Kronológia

1945. máj. 10. (márciusra visszadátumozva) kiadják az 1690/1945. ME. rendeletet  a csendőrség feloszlatásáról és a demokratikus államrendőrség felállításáról (ez intézkedik a BM alá tartozó határrendőrség létrehozásáról is, amely augusztusban állt fel)

1945. máj. 14. a SZEB jóváhagyja a HM tervét a Határőrség felállítására. A személyi állomány keretét 5000 főben határozza meg (május 14-e a Határőrség napja lett) – a következő években a határátkelő pontok felügyelete a BM határrendőrség, a zöldhatár védelme a HM határőrség feladata lett

1946. márc. 5. Churchill fultoni beszéde („A Balti-tenger mellett fekvő Stettintől az Adriai-tenger mellett fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le Európára”)

1946. márc. 25. a határőrség átszervezése, az országos parancsnokság megalakítása (főparancsnok: Pálffy György)

1948. szept. 6. a határrendőrség az ÁVÓ-ból BM ÁVH-vá alakuló államvédelmi szervezet része lesz

1949 jan.  elkezdődik a vasfüggöny kiépítése

1949. jún. a 4126/1949. MT. rendelet állami használatba veszi az 50-100 m mélységű határsávot

1950. jan. 1. a honvéd határőrséget integrálják az ÁVH-ba
 

1950 az év során a déli határszakaszon 528 km kétsoros drótkerítés, nyugaton és délen pedig 576 km aknazár készült el, 863 km jól karbantartott nyomsávval;

1950. jún. 20. a déli határszakaszon kialakítják a 15 km mélységű határövezetet

1951 máj. Rákosi támogatása révén megkezdődik a jugoszláv határ erődítése (vasbeton katonai bunkerek kiépítése)

1952. szept. 1. a nyugati határon is létrejön a 15 km mélységű határövezet

1956. márc. 15. a 3185/1956 MT rendelet értelmében a jugoszláv határ menti 15 km-es határövezet megszűnik (az 500, ill. 50 m-es határsáv és az ezekre vonatkozó korlátozások fennmaradnak) A nyugati övezetet nem számolták fel 1956-ban.

1956. máj. 10–11. megkezdődik a nyugati határszakaszon létesített drótakadály és aknamezők (műszaki zár) felszedése. A nyár folyamán a déli határon is megszüntették a műszaki zárat

1956. júl.–szept. a déli határon a határsávra vonatkozó korlátozások is megszűnnek, felszámolják a nyomsávot, a kitelepített személyek visszatérhetnek

1957 febr. a déli határ mentén újra létrehozzák a 15 km-es határövezetet

1957. márc.–szept. újra drótakadályok és aknazár létesül a nyugati határon. Ez alkalommal az aknákat olyan szorosan a határ mellé telepítik, hogy azok gyakran osztrák területre kerültek (akár telepítéskor, akár később az eső, szél stb. következtében).

1958. máj. osztrák tiltakozások hatására tárgyalási folyamat indul az aknazárról

1958. a déli határon visszaállítják a nyomsávot
1960. jan.–ápr. miután a Dráva menti próbaüzem sikeres volt, a határövezet mélységét a déli határ teljes hosszában 15 km-ről 5-8 km mélységűre csökkentik. Nyugaton erre csak egyes helyeken kerül sor.

1964. szovjet példa nyomán először merül fel, hogy az aknazárat ismét fel kell szedni, s helyette a határtól 200–1000 m távolságban kiépített elektronikus jelzőrendszert kell kiépíteni

1964. ápr.–júl. a határövezet belső oldalának katonai ellenőrzését fokozatosan felszámolják

1965. márc. 2. a PB megtárgyalja a határőrizet problémáit (máj. 11-én ismét; ekkor döntenek az elektromos jelzőrendszer bevezetéséről)

1965 máj. 1. megszűnik a déli határövezet (csak az 500 m-es határsávba való belépésre kell engedélyt kérni)

1965 Ny-on 154 km hosszban elektromos jelzőrendszer épült ki. 1967-ben 104 km, 1968-ban további 50 km készült el. A munkával párhuzamosan az aknazárat ismét eltávolították

1966 osztrák–magyar határmenti vegyesbizottságok alakulnak (egyik a határeseményeket kivizsgáló, a másik a közös államhatár megjelölésével foglalkozó vegyesbizottság)

1969 máj. 1. megszűnik a nyugati határövezet is (határsáv itt is fennmarad, ennek mélysége kb. 2 km; ahol kiépült az elektronikus jelzőrendszer, ott az jelenti a határsáv kezdetét)

1971 befejeződik az elektronikus jelzőrendszer kiépítése és az aknamentesítés a nyugati határon (mind az aknák telepítésekor, mind a felszedéskor számos súlyos sérülés és haláleset történt)

1974. nov. 1. megjelenik a 40/1974. (XI.1.) MT. rendelet az államhatár őrzéséről

1981 először merül fel, hogy az igen költséges, gyakran téves riasztást adó és egyre több műszaki problémát okozó jelzőrendszert le lehetne bontani (a javaslatot 1984-ben megismétlik egy szakmai konferencián)

1987 Székely János, a határőrség országos parancsnoka kérdőíven méri fel a jelzőrendszerrel kapcsolatos szakmai véleményeket, amelynek eredményéként okt. 5-én új jelzőrendszer építése nélküli bontást javasol (nov. 9-én a BM elhalasztja a döntést a javaslatról)

1988. jan. 1. hatályba lép a „világútlevél”-ről rendelkező 1987. évi 25. tvr.

1989. febr. 28. az MSZMP PB dönt a harmadik műszaki zár felszámolásáról is

1989. máj. 2. a sajtó jelenlétében megkezdődik az elektromos jelzőrendszer lebontása a nyugati határon; a jelzőrendszert teljes hosszában kikapcsolták

1989. jún. 27. Horn Gyula és Alois Mock határ menti találkozóján jelképesen és ünnepélyesen is átvágják a vasfüggönyt

1989. aug. 1. a kormány 87/1989. (VII.31.) számú rendelete megszünteti a határsávot Jugoszlávia és Ausztria felé is (előbbi 0,5, utóbbi kb. 2 km mélységű volt)

1989. aug. 19. „Páneurópai piknik” Sopronban

1989. szept. 11. éjféltől megnyílik a határ az NDK-ból érkezett menekültek előtt