„Én egy másik világgal akarok foglalkozni, és annak nincs semmi köze a hétköznapi értelemben vett szolgáló politikához, a politikatudomány nyögve-nyelve interpretált, hazahozott, fordított, kötelezővé tett szakirodalmához. Hanem ahhoz van köze, ami engem érdekel…, például a kisebbség a kommunikatív belvilágokban, csoport-szintű működésmódban, az identitás formában zajló kutyulék… A globális szintű összefüggések mikroszíntűvé és személyessé tétele, ami nemcsak egy kihívó játszadozás, hanem kísérlet arra, hogy valamiről megértést produkáljunk.”
A. Gergely András
A. Gergely András (1952) a kanyargásban tölti életét. Szóban, írásban, életútban is. Kéziszedő szakmunkásként tanult és dolgozott néhány évig, majd újságíróskodott, közben könyvtárkezelő segédmunkássá lett, esti tagozaton könyvtár és pedagógia szakos végzettséget szerzett, fotózott, filmezett, szociológiai kutatások alkalmi munkatársa lett a Tömegkommunikációs Kutatóközpont és a Szociológiai Intézet, idővel a Művelődéskutató számos olvasás-, befogadás-, munkásmobilitás-, film- és színházvizsgálódásainak vidékén. Rádiós szerkesztőként és televíziós segédoperatőrként fél évtizeden át a BBS dokumentumfilmjeiben volt kameraman, rendezőasszisztens, saját filmeket is készített. Falu- ill. városkutatással a hetvenes évek végétől foglalkozik, a Kiskunhalason kezdett művelődés- és közéletkutatásnak sokáig munkatársa maradt. Ezt további városok (Tapolca, Kőszeg, Balassagyarmat), falvak, önkormányzatiság, helyi társadalmak, lokális politika, etnikai és regionális tagoltság-vizsgálatok követték, közben az ELTE ÁJK politológiai tanszékének is óraadója, az ott induló érdekszociológiai kutatás munkatársa lett. A TK megszűnésével francia doktori ösztöndíjasként az etnoregionális és politikai antropológiai kutatások felé fordult, e tárgyköröket mindmáig megtartva, az induló MTA Politikatudományi Intézetének munkatársa lett, 1996-tól (PDH) főmunkatársa, az Etnoregionális Kutatóközpont létrehozója és fenntartója. Számos kutatási témakör (feltörekvés, kommunikáció, várospolitikák, etnikai kölcsönhatások, szociálpolitikai és etnopolitikai kérdések, várostérségek) hazai vagy nemzetközi kutatásaiban is munkát talált, párhuzamosan egyetemi oktatásban is részt vett (ELTE BTK majf TÁTK, Jászberény, Miskolc, ZSKF, PTE, SZTE) főként kulturális és politikai antropológiai stúdiumokkal, idővel doktoriskolai beilleszkedéssel (PTE, ELTE, BCE – www.doktori.hu), továbbá több folyóirat állandó munkatársa (Kultúra és Közösség, Közelítések, Afrika Tanulmányok, Antroport, Ethnologia, Káfé Főnix/Periszkóp, stb.), számos kötet szerkesztője és az Etnoregionális Kutatóközpont köteteinek kiadója.
Társadalmi és szervezeti funkciók: a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság elnöke (2006–2019); az OTDK társadalomtudományi szekció-alelnöke (2007–2015); az OTDK kulturális antropológiai szakzsűri elnöke (1998 óta); az MTA PTI Etnoregionális és Antropológiai Kutatóközpont tudományos igazgatója (1996–2007); az MTA Köztestületének tagja: https://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=12503, az MTA Politikatudományi Bizottságnak tagja (2011 óta); OTDT Mestertanár Aranyérmes (2015); címzetes egyetemi tanár (ELTE TÁTK 2016)
(Szerző: A. Gergely András)
Szakmai életrajz
Az interjú olvasásához, kérjük, kérvényezze regisztrációját a http://voices.tk.mta.hu/ oldalon. Regisztráció után az összes szakmatörténeti interjút megtalálja a „Szociológiatörténeti interjúgyűjtemény” pont alatt.