"Az kezdett érdekelni egyre inkább, hogy az embernek mi a helye a világban. Van-e helye, mi a helye, mi az élete értelme, hogy tud megküzdeni azzal, hogy egy ember egy kis jelentéktelen pont egy végtelen univerzumban, és hogy tudja megteremteni a maga saját világát. Hogyan lehet ebben a végtelen üres térben egy olyan emberi teret, egy olyan emberi burkot magunk köré teremteni, szimbólumokból, vallásból, ideológiából, művészetből, tudományból, intézményekből, ami azt hirdeti, azt az érzést kelti bennünk, hogy biztonságban vagyunk, hogy van szabadság, az életünknek van értelme és méltósága.”
Hankiss Elemér
Debrecenben született 1928-ban, édesapja, Hankiss János irodalomtörténész volt. Egyetemi tanulmányait az ELTE angol-francia szakán végezte el (1950). Az 1956-os forradalom után hűtlenség és államellenes összeesküvés vádja miatt közel egy évig vizsgálati fogságban volt, de bizonyítékok hiányában felmentették. 1963-tól az Európa Kiadó munkatársa, 1965-tól tíz évig az MTA Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa, 1975-től csaknem húsz éven át az MTA Szociológiai Kutatóintézetének értékszociológiai és módszertani osztályának vezetője, három évig (1996-1998) az intézet igazgatója volt. 1989 és 1997 között az ELTE jogi karának Politológia Tanszékén egyetemi tanár. 1996-ban a Magyar Szociológiai Társaság elnökévé választották. 1990 és 1993 eleje között a Magyar Televízió elnökeként egyik főszereplője lett az ún. médiaháborúnak. Közben tanított a pesti, a szegedi és a Közép-európai Egyetemen, s több külföldi egyetem (Stanford, Georgetown, firenzei Európai Egyetem) vendégprofesszora volt. 2000 óta a princetoni The Gallup Organization tudományos tanácsadója, 2006-ig a Joseph Pulitzer-emlékdíj Alapítvány kuratóriumának elnöke. Munkásságát több alkalommal állami és magán díjakkal ismerték el (Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, 1994 Prima Primissa, 2007).
Publikációs jegyzék
Az interjú olvasásához kérjük, kérvényezze regisztrációját a http://voices.tk.mta.hu/ oldalon. Regisztráció után az összes szakmatörténeti interjút megtalálja a „Szociológiatörténeti interjúgyűjtemény” pont alatt.