) klinikuma. Neuropsychopharmacologia Hungarica. 2007. IX/1. p. 25-30.

· Leys, Ruth: Trauma. A Genealogy. The University of Chicago Press. Chicago-London. 2000.

· Mitchell, Juliet: Trauma, felismerés és a nyelv helye. Ford. Pándy Gabi, Hárs György Péter. Thalassa. 10. 1999. 2-3. 61-81.

· Pető Andrea: Átvonuló hadsereg, maradandó trauma. Az 1945-ös budapesti nemi erőszak esetek emlékezete. Történelmi Szemle 41. 1999. 3-4. p. 85-107.

· Quindeau, Ilka: Trauma und Geschichte. Interpretationen autobiographischer Erzählungen von Überlebenden des Holocaust. Brandes & Apsel. Frankfurt a. M. 1995.

· Rand Miklós – Török Mária: A trauma problémája Freudnál és Ferenczinél.

· Rüsen, Jörn: Trauma és gyász a történelmi gondolkodásban. Magyar Lettre Internationale, 54. 2004. ősz. p. 14-16.

A MAGYAR MUNKASZOLGÁLATHOZ

· Braham, Randolph L.: A népirtás politikája. A holocaust Magyarországon. 1-2. köt. Budapest, Belvárosi Könyvkiadó, 1997. 287-371.

· Braham, Randolph L., Magyarország keresztény egyházai és a holokauszt, in Randolph L. Braham (szerk.) Tanulmányok a holokausztról I., Balassi Kiadó, Budapest, 2001, 9-36.

· Braham, Randolph L., A holokauszt Magyarországon: történeti áttekintés, in. Randolph L. Braham (szerk.) A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, I-III. kötet, Park Könyvkiadó, Budapest, 2007, I. kötet, 5-92.

· Fehér József: A munkaszolgálat jogi története. Holocaust Füzetek, 1992. 2. sz. 19-25.

· Gerő András, Zsidó utak – magyar keretek a XIX. században, in Zsidóság a dualizmus kori Magyarországon, szerk. Varga László, Pannonica Kiadó – Habsburg Történeti Intézet, Budapest, 2005, 58-72.

· Gonda László, A zsidóság Magyarországon 1526-1945, Századvég Kiadó, Budapest, 1992, 194-207.

· Karsai Elek (szerk., bev.), „Fegyvertelen álltak az aknamezőkön…” Dokumentumok a munkaszolgálat történetéhez Magyarországon, I-II. kötet, Magyar Izraeliták Országos Képviselete, Budapest, 1962.

· Kovács, Éva: Die Erfahrungen ungarischer Zwangs- und Sklavenarbeiter. In: Alexander von Plato, Almut Leh, Christoph Thonfeld (szerk.): Hitlers Sklaven. Lebensgeschichtliche Analysen zur Zwangsarbeit im internationalen Vergleich.Böhlau Verlag, Wien, Köln, Weimar 2008, 113-125

· Kovács, Éva: The Experiences of Hungarian Slave and Forced Labourers. In: Alexander von Plato, Almut Leh, Christoph Thonfeld (szerk.): Hitler’s Slaves. Life Stories of Forced Labourers in Nazi-Occupied Europe. Berghahn 2010.

· Szita Szabolcs: A munkaszolgálat Magyarországon, 1939-1945.Hadtörténelmi Közlemények, 117. évf. 2004. 3. sz. 817-858.

· Szita Szabolcs: Történelmi áttekintés a munkaszolgálatról. (1941-1945.) Holocaust Füzetek, 1992. 2. sz. 26-33.

· Varga László, Zsidó bevándorlás Magyarországon, in Zsidóság a dualizmus kori Magyarországon, szerk. Varga László, Pannonica Kiadó – Habsburg Történeti Intézet, Budapest, 2005, 11-30.

· Vas Gáborné: A második világháborús munkaszolgálat levéltári dokumentumai. 1. Holocaust Füzetek, 1997. 8. sz. 117-123.

· Vas Gáborné: A második világháborús munkaszolgálat levéltári dokumentumai. 2. Holocaust Füzetek, 1998. 9. sz. 214-225.

· http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&chapter=3_2_1&type=content

· http://www.tm-it.co.il/avodat-kfiya/show_item.asp?levelId=65051

VISSZAEMLÉKEZÉSEK

· Randolph L. Braham: (szerk.): A magyarországi háborús munkaszolgálat. Túlélők visszaemlékezései. 1996.

· http://corvina.bibl.u-szeged.hu/corvina/opac?subj=%22Munkaszolg%E1lat%22

· http://mozgovilag.com/?p=1435

FILMHIRADÓK

· http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=3391

VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA A MUNKASZOLGÁLATRÓL

· http://bhiweb.files.wordpress.com/2011/01/munkaszolgalat_bibli.pdf