Nemzeti Kutatási Kiválósági Program – ADVANCED_25 kutatási projekt (2026-2030)
A soáról szóló szakirodalom hosszú ideig abból a feltevésből indult ki, hogy a témát kollektív elhallgatás övezi. A soá túlélőivel számos oral history kutatás készült az elmúlt évtizedekben, és ebben úttörő munkát végeztek magyar szociológusok és pszichológusok nemzetközi szinten is. Sokkal kisebb figyelem irányult a második nemzedékre, azaz a túlélők gyermekeire. Ők szinte kizárólag csak olyan pszichológiai vizsgálatok tárgyát képezték, amelyek a traumák átörökítésének mechanizmusait vizsgálták. Mi a trauma kérdését csak közvetve vonjuk be a kutatásba., Ehelyett vegyes módszertant alkalmazva, e generációk közötti "csend" feltárására vállalkozunk. A vizsgálat alapját saját, második generációs interjús gyűjteményeink, valamint a USC Shoah Foundation magyar nyelven és Magyarországon készült interjúi alkotják.
Abból indulunk ki, hogy a csendet közösen hozza létre, szabályozza és reprodukálja a két generáció a mindennapi érintkezések során, ezért csak úgy érthetjük meg a második nemzedék által szinte egyöntetűen megfogalmazott elhallgatás jelenségét, ha a szülők narratíváit is bevonjuk a kutatásba. A második generációs interjúkhoz ezért az első generációs interjúgyűjteményből kiválasztjuk a “statisztikai szülőket”. A kutatás célja a két szövegkorpusz elemzése, összehasonlítása és dialógusba állítása. A vegyes módszer tartalmaz statisztikai elemzést, szociolingvisztikai kvalitatív vizsgálatot, korpusz-lingvisztikai kísérletet és narratív biográfiai elemzést.