„Ha valaki konzervatív, mi a csudáért akarna szociológus lenni?”
Szelényi Iván (1938–2026)
88 éves korában meghalt Szelényi Iván Széchenyi-díjas szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Közgazdász diplomát szerzett, de egy sorsfordító amerikai ösztöndíj után, amelynek köszönhetően egy évet a berkley-i Kaliformiai Egyetemen töltött, 1965-től az MTA Szociológiai Kutatóintézet tudományos munkatársa, majd tudományos titkára lett. 1973-ban védte meg a szociológiai tudományok kandidátusi értekezését. Ebben az időszakban elsősorban település- és városszociológiával foglalkozott, valamint a létező szocializmus társadalmi-hatalmi struktúrája foglalkoztatta. Konrád Györggyel közösen írt, Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című könyvük kéziratának külföldre juttatása miatt letartóztatták, majd 1975-ben kiutasították Magyarországról.
A következő évtizedeket Angliában, Ausztráliában és az Egyesült Államokban töltötte neves egyetemek oktatójaként, a szocialista és a kapitalista rendszerek kutatójaként és a szociológia tudományának alakítójaként. A dél-ausztráliai Flinders Egyetemen ő is alapította, a Wisconsini Egyetemen, a New York-i City University-n, Los Angelesben a Kaliforniai Egyetemen, és a Yale Egyetemen, melynek William Graham Sumner professzor emeritusa, pedig rövidebb-hosszabb ideig vezette a szociológia tanszéket. Ezen kívül a New York University Abu Dhabi Társadalomtudományi Tanszékének alapító dékánja és Max Weber professzor emeritusa, továbbá az American Academy of Arts and Sciences tagja.
1990-től újra részt vett a hazai tudományos életben. A rendszerváltást kísérő óriási társadalmi-gazdasági változások kutatása során nagy figyelmet szentelt a peremhelyzetű csoportokra, így a roma közösségekre. Számos, a magyar társadalommal foglalkozó könyvnek volt szerzője/társszerzője, például Városi társadalmi egyenlőtlenségek (1983), Szocialista vállalkozók (1988), Kapitalisták nélküli kapitalizmus (1998), A kirekesztettség változó formái (2006). Emellett több folyóirat, így az Esély, az International Journal of Urban and Regional Research és a Theory and Society szerkesztőbizottságának tagja volt. Tagja volt továbbá az MTA Szociológiai Bizottságának, elnöke a Magyar Szociológiai Társaságnak, és elnyerte a budapesti díszpolgár címet.
Állandó kutató- és szerzőtársa, Ladányi János egy Szelényi Ivánnal kapcsolatos emlékét idézzük:
„Szelényi Ivántól hallottam először városszociológiáról és településszociológiáról. Az Iván és köztem nagy vita volt erről, de abszolút barátságosan végződött. Évekig, évekig vitatkoztunk a dologról. Emlékszem, kint voltam Amerikában, volt 40 fok hideg, Wisconsinban, és ültünk bent egy jól fűtött irodában, és arról vitatkoztunk, hogy egy távoli országnak a fővárosában hol húzódnak az övezet határok, meg hogy van-e ennek értelme. Ez nagyon vicces volt. Szóval a Szelényi nagyon sokat segített [a térbeliség kérdésének megértésében]. A faluvizsgálat ilyen volt, és aztán fontos volt az ingázó munkások [szempontja]. Tehát a falun élő munkásoknál nagyon fontos volt, hogy hol lakik, hogy városban lakik-e, vagy falun, hogy családi házban, vagy bérházban, bérlakásban lakik. És ugye ez azért volt vicces – de ezt a Szelényiék leírták, ez a késleltetett városfejlődés, a Konráddal írta az Iván ezt a cikket –, mert itt történik egyfajta kizsákmányolás is. Két esztergályos egymás mellett dolgozik, ugyanannyit keres, csak az egyik még a lakásának az erősen dotált bérét is, lakbérét is kapja, a másik meg nem kap semmit, hanem családi házat kell építenie, még amellett, hogy dolgozik.” (Szakmatörténeti interjú Ladányi Jánossal, Vigvári András és Vajda Róza, 2017)