Kutatható gyűjtemények

Tovább a gyűjteményekhez 

 

Itt tekintheti meg a gyűjtemények listáját és kérvényezhet hozzáférést az archívum anyagaihoz.

 

A 20. Század Hangja Archívumban megtalálható gyűjtemények rövid ismertetője

 

1. Liskó Ilona gyűjteménye

A gyűjtemény 10 db kutatást tartalmaz, melyek az 1970-es évektől az 1990-es évek közepéig tartó időszakot ölelik fel. A kutatások korlátozás nélkül, szabadon hozzáférhetőek. A leggyakrabban alkalmazott módszerek: interjúzás, megfigyelés.
(1) Pedagógus interjúk: Budapest különböző kerületeiben, pedógusokkal készített interjúk a 70-es években; (2) Érdekviszonyok a Salgótarjáni Síküveggyárban: interjúkat tartalmaz munkásokkal, akiknek a pozíciója és munkaterülete különböző a gyárban, illetve egy tanulmányt a kutatási projektről; (3) Kongruencia és pályaidentifikáció: szakmunkás interjúk; (4) Kutatások az iskolaigazgató- választásokról: páros interjú a volt és az új iskolaigazgatókkal, illetve követéses vizsgálat az iskolaigazgató-választások után 3 évvel; (5) Kimaradás a középiskolából (1982-1983): interjú a gyerekkel, a szülővel/szülőkkel, és a volt tanárral; (6) Iskolai fegyelmik: félig-strukturált interjúk iskolaigazgatókkal a fegyelmikről, illetve esettanulmányok fegyelmezés témában; (7) Kutatás a Táncsics Kollégiumról: interjú a Kollégium egykori tagjaival a karrierjükről és a Kollégiumot követő életükről; (8) Kutatások speciális szakiskolákról: az iskolák liberalizációját, és az azzal együtt történő specializációját követően; (9) A szakmunkásképzés helyzete Magyarországon; (10) Szerkezetváltó iskolák.

Kapcsolódó publikációk:

Tari Örs Lehel. "A Liskó Ilona gyűjtemény bemutatása". socio.hu 2017/4.

Liskó Ilona. Kudarcok a középfokú iskolákban. Kutatási zárótanulmány. Kutatás közben sorozat. Budapest: Oktatáskutató Intézet, 2003. www.hier.iif.hu/hu/letoltes.php?fid=kutatas_kozben/196

Liskó Ilona. A közoktatás és a szakképzés illeszkedése. Kutatási zárótanulmány. Kutatás közben sorozat. Budapest: Oktatáskutató Intézet, 2002. www.hier.iif.hu/hu/letoltes.php?fid=kutatas_kozben/157

Liskó Ilona - Fehérvári Anikó. Szerkezetváltó iskolák a kilencvenes években. Kutatás közben sorozat. Budapest: Oktatáskutató Intézet, 1996. 

Andor Mihály - Liskó Ilona. Az utolsó igazgatóválasztás. Társadalom és oktatás. Budapest: Educatio Kiadó, 1994.

Liskó Ilona - Fehérvári Anikó. Szerkezetváltó iskolák. Kutatás közben sorozat. Budapest: Oktatáskutató Intézet, 1993.

Liskó Ilona. Rendszerváltás az iskolákban. Kutatás közben sorozat. Budapest: Oktatáskutató Intézet, 1992.

Andor Mihály - Liskó Ilona. Igazgatócserék. Közoktatási kutatások. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1991.

Liskó Ilona. Lépéshátrányban. Budapest: Oktatáskutató Intézet, 1989.

Liskó Ilona. Kudarcok középfokon: kutatási beszámoló az OKKFT B/2 2.2 program keretében folytatott "Az oktatási rendszer szelekciós mechanizmusai" c. kutatásról. Budapest: Oktatáskutató Intézet, 1986.

Csákó Mihály - Liskó Ilona. A szakmunkástanulók társadalmi determinációja a hetvenes években. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1979. 

 

2. Munkaszolgálat 1939–1945

Dokumentation Zwangsarbeit c. kutatás 26 országban, 32 intézmény közreműködésével zajlott, 2005 és 2006 között. A gyűjtemény összesen 590, a második világháború alatt munkaszolgálatot, kényszermunkát végző ember élettörténet-interjúját tartalmazza. A teljes kutatást Alexander von Plato vezette, központi archívuma és honlapja itt érhető el. A 20. Század Hangja Archívumban a magyar nyelvű, Magyarországon és Szlovákiában készült 19 interjú (egyenként kb. 2-4 órás időtartamban) és az azokhoz kapcsolódó dokumentumok találhatóak. Az interjúalanyok név szerint: Gedeon Pálné, Halper Nándor, Harmat Éva, Hirsch Jenő, Kornidesz Judit, Márkus Imréné, Rappaport Béla, Solt György, Stettner Mihály, Udvardi Ferencné, Varga Györgyné, Zádor Ede és 7 anonim interjúalany. Az interjúkhoz különböző hozzáférési jogosultságok tartoznak. Kutatás magyarországi vezetője: Kovács Éva. Kutatás helyszínei: Magyarország és Szlovákia, Budapest és Kassa. Dokumentumok típusai: hanganyag, leirat, fénykép, adatlap, oklevél, kézirat, könyv, egyéb irat.

Kapcsolódó publikációk:

Kovács Éva – Lénárt András – Szász Anna Lujza. "A magyar Holokauszt személyes történetének digitális gyűjteményeiről". BUKSZ 2011 (23) 4. 336-352.

Kovács, Éva. The Experiences of Hungarian Slave and Forced Labourers. In: Alexander von Plato, Almut Leh, and Christoph Thonfeld (eds.): Hitler’s Slaves. Life Stories of Forced Labourers in Nazi-Occupied Europe. Berghahn, Oxford, New York, 2010: 124-137. 

Kovács, Éva. Die Erfahrungen ungarischer Zwangs- und Sklavenarbeiter. In: Alexander von Plato, Almut Leh, Christoph Thonfeld (Hg.): Hitlers Sklaven. Lebensgeschichtliche Analysen zur Zwangsarbeit iminternationalen Vergleich. Böhlau Verlag: Wien, Köln, Weimar, 2008: 113-125. 

