"Az emberek szemérmessége azt jelenti, hogy mindig a pénzzel magyarázzák, amit csinálnak. Ezt akkor le is írtam. Valójában egyáltalán nem a pénzről van szó, hanem egy személyesebb társadalmi szerepkeresésről. De természetesen önmaguknak, és a családjuknak, a kollegáknak a kocsmában azt mondják, hogy azért hagytam ott az építőipari vállalatot és mentem a téesz-be, mer itt többet lehet keresni. És ugyan a fizetésük általában kisebb lett. Valójában azért hagyták ott a vállalatot, értettem meg később, mert hogy otthon, a téeszben ők 'valakik', ott meg 'senkik' voltak."
Juhász Pál
Filozófus, közgazdász. 1962 – 1965 között az ELTE TTK matematika-filozófia szakos, majd 1965 – 1969 között az MKKE elméleti és tervező közgazda, 1970 – 1973 között pedig az ELTE BTK történelem kiegészítő szakos hallgatója volt. 1969-től a Szövetkezeti Kutatóintézet tudományos segéd- majd főmunkatárs, ahol „[b]ekapcsolódott a nagy-mintás tagi háztartás-vizsgálatokba, vezette a próbafelvételeket, résztvevő megfigyelőként (üzemgazdász, konzultáns, tanácsadó szerepekben) több időt töltött a falvakban, mint Pesten, statisztikai felvételek másodelemzését készítette, hogy be tudja mérni a tapasztalt jelenségek arányait és az emberek áramlásának csatornáit, gazdasági modelleket gyártott. Csavargott és csevegett.” (Juhász 2006) Emellett kutatásvezetőként dolgozott a szövetkezeti tagok háztartás- és gazdálkodásvizsgálatában is. 1973-ban jelent meg A mezőgazdaság fejlődésében megnyilvánuló tehetetlenségről című könyve. 1985-ben öt hónapot töltött a Wisconsin University-n. 1987-től a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa volt. 1990 – 1998 között a Magyar Országgyűlés képviselője volt. 1997-től 2007-ig a BKE - BKÁE - BCE tudományos munkatársaként dolgozott, ez idő alatt, 2006-ben jelent meg Emberek és Intézmények című munkája (Budapest: Új Mandátum Kiadó). 1987 és 2007 között a Magyar Szociológiai Társaság tagja, 1988 és 2000 között elnöke, majd tagja a Gazdaságszociológiai Társasságnak (később a Szociológiai Társaság szakosztálya). 2011-ben jelent meg A piacgazdaság intézményei és kultúrája című könyve. 1990-ben Eötvös József emlékszobor kapott, 2004-ben Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjével tüntették ki.
Fő kutatási területei: Különböző társadalmi csoportok elhelyezkedése az agrárszervezetekben és a második gazdaságban; A hivatalos vállalatrendszer és a hálózatosodó második gazdaság viszonya; Szervezeti törekvések és lehetőségek a téeszekben; A települések közti népességáramlás.
Forrás: BCE oktatói önéletrajzok; Juhász Pál (2006). Egy szerencsés magyar (életrajz helyett). In Emberek és Intézmények. Két zsákutca az agráriumban. Terepmunkák. Budapest: Új Mandátum
Publikációs jegyzék
Szakmai életrajz
Az interjú olvasásához kérjük, kérvényezze regisztrációját a http://voices.tk.mta.hu/ oldalon. Regisztráció után az összes szakmatörténeti interjút megtalálja a „Szociológiatörténeti interjúgyűjtemény” pont alatt.