"Az interjú az ismeretszerzés eszköze, és egyúttal élmény. A szociológusok többsége ezen a fertályon élt, és kevesebbek jöttek a Józsefvárosból vagy még kevesebbek falusi környezetből. Úgyhogy ez olyan általános volt ebben az időben, hogy az interjú az az eszköz, amivel oda lehet kérdezni, és ne adj’ Isten meg lehet valamit érteni abból, ami körülöttünk folyik."
Dávid János
Dávid János az Egri Főiskolán szerezte képesítését és hamar belekerült a szociológiai szakma kellős közepébe. A Társadalomtudományi Intézetben kezdett dolgozni Szelényi Iván mellett, a Visontai Hőerőmű környéki lakosok szokásait, életmódját kellett rögzítenie a bányászati tevékenység megkezdése előtt. Ekkor már alaposan megtanulta, hogyan készítsen olyan interjút, hogy az később is használható legyen. Ezt számtalan további kutatás követte a rendszerváltásig, például kérdőíves cigánykutatások, a munkásszokások és a Budapesti lakásállomány vizsgálata a benne élők szemüvegén keresztül.
1988-ban aztán egy egészen más jellegű kutatást kezdett el kollégáival. Videóinterjúkat készítettek munkás-életmód kutatás címszóval, ám a több éves munkának végül egy oknyomozó dokumentumfilm sorozat lett az eredménye. A salgótarjáni lakosok visszaemlékezéseiből készült el az 1956. december 8-i sortűz áldozataira emlékező kutatás.
Hosszú évtizeden keresztül, egészen 2006-ig, gazdasági és foglalkoztatási fejlesztéssel kapcsolatos kutatásokat végzett, majd utána visszatért a szociológiai kutatásokhoz. Szakképzéssel, munkaerő szerkezettel kapcsolatos interjúkat készített számos oktatási intézmény vezetőjével és oktatójával. Saját bevallása szerint tengernyi mennyiségű legépelt interjúja van otthon.
(Összeállította: Páldi András egyetemi hallgató)
Az interjú olvasásához, kérjük, kérvényezze regisztrációját a http://voices.tk.mta.hu/ oldalon. Regisztráció után az összes szakmatörténeti interjút megtalálja a „Szociológiatörténeti interjúgyűjtemény” pont alatt.