 

3. Mauthausen Survivors Documentation Project

2003-ban közel 800 audio- és 80 videó-interjú készült az 1944-45-ben Mauthausenbe hurcolt foglyokkal: az addigi kutatások alapján nemzetiségi, korcsoportbeli, nemi stb. hovatartozás alapján reprezentatívnak tartott minta szerint kiválasztott – ma az Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Belgium, Csehország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izrael, az egykori Jugoszlávia, Kanada, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Ukrajna területén élő – személyekkel. A magyarországi interjúk a narratív élettörténeti interjú technikájával készültek. Az elbeszélésre önként vállalkozókat a Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága és a Claims Conference segítségével érték el. Az egységesen alkalmazott interjús technikának köszönhetően viszonylag homogén korpusz jött létre. Az interjúkhoz különböző hozzáférési jogosultságok tartoznak. Kutatás finanszírozója: BMI – Osztrák Belügyminisztérium. Kutatás magyarországi vezetője: Kovács Éva, Gerhard Botz. Kutatás résztvevői: Kovács Éva, Kovács Zsófia, Zombory Máté, Vajda Júlia, Vitányi Zsolt.

Kutatás helyszíne: Budapest. Dokumentumok száma: közel 400 db.

Kapcsolódó publikációk:

Kovács Éva – Lénárt András – Szász Anna Lujza. "A magyar Holokauszt személyes történetének digitális gyűjteményeiről". BUKSZ 2011 (23) 4, 336-352.

Kovács Éva - Vajda Júlia. "Erőszakos múlt – kényszerű jövő". Élet és Irodalom, 2004. május 21, 8-9. 

Kovács, Éva - Vajda, Júlia. Abused Past – Forced Future: The Story of Roza and Matild, Etudes sur le témoignage audiovisuel des victimes des crimes et génocides nazis, 6, 2004. 

Szász Anna Lujza - Vajda Júlia. „Mindig van éhség.” Pillanatképek Mauthausen felszabadításáról. Budapest: Eötvös Kiadó. 2012.

 

4. Kovács Éva gyűjteménye

(1) A lakosság fogadókészsége. Az „idegen” és a „külföldi” diskurzusa Magyarországon c. kutatás témája az idegennel, a külföldivel kapcsolatos attitűdök élettörténeti gyökereinek vizsgálata különböző társadalmi csoportok esetében (taxisok, szállodai alkalmazottak, tolmácsok, külföldi cégtulajdonostárssal együttműködő vállalkozók, menekülttáborok alkalmazottai, bevándorlási hivatal alkalmazottai, nyomozók, a volt keleti tömb állampolgáraival házasodók). A kutatás során kontroll-interjúk készültek olyanokkal, akik jószerivel semmilyen kapcsolatban nincsenek külföldi állampolgárokkal.

Kapcsolódó publikációk:

Kovács Éva - Kriza, Borbála: "Külföldiek és más "idegenek" a magyar sajtóban az 1945-ös, az 1990-es és a 2000-es évben". Regio 2004/4, 133-154.

(2) A Kádár-korszak társadalmi emlékezete c. kutatás témája különböző társadalmi csoportok (németek, romák, szlovákok, zsidók, hajléktalanok, „disszidensek”, arisztokraták és káderek) emlékezete a Kádár-korról.

Kapcsolódó publikációk:

Kovács Éva (szerk.): Tükörszilánkok. Kádár-korszakok a személyes emlékezetben. MTA Szociológiai Kutatóintézet/1956-os Intézet, Budapest 2008.

(3) Kint és bent – háromszor. Témája: határ menti falusi közösségek (Old, Mocsa, Bedő, Tiszakerecseny) megélhetési stratégiái. A gyűjtemény korlátozottan hozzáférhető. Kutatás időpontja: 2002-2005 és 2009-2011. Kutatásvezető: Kovács Éva. Dokumentumok száma: 720.

Kapcsolódó publikációk:

Kovács Éva, Vidra Zsuzsanna, Virág Tünde. Kint és bent. Lokalitás és etnicitás a peremvidékeken. Budapest: L’Harmattan. 2013.  

 

5. Kamarás István gyűjteménye

Az pályaképet jól reprezentálja a letétbe helyezett dokumentáció, amely tartalmilag öt részre bomlik:

(1) Júdás vagy Péter: Az összefoglaló cím alatt 269 interjú és feljegyzés található, ebből  60 alapinterjú, témáik: a papi élet nehézségei, a társtalanság, a pályaelhagyás okai és következményei. Kamarásnak ez a kutatása egy nagyobb, a katolikus fiatalok vallási mozgalmaira (1949-1961) vonatkozó vizsgálatba illeszkedik. A további kétszáz interjú szociográfiai módszerekkel közelít a papi élet témájához, melyet Kamarás „reliográfia” elnevezéssel illet. A beszélgetések nyomán számos publikáció készült

(2) Bázisközösségek (kisközösségek): 155 közösségre kiterjedő, csoportonként min. 3 fővel történő beszélgetések gyűjteménye. A 1986-tól  ciklikusan 1990-ig tartó kutatásból több publikáció született. Az algyűjteményben jegyzetek és résztanulmányok is helyet kaptak. Az összesen 190 tételes témablokkban döntően feldolgozatlan kéziratok, beszélgetés részletek találhatók, melyek összehasonlításra, másodelemzésre alkalmasak.

(3) Lelki gyakorlatok összefoglaló címet viseli az a 44 interjúból és (részben gépi, részben kézírásos) feljegyzésből álló sorozat, amelynek hátterében az 1976 és 1986 közötti nagymarosi ifjúsági találkozók eseményei, feljegyzései állnak. A dokumentumok a Lelkierőmű Nagymaroson (1989) című könyv előkutatási anyagai. Ismertség szempontjából ez az algyűjtemény  Kamarás Istvánt szakmai pályafutásának csúcsa, olyan kutatás, amelyhez maga is gyakran visszanyúl forrásként.

(4) A Megtérés elnevezésű algyűjteményben egyéni életutakat, gyónási feljegyzéseket, lelki gyakorlati szövegtöredékeket találunk (szám szerint összesen 12-t).

(5) Az irodalmi művek befogadás vizsgálatának 269 tételét tartalmazó blokkban 255 interjú a könyvtárhasználó - döntően regényolvasók - körében végzett kutatásból való, kiegészülve Kamarás István résztanulmányaival. Az interjúzás szervesen kapcsolódott a könyvtárosok olvasási szokásait felmérő 400 fős országos reprezentatív felvételhez. Kamarás István a regényolvasás mellett novellák és Örkény egyercesek megértésére vonatkozóan is jelentős recepciós feltáró munkát végzett.

Kapcsolódó publikációk:

Tari Örs Lehel. "Kamarás István gyűjteményének bemutatása." socio.hu 2017/1.

 

6. Diósi Pál gyűjteménye

(1) Az Ez nem kéjutazás című kutatás során prostituáltakkal és klienseikkel készültek mélyinterjúk. Az itt megtalálható 1 db dokumentum az Ez nem kéjutazás című kötetből kimaradt interjú.

Kapcsolódó publikációk:

Diósi Pál. Ez nem kéjutazás. Interjúk a budapesti prostitúcióról. Budapest: Gondolat Kiadó, 1990.

(2) A Balatoni vállalkozók c. kutatás 8 db vállalkozóval készült interjút tartalmaz. A gyűjtemény szabadon hozzáférhető. Kutatás időpontja: 1988-1992. Kutatás helyszíne: Budapest, illetve Balaton környéki települések. Alkalmazott módszer: interjúzás.

Kapcsolódó publikációk:

Bezsenyi Tamás. "Egy ötven literes hordóból hatvan liter sört kimérni". A fővárosi és Balaton környéki vendéglátás és turizmus informális világa a Kádár-korban. In: Kötetlen. Az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium tanulmánykötete. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó Kft, 2014. 64-88.

 

7. Örkény Antal és Kovács M. Mária gyűjteménye

“… [A]mikor foglalkozni kezdtünk az ötvenes évek kínálta nagy karrierekkel és mobilitási pályákkal, azt hittük, mindez már történelem. De hamar kiderült, hogy a szakérettségi emléke ma is szélsőséges indulatokat ébreszt az egykori hallgatókban. … Hogyan látják önmagukat és hogyan látnak minket? Erre kerestük a választ, amikor közel tíz éve hét volt szakérettségissel elmeséltettük az életüket. Azóta sok év elmúlt, a megkérdezettek és saját életünk is megváltozott. De amikor elővettük újra az akkori magnószalagokat, beszélgetéseink még izgalmasabbnak tűntek. És ma, amikor ismét önvallomásra bírjuk néhányukat, nemcsak a történelemre, de a mára és benne önmagunkra is kíváncsiak voltunk. … “ (részlet a Káderek c. könyv bevezetőjéből [5. old.]) 

A 80-as, majd a 90-es évek elején, Magyarországon zajló kutatás összefoglalása az 1991-ben megjelent Káderek című könyv. A kutatás vezetői Kovács M. Mária és Örkény Antal.  A kutatás során készült interjúknak csupán töredéke (6db) került bele a könyvbe. Az archívum tulajdonába került teljes gyűjtemény a teljes interjúkon kívül tartalmaz meg nem jelent interjúrészleteket, interjútöredékeket is, illetve szerves részét képezik a könyvbe válogatott dokumentumok. A gyűjtemény 21 db interjúból, illetve magából a könyvből áll.

 

8. Szociológiatörténeti interjúgyűjtemény

Az interjúgyűjteményben magyar kvalitatív szociológiai kutatásokat végző társadalomkutatókkal olvashatunk interjúkat. A kutatás fókuszában a kutatók munkásságának mélyebb megismerése, kutatásaik részletes bemutatása, fontos életszakaszokkal való összefüggések felmutatása, a szakmai és intézményi kapcsolatok kirajzolása áll. A kutatás 2010-ben kezdődött, az interjúkhoz különböző hozzáférési jogosultságok tartoznak.

Kapcsolódó publikációk:

Zombory Máté. "A szociológián innen és túl. Interjú Hankiss Elemérrel". socio.hu 2015/1.

Kovács Éva – Szász, Anna Lujza – Zombory, Máté. "Előszó az '1944 és a magyar társadalomtudományok' különszámhoz". socio.hu 2015/2.

Szabari Veronika. "A 20. század hangja Archívum és Kutatóműhely Szakmatörténeti gyűjteményének bemutatása". socio.hu 2017/7.

 

9. Losonczi Ágnes gyűjteménye

A gyűjtemény jól példázza Losonczi Ágnes kutatói érdeklődésének irányait. Az 1960-as években zenei recepciós kutatásokat végzett (ld. 18, 19 sorozatok), ennek eredménye máig fontos publikációja: A zene életének szociológiája (1969). Az 1970-es évekből „az életmód változásainak gazdasági, szociológiai és kulturális vonatkozásaival kapcsolatban” a Békés megyei, többéves vizsgálatból származó előtanulmányok találhatók (ld. 3, 9). A kutatást összefoglaló monográfia Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben (1977) címmel jelent meg. 

Az egészségszociológia területéről több algyűjteménybe  (5, 6, 11, 12, 13, 14) kerültek interjúk, kutatási tervek, résztanulmányok és egyéb dokumentumok. A nagy volumenű, Zala megyében végzett komplex felvétel 2005-ben átkerült a Zala Megyei levéltárba, de a 20. Század Hangja Archívum 61 orvosokkal, betegekkel készült interjút, illetve egészségügyi szakemberekkel való beszélgetéseken alapuló résztanulmányokat őriz. Az egészség-betegség vizsgálatokból három kötetet kell kiemelnünk: A kiszolgáltatottság anatómiája (1986), Ártó-védő társadalom (1989), és Terhesség – szülés – születés (1989, 1991). Az egészségügy átalakítását (7) nyomon követő kutatásban a személyi és tárgyi feltételek meglétét, illetve hiányát vizsgálták, ennek fontos és máig ható összefoglalója az Utak és korlátok (1998).

Páratlan értéket képvisel a magyar pszichoanalitikus iskola alapítóival és tanítványaikkal készült és feldolgozatlanul maradt 75 interjúból álló 8. algyűjtemény. A sorozat külön érdekessége, hogy az interjúerek maguk is szakemberek, orvosok, újságírók, magasan képzett értelmiségiek voltak. Szintén feldolgozatlan a 13. és 14. algyűjtemény (86 interjú), melyek a szülés és születés témáját viszik tovább a korábbi hasonló témájú vizsgálat során megkérdezettek gyermekeinél. A 15. és a 16. algyűjteményben az abortuszról és a gyermekek veszélyeztetéséről kérdezték meg az érintetteket. Ennek az interjúsorozatnak sem készült el a teljes feldolgozása.

A rendszerváltás életeseményeinek feltárására Losonczi Ágnes H. Sas Judittal közösen a VI. és VII. kerületi lakosok körében végzett kutatást. A három generáció véleményére épített interjúsorozat egy része a 17. algyűjteményben található. A vizsgálat összefoglalása Sorsba fordult történelem (2005) címmel jelent meg.

A gyűjtemény egyéb, a hazai szociológia történetének, a Szociológiai Intézetnek, az 1970-es évek demográfiai kutatásainak töredékes anyagaiból álló dokumentumokat is tartalmaz (1, 2, 4).

Kapcsolódó publikációk:

Klopfer Zsófia. "A Losonczi Ágnes gyűjtemény". socio.hu 2015/3.

Perenyei Monika. "»Nézze, apukám, így nem lehet élni!»". Az 1980-as évek elején felvett neurózis-interjúk". socio.hu 2016/4.

 

10. Utasi Ágnes gyűjteménye

Az Utasi Ágnes által adományozott dokumentumok egyrészt láttatják, hogyan váltak ki a hazai életmód kutatásokból a speciális megközelítésű szakszociológiák (életstílus, életforma, életminőség), másrészt megmutatják, miként kapcsolódnak más társadalmi csoportok (elit, középosztály) fogyasztási és mobilitás kutatásához. Másodelemzések és összehasonlító kutatások számára több mint 100 interjú található a gyűjteményben (1) elitre, (2) középosztályra, illetve (3) a 90-es évek hajléktalanságára vonatkozóan, valamint (4) résztanulmányok fogyasztásról, életstílusról, családi kapcsolatokról és hálózatosodásról.

Kapcsolódó publikációk:

Tibori Timea. "Utasi Ágnes szociológusról és a gyűjteményről" socio.hu 2017/3.

 

11. Somlai Péter gyűjteménye

(1) A Húsz év. Családi kapcsolatok változásai a 20. század végi Magyarországon c. kutatás célja a magyarországi családi kapcsolatok empirikus kutatása volt. Az 1970-es évek végén szerveződő kutatás kezdetben egyszeri felmérésként indult, majd később az 1980-as és 1990-es évek végén megismételt felvételekkel a megkeresett családok életét három évtizeden keresztül követte végig, intenzív terepmunkával Budapesten, illetve Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Baranya megyékben. Dokumentumok száma: 743.

(2) Kiilleszkedési zavarok. A gyűjtemény szabadon hozzáférhető. Kutatás időpontjai: 1986-1987, 1997-1998. Kutatás résztvevői: Bolyai János, Dávid Judit, Fodor Éva, Nagy Zsuzsa, Skultéty Zelma, Szabó Györgyi, Szűcs Marianna, Varsányi Erika. Kutatás helyszínei: Budapest, Debrecen, Komló, Pécs. Alkalmazott módszerek: terepmunka, interjú. Dokumentumok száma: 86.

Kapcsolódó publikációk:

Szabari Vera. "Történetek. A Somlai Péter gyűjtemény bemutatása." socio.hu 2015/4.

Somlai Péter. Húsz év. Családi kapcsolatok változásai a 20. század végi Magyarországon. Budapest: Új Mandátum, 2002.

Somlai Péter. Kiilleszkedési zavarok. Budapest: ELTE Szociológiai Intézet, 1989.

 

12. H. Sas Judit gyűjteménye

(1) Gyermekrajzok kutatás: 2011-ben, egy intézeti költözködés közben a Szociológiai Kutatóintézet irattárából számos régi kutatás rendezetlen dokumentumai is előkerültek. A megmentett 40 doboz között több mint ötezer, A3-as méretű gyerekrajzra bukkantunk. Mi a baranyai gyűjteményt találtuk meg, állítólag Miskolcon is készült egy hasonló volumenű kutatás, ez azonban sajnos nem került elő. A kutatók az 5-8 osztályos gyerekektől azt kérték, hogy rajzolják le, hol laknak most / hol fognak lakni 2000-ben / hol szeretnének lakni 2000-ben. A gyerekek osztályfőnöki órán készítették el a rajzokat, kutató nem volt jelen. A rajzokat végül senki sem dolgozta fel. Hozzáférés a gyűjteményhez, felhasználási megkötések: nincsenek megkötések. Kutatás időpontja: 1976-78. Kutatás vezetője: H. Sas Judit. Kutatás résztvevői: MTA Pedagógiai Kutatócsoportja végezte a felvételt. Kutatás helyszíne: Baranya megye. Dokumentumok száma: 5102 db.

(2) Orion kutatás: a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete H. Sas Judit vezetésével 1978 és 1981 között kvalitatív kutatást folytatott a munkásosztály életmódjának feltérképezésére. Kutatásuk helyszínének a szocialista ipar egyik legproduktívabb gyárát, az akkor állami tulajdonban levő Oriont (mai nevén Orion Elektronikai Kft.) választották. 45 dolgozót kértek fel a kutatásban való részvételre. A mintába kerülés feltételeként az alábbi kitételeket határozták meg: a dolgozó 25–35 év közötti legyen, budapesti lakos, akinek saját családja (felesége/férje és gyermeke is) van. Ezen kitételekkel a munkásosztály „elit rétegét” kívánták elérni. A követéses vizsgálat többórás életútinterjúval kezdődött a házaspár mindkét tagjával külön-külön. Ezt követően a kutatók egy éven keresztül minden hónapban újra felkeresték a családokat és újabb interjúkat készítettek. A gyűjtemény 190 db dokumentumból áll és szabadon hozzáférhető.

Kapcsolódó publikációk:

"Nem lehet, hogy ez börtön lenne". Gyerekrajzok H. Sas Judit kutatásából. 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhely.

H. Sas, Judit. Szubjektív történelem, 1980-1994. Budapest: MTA Szociológiai Kutató Intézet, Societas Alapítvány, 1995.

Kovács Kamilla. "Az 1978-1981 közötti Orion kutatásról". socio.hu 2015/2.

 

13. Szuhay Péter gyűjteménye

(1) Roma holokauszt c. kutatás. A Holokauszt Dokumentációs és Emlékközpont megnyitásakor megnyíló ideiglenes kiállítást követően, 2005-ben, Molnár Judit vezetésével megindult az állandó kiállítás megszervezése. A roma holokausztot kutató csoport vezetésével Szuhay Pétert bízták meg. A kutatók előzetes ismereteikre támaszkodva kerestek fel egy-egy közösséget, és készítettek átlagban 3-3 strukturálatlan interjút a családtörténetek feltárására. Nemcsak a holokauszt időszakáról tágabb csoport történetéről; a többség és a cigányság viszonyáról, a cigányok munkamegosztásban elfoglalt helyéről is szó esett. A helyi történészeket, tanítókat is megszólaltatták, vagy legalábbis írásaikat felhasználták. Fényképeket, anyakönyvi bejegyzéseket, igazolványokat, hivatalos iratokat, levelezéseket is gyűjtöttek, valamint a településen 1971-ben készített mélyinterjú másolatát is a kollekcióba illesztették. A terepmunka összegzéseként személyes beszámolók készültek. Hozzáférés a gyűjteményhez, felhasználási megkötések: hozzáférhető. Kutatás időpontja: 2005. Kutatás vezetője: Szuhay Péter. Kutatás résztvevői: Lakatos Elza, Fleck Gábor, Balogh Krisztina, Kalla Éva, Kőszegi Edit, Hajnal László Endre, Sárközi Gábor, Molnár Gábor. Kutatás helyszíne: Torony, Tata, Szőny, Őriszentpéter, Ozora, Győr, Esztergom, Dormánd, Doboz, Csente, Bogyiszló, Bicsérd. Alkalmazott módszer: interjúzás, levéltári kutatás, terepmunka. Dokumentumok típusai: interjúátirat, kutatási beszámoló, családfa, fénykép, újsághír, kutatási beszámoló, térkép. Dokumentumok száma: 376.

Kapcsolódó publikációk:

Szász Anna Lujza. "Szuhay Péter gyűjteményének bemutatása". socio.hu 2015/4.

Kovács, Éva – Lénárt, András – Szász, Anna Lujza. "Oral History Collections on the Holocaust in Hungary". Shoah: Intervention. Methods. Documentation (SIMON) 2014/2. 

Kovács Éva – Lénárt András – Szász Anna Lujza. "A magyar Holokauszt személyes történetének digitális gyűjteményeiről". BUKSZ 2011 (23) 4. 336-352.

 

14. Pataki Ferenc gyűjteménye

(1) Társadalmi beilleszkedési zavarok. Kutatás tárgyszavai: társadalmi integráció, szocializáció. A gyűjtemény szabadon hozzáférhető és kutatható. Kutatás időpontja: 1986-1993. Kutatás helyszínei: Budapest, Hatvan. Alkalmazott módszer: interjúzás. Dokumentumok száma: 77.

Kapcsolódó publikációk:

Kovai Melinda. "Pataki Ferenc kutatási gyűjteménye". socio.hu 2016/1.

 

15. Munkáséletmód gyűjtemény

Közel 1200, Budapest különféle gyáraiban dolgozó ember került lekérdezése az 1970-es évek közepén zajló ún. életmód kutatásban. A gyűjteményben egy személyhez négy dokumentum tartozik: 1.) strukturált életút interjú, elsősorban a kulturális fogyasztási szokásokról és a mindennapi életről; 2.) az életút interjú kivonata, olyan alapvető információkkal az interjúalanyról, mint az illető életkörülményei, szülői háttere, iskolázottsága vagy a kulturalizáció mértéke; 3.) kérdőív kifejezetten az alany társadalmi hátterével, iskolai hátterével, jövedelmével, lakhatási helyzetével kapcsolatos kérdésekkel; 4.) a kérdőív és az interjú narratív összehasonlító elemzése az interjúer által. A gyűjtemény szabadon hozzáférhető és kutatható. Kutatás finanszírozója: MTA Szociológiai Kutatóintézet. Dokumentumok száma: 630 db.

Kapcsolódó publikációk:

 

16. Erős Ferenc gyűjteménye

Kapcsolódó publikációk:

Lénárt András. "Zsidó indentitáskutatások a holokauszt után született generáció körében". Erős Ferenc és Kovács András kutatási gyűjteménye" socio.hu 2016/3.

 

17. S. Nagy Katalin gyűjteménye

Művészettörténészként, -szociológusként S. Nagy Katalin kezdettől fogva vegyes módszertanú kísérleteket/kutatásokat végzett a múzeum és közönsége jellemzőinek, a lakások belső világának és értékeinek feltárására. Képzőművészeti alkotások (reprodukciók) „átalakításával” ún. szociológiai teszteket dolgozott ki recepciós vizsgálatok számára. A töredékes gyűjteményben résztanulmányok, fényképek, inventáriumok és kutatási terv-vázlatok találhatók.

(1) Képzőművészet,művészetszociológia (Holocaust) 

(2) Vizuális kommunikáció, építészeti kultúra, tömegkommunikáció és kulturális piac

(3) Divatszociológia

(4) Lakásmód,lakáskultúra

(5) Nők a magyar társadalomban

(6) Családszociológia

(7) Személyes adatok

 

18. Sági Mária gyűjteménye

A gyűjtemény az 1970-es és 1980-as évek hazai művészetszociológiai -pszichológiai kutatásainak köréből a (zenei, képzőművészeti) kreativitással, generativitással foglalkozó vizsgálatok emblematikus anyagait emeli ki és mutatja be. Ezek a Művelődéskutató Intézetből induló kutatások idővel a kognitív pszichológia magyar és külföldi kísérleteivel összekapcsolódva a hazai kultúrakutatás szerves részévé váltak és nemzetközi jelentőségre tettek szert.

 

19. Kapitányék gyűjteménye

Az Alternatív életstratégiák c. kutatás fókuszában olyan személyek állnak, akik az alapvetően haszonelvű, pénz-, és piacorientált, individualista, a siker és a gazdaságilag mérhető teljesítmény kultuszával jellemezhető társadalmi mainstreamhez képest bármilyen szempontból alternatív életstratégiát, gondolkodásmódot képviselnek. A mintába került személyek igen különböző módon voltak „alternatívok”; egymással is erősen alteráló modelleket, értékrendeket, életmintákat képviseltek. A kutatás időpontja: 2007-2011, finanszírozója pedig az MTA Szociológiai Kutatóintézete. A kutatás résztvevői: MOME hallgatók, míg helyszíne Budapest. Alkalmazott módszer: interjúzás. Dokumentumok száma: 101 db.

Kapcsolódó publikációk:

Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor. Alternatív életstratégiák. Budapest: Typotex, 2014. 

Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor. "Alternatív életstratégiák értékvonatkozásai és azok integratív szerepe". socio.hu 2016/1.

 

20. Roma Polgárjogi Esték

Roma Polgárjogi Esték c. beszélgetéssorozatban azok a polgárjogi aktivisták, művészek, politikusok vettek részt, akik fontos szerepet játszottak, játszanak a roma politika intézményesülésében. Az ő élettörténeteiken keresztül kerülnek bemutatásra a rendszerváltás előtti és utáni roma politika legfontosabb eseményei és intézményei. Fiatal roma értelmiségiek kérdéseire válaszolva mesélnek a nyolcvanas évek mozgalmairól, a klubéletről, a kilencvenes években formálódó polgárjogi mozgalmakról, a szegénység, a kirekesztettség és a diszkrimináció elleni küzdelmekről, a politikai döntésekben való részvételről, a mindenkori politikai hatalommal való viszonyukról. A gyűjtemény szabadon hozzáférhető és kutatható. Kutatás időpontja: 2012-2013. Kutatás vezetője: Kóczé Angéla. Interjúalanyok: Berki Judit, Zsigó Jenő, Szentandrássy István, Setét Jenő, Osztolykán Ágnes, Orsós Anna, Orsós János, Mohácsi Erzsébet, Kállai Ernő, Izsák Rita, Horváth Aladár, Hegyesiné Orsós Éva, Daróczi Ágnes, Choli Daróczi József, Bernáth Gábor, Csongor Anna, Derdák Tibor, Szőke Judit, Havas Gábor, Kertesi Gábor, Szuhay Péter, Pánczél Márta. Kutatás résztvevői: Bogdán Mária, Neményi Mária, Junghaus Tímea, Rácz Tibor, Szirmai Norbert, Fleck Gábor, Szegedi Dezső. Kutatás helyszíne: Budapest – Roma Parlament. Alkalmazott módszer: interjúzás. Dokumentumok típusai: interjúátirat, videó felvétel. Dokumentumok száma: 288.

Kapcsolódó publikációk:

Szász Anna Lujza. 2016. „Roma Polgárjogi Esték gyűjtemény bemutatása.” socio.hu 2016/2

 

21. Szilágyi-Pető gyűjtemény

Kapcsolódó publikációk:

Lénárt András. "Zsidó indentitáskutatások a holokauszt után született generáció körében II. A Szilágyi–Cserne–Pető–Szőke kutatócsoport interjúi". socio.hu 2016/3.

 

22. Teleki tér

A Gláser Jakab Emlékalapítvány a józsefvárosi Teleki téren működő utolsó zsidó imaház közösségének civil szervezete. Az Emlékalapítvány által kezdeményezett kutatás célja a Teleki Téri Imaház és közvetlen környezetének, a Teleki László tér történetének kutatása és dokumentálása, valamint az eredményeknek a tudományos és közérdeklődés számára is hasznos formában való publikálása volt. A kutatás igyekszik rekonstruálni a templom és a környék történetét, történelmét, az egyéni sorsokon és dokumentumokon keresztül pedig megragadni a hely szellemét a második világháború előtti és utáni időkből.

Kutatás időpontja: 2012-2014. Kutatás finanszírozója: EACEA, MTA, Civil Alap. Kutatás vezetője: Mayer Gábor. Kutatás résztvevői: Adler Tamás, Bánki Tamás, Budai Orsi, Feldmájer Sándor, Fris E. Kata, Gergely Dániel, Gergely György, Lelkes Szilvia, Lelovics Melinda, Margitta Nóra, Mayer András, Mayer Gábor, Steiner Noémi, Pataki Vera, Pápai Gergő, Szegő Dóri, Székely Róbert, Szikra Csaba, Zorándy Sára. Alkalmazott módszerek: narratív interjúk, videók, képek gyűjtése, levéltári kutatások. Dokumentumok száma: 391.

Kapcsolódó publikációk

Teleki téri zsinagóga: Sajtó

Adler Tamás – Lelkes Szilvia. "A Teleki ’44 Projekt interjús gyűjteménye". socio.hu 2016/3.

 

23. Ladányi János gyűjteménye

 

24. Síklaki István gyűjteménye

(1) A Nyelv és szociálpszichológia c. kutatásban a kandidátusi disszertáció és tézisei mellett – 10 különböző írást olvashatunk, amely a szociálpszichológus szemszögéből vizsgálja pl. a nyelvhasználat egyes elemeit, a szövegértelmezés lehetőségeit, a kommunikációs automatizmusokat.

(2) A Kommunikációs módszertan c. kutatásba módszertani tanulmányok találhatóak. Ezek közül szociológiatörténeti szempontból is figyelemreméltóak: „A drog prevenció”, a „Kommunikációs és interakció a pedagógiában”, „A terápiás interjú, mint verbális kommunikáció”, vagy a „The language of Deception and Manipulation” című írások. De ugyanitt olvasható többek között egy érdekes alkalmazott kutatási előtanulmány, amely megrendelésre készült a vegyi üzemekkel kapcsolatos környezeti kockázatok lakossági kommunikációjáról, melyben közérthetően érvel a prevenció és a lakosság nyílt kommunikációjú felkészítése mellett. A társszerző: Marián Andor volt.

(3) A Pártok és értékek c. kutatásban a hazai pártokról, ideológiai trendekről, értékekről szóló 15 tanulmány és előadás anyag olvasható. A direkt pártpolitikai törekvések bemutatásától a politikai diskurzus szerepének és társadalmi befolyásának elemzésén át a hatalom szociálpszichológiájáig terjed a skála. Ugyanitt találhatunk írásokat, a rejtett ideológiákról, a közbeszédről, a demagógiáról, a korrupcióról és a nyilvánosság és a manipuláció természetéről.

(4) Az Oktatás c. kutatásban az oktatással, pedagógiai irányzatokkal kapcsolatos dolgozatok találhatók, döntően a konfliktus és kezelése, az internet és az oktatás, az iskola vonatkozásában. Szerepel itt egy teljes felmérés anyaga általános iskolai tanulók tantárgyi ismereteiről, attitűdjeiről, az iskola és a szülők kölcsönös elvárásairól és a pénz szerepéről a generációk életében.

Kapcsolódó publikációk

Tibori Timea. "Síklaki István szociálpszichológus gyűjteményének bemutatása". socio.hu 2016/4.

 

26. Kemény István gyűjteménye

Az ún. Romakutatás sorozat a Kemény István nevével fémjelzett 1971-es, a magyarországi cigányság helyzetét feltérképezni kívánó reprezentatív felmérés anyagait tartalmazza. A terepmunkások kaptak egy-egy megyét, ahol a kijelölt településeken a mintavételi előírásoknak megfelelően fel kellett venniük a szükséges számú kérdőívet. Ezen túl az interjúterv előírásait és tematikáját követve magnós interjúkat is készítettek, saját döntésük alapján, erre alkalmasnak ítélt cigány interjúalanyokkal, illetve a cigányság életében fontos szerepet játszó intézmények (elsősorban a helyi tanácsok, iskolák és a rendőrség) cigányokkal rendszeres kapcsolatban álló nem cigány képviselőivel. A gyűjtemény hozzáférhető és szabadon kutatható. Kutatás finanszírozója: Minisztertanács Tanácsügyi Hivatala. Kutatás vezetője: Kemény István. Dokumentumok száma: 283 db.

Kapcsolódó publikációk:

Havas Gábor. "A Kemény István vezette 1971-es országos reprezentatív cigányvizsgálat keretében készült interjúk" socio.hu 2016/2
Palkovics M. (szerk.) Beszámoló a magyarországi cigányok helyzetével foglalkozó, 1971-ben végzett kutatásról. Budapest: MTA Szociológiai Kutatóintézet, 1976.
Solt, O. 1998. Interjúzni muszáj. In: Eörsi J. – F. Havas G. – Kemény I. (szerk.) Méltóságot mindenkinek. Összegyűjtött írások I. Budapest: Beszélő, 29–48. 
 
27. Laki Mihály gyűjteménye
A gyűjtemény öt kutatás interjúanyagát foglalja magában, s két jól elkülöníthető társadalom- és politikatörténeti korszakra tagolódik: a rendszerváltás előtti kutatásokra (a Szövetkezeti Kutatóintézet vállalati kutatásai és az Innofinance pénzügyi tanácsadói intézet szervezetkutatása), valamint a rendszerváltás utáni posztszocialista átmenetet vizsgáló interjús kutatásokra (Kisvállalkozó-kutatás Nagykanizsán és Egerben, Rendszerváltás utáni termék- és szolgáltatási piacok átalakulása, Nagyvállalkozó-kutatás Szalai Júliával). A szerteágazó kutatásokat az köti össze, hogy olyan társadalmi-politikai kontextusokban születtek, amelyekben a kvalitatív interjúzáson alapuló módszerek fontos szolgálatot tettek az adatgyűjtés számára. Az interjúk egy részét Laki Mihály, a többit munkatársai készítették. Az említett interjús kutatásokat ő irányította, kivéve a Farkas Katalin-vezette Innofinance kutatást és a nagyvállalat-kutatást, ahol Laki mellett Szalai Júlia és Vajda Ágnes is részt vett a kutatási program kidolgozásában és irányításában.

Kapcsolódó publikációk:

 

Vigvári András. "Laki Mihály gyűjteményének bemutatása". socio.hu 2017/2.

 
28. Csanádi Mária gyűjteménye
 
29. Bögre Zsuzsanna gyűjteménye
 
30. Dávid János gyűjteménye
 
31. Köllő János gyűjteménye
A Köllő János gyűjtemény hat kutatás anyagát tartalmazza, amelyek alapvetően a munkásokra és a munkaerő-gazdálkodásra, a bérekre és a bérgazdálkodásra fókuszáltan, összességükben 1975 és 1989 között dolgozzák fel a magyarországi gyáripar gazdasági helyzetét és annak változásait. A kutatások interjús módszerrel készültek: a RÁBA Vagon és Gépgyár munkásaival és vezetőivel, a RÁBATEXT szövőmunkásaival, a Győr-Sopron megyei pártbizottság és tanács tagjaival, valamint az ózdi gyártelep munkásaival felvett beszélgetések alkotják a gyűjtemény magvát. Ez utóbbi kutatást Köllő János Fazekas Károllyal közösen vezette. A hetvenes-nyolcvanas évek gyáriparának gazdasági folyamatait feldolgozó kutatásokban interjúkészítőként Solt Ottilia, Fazekas Károly, Molnár Gyula és Veres István is közreműködött.

(1) Rába Vagon és Gépgyár Interjúk munkásokkal és vezetőkkel (1976-1979)

(2) RÁBA- Interjúk 1979-ben elbocsátott munkásokkal. Szerkesztett és nyers (1982-1983)

(3) RÁBATEXT - Interjúk szövőkkel (1978-1981)

(4) RÁBA - Interjúk vezetőkkel és jegyzőkönyv megbeszélésről (Horváth Ede-Nyers Rezső) (1975-1982)

(5) Győr-Sopron megyei Párt Bizottság és Tanács interjúk (1982-1985)

(6) Ózdi Interjúk (1987-1989)

 
32. Szalai Júlia gyűjteménye

A Szalai Júlia gyűjtemény 4 részből áll. Tartalmazza két kutatás interjúanyagát: az oktatásbeli etnikai különbségeket vizsgáló nemzetközi EDUMIGROM kutatás 2009 májusa és 2010 júniusa között készült interjúit és 2000-2001-ben készült interjúkat a magyarországi segélyezéssel kapcsolatosan. Ezen felül, a 20. Század Hangja Archívum gyűjtési elveihez képest rendhagyó módon, a gyűjtemény részét képezik Szalai Júlia kutatási jegyzetei a hetvenes évekből és képzési tervezetei a kilencvenes évekből. Amellett, hogy ezek a dokumentumok jelentős lenyomatai az említett időszakok szociológiai kutatásainak, kiegészítik azt a képet, amely a gyűjtemény alapján Szalai Júlia szociológiai munkásságáról látható. További adalékokkal szolgál az archívumban fellelhető Laki Mihály gyűjteményben megtalálható Nagyvállalkozó kutatás, melyet Szalai és Laki közösen vezettek. Az ugyancsak interjú alapú kutatás két hullámban, 1998-ban és 2009-ben zajlott.

 

33. A. Gergely András gyűjteménye

A. Gergely András gyűjteménye négy kutatási anyagot foglal magában. Az első a Taxisblokád meghatározó civil és politikai szereplőivel, a tüntetés után félévvel készült interjúsorozat, ahol a résztvevők csoportos beszélgetésekben értelmezik az 1990 október végi eseményeket, és ezzel egyúttal a korabeli Magyarország gazdasági és társadalmi helyzetét. A második, harmadik és negyedik kutatási anyag A. Gergely András falu- és városkutatásainak dokumentumait foglalja magában. A nyolcvanas évek elején végzett tapolcai kutatás a város értelmiségére fókuszál. A sorozat része két tanulmány, amelyek összefoglalják a kutatást és értelmezik az interjúkat. A Kiskunhalasi kutatás alapja, az első interjúk 1979 októbere és 1980 januárja között készültek. A. Gergely András ezután visszajárt a településre, hogy az elkészült tanulmányok kapcsán összegyűjtse az értelmiség reflexióit. Ez a kutatási anyag tartalmazza A. Gergely András kéziratként létező, Kiskunhalasról szóló nagy tanulmányát is (A konok város, 1987). A balassagyarmati kutatási anyagban Utasi Ágnes által a kilencvenes évek elején készített interjúkat és tanulmányokat találunk. A gyűjteményben szereplő kutatások alapvető módszere az interjú.

 

35. Rácz József gyűjteménye

Rácz József egyetemistaként, diáktársaival együtt – így Harangozó Judittal, Kéthelyi Judittal, Göncz Dániellel – a hetvenes és nyolcvanas évek fordulóján kezdett el érdeklődni az akkor csak csövesként emlegetett csoportok iránt. Később más, szubkultúraként létező ifjúsági csoportosulások - a csövesek mellett punkok, skinheadek, new wavesek - körében folytatott kutatást. A kutatási anyagok besorolásánál a helyszín is meghatározó szempont volt: a népszerű Deák tér, amely a korabeli kutatási leírásokban csak „Z” térként szerepel; a Havanna lakótelep, amely már a kilencvenes években zajlott kutatás helyszíne volt. Az interjúkból sokféle életút tárul fel, megmutatva ezeknek a csoportoknak a sokrétűségét.

Rácz József kutatásainak módszere az interjúzás. Ennek alapjait a kezdetekben könyvekből igyekeztek elsajátítani azokkal a többnyire orvostanhallgatókból álló egyetemista társaival együtt, akikkel közös kutatásba kezdtek. Hamar kiderült ugyanis a számukra, hogy az addig elterjedt kérdőíves vizsgálat alkalmazhatatlan ebben a témában, és a legjobb eszköz az életútinterjú. Először egymáson gyakoroltak, majd ezeket az interjúkat elemezve tanulták meg a módszer alapjait. A terepre kezdetben segítséggel mentek: olyan helyi szereplővel, aki bemutatta őket pár embernek. Így fokozatosan elterjedt, hogy mivel foglalkoznak, miért járnak az adott helyre, és ezáltal kialakult a bizalom irántuk. A későbbi kutatások (pl. a Havanna lakótelepen folytatott résztvevő megfigyelés, az interjúk narratív elemzése) többféle kvalitatív módszer alkalmazásával már professzionálisabb keretek között zajlottak.

A Rácz József gyűjtemény 6 részből áll, amely 5 különböző kutatási anyag részre és egy, az azokból megjelent tanulmányok részre tagolódik – ez utóbbi része a gyűjteménynek nem teljes.

(1) 80-as évek ifjúsági szubkultúrái Magyarországon – Deák tér („Z.” tér) kutatás (1979-1980)
(2) 80-as évek ifjúsági szubkultúrái Magyarországon – csövesek, csöves klubok (1980-1984)
(3) 80-as évek ifjúsági szubkultúrái Magyarországon – CPg, Mosoly per 1983)
(4) 80-as évek ifjúsági szubkultúrái Magyarországon – punk, skinhead, new wave kutatás; (1980-1984)
(5) Havanna lakótelep (1993-1994)
(6) 80-as évek ifjúsági szubkultúrái Magyarországon

 
37. Szapor Judit gyűjteménye
 

38. Lynn M. Hooker gyűjteménye

A Lynn Hooker gyűjtemény egyetlen kutatás anyagait tartalmazza. A kutatás 2012-ben a Fulbright Ösztöndíj támogatásával indult “Cigány zene” és “cigány zenészek” a kortárs magyar társadalomban címmel. A Fátyol Tivadarral még 2007-ben készült interjú megelőzi a kutatást, de ugyanúgy a gyűjtemény szerves része, mint a 2014-ben készült anyagok. A szerző az archívum rendelkezésére bocsátott dokumentumokat nem használta fel a 2013-ben megjelent Redefining Hungarian Music from Liszt to Bartók című könyvéhez.

A gyűjtemény 27 interjúalannyal készült interjút (általában a hangfelvétel és az átirat is megvan) tartalmaz, esetenként fotókkal kiegészítve. A gyűjtemény összesen 496 dokumentumból áll.

 

39. Biztosítási Oral History Archívum

A “Biztosítási Oral History Archívum” a Magyar Biztosítók Országos Szövetségének (MABISZ) kezdeményezésére, a 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhely közreműködésével jött létre. A gyűjtemény a biztosítás hazai történetének 20 kulcsszereplőjével 2018 és 2020 között felvett, egyenként kb. 3 órás interjúkat tartalmazza: videófelvételt, leiratot és az interjú tematikus kulcsszavait. A biztosításiparban egykor vezető szerepeket betöltő szakemberek a saját pályafutásukról és a biztosítási szakma kibontakozásáról, társadalmi közegéről, történetének fontos fordulópontjairól mesélnek. Elbeszéléseikben nyomon követhető az Állami Biztosító kettéválása, a külföldi társaságok megjelenése és a piaci verseny kialakulása, de szó esik a termékfejlesztés és az értékesítés kérdéseiről vagy a szakterület jogi szabályozásának folyamatáról is. A személyes történetekből a biztosításszakma szemszögéből nézve egyúttal kibontakozik a kutatást megelőző három és fél évtized története az államszocializmus utolsó éveitől a privatizáción és a piac konszolidációján keresztül a pénzügyi válságig, majd a globalizáció és digitalizáció jelentette kihívásokig